Szécsi Pál a hetvenes évek első felének egyik legnagyobb magyar sztárja volt, annak ellenére, hogy mindössze néhány év adatott meg neki arra, hogy a rivaldafényben álljon. A hányatott sorsú, apját hamar elvesztő, majd anyja által magára hagyott és így állami gondozásba került kisfiú felcseperedve nyomdai segédmunkásként és strandkabinosként dolgozott. Később egy véletlen folytán manöken lett, majd alig 21 évesen néhány dalt el kellett énekelnie a kifutón – idézte fel a táncdalénekes tiszteletére március 10-én rendezett emlékkoncertet szervezői által kiadott közlemény.

Szécsi Pál tehetségére hamar felfigyeltek, énekesi karrierje gyorsan beindult. Újító ötletekkel állt elő, vokálokat szervezett, ő fedezte fel Cserháti Zsuzsát, aki kezdetben mögötte vokálozott. Szécsi Pál harmonikus mozgását, kiváló ritmusérzékét zenés színpadi darabokban is kamatoztatta, kisebb szerepekkel a filmvásznon is bemutatkozott. Az ország kedvencévé vált, dalait milliók dúdolták. Szerelme, Domján Edit színésznő halálát nem tudta feldolgozni. Mindössze 30 éves volt, amikor 1974 áprilisában öngyilkos lett. Bár életében csak két nagylemeze jelent meg, halála után még tíz albumot adtak ki a dalaival.

Budapesten született Szécsi Ferenc nyelvész és Szemere Klára külkereskedelmi levelező harmadik gyermekeként. Szécsi Pál még egyéves sem volt, amikor édesapját a második világháború alatt, 1945 januárjában agyonlőtték. Özvegyen maradt édesanyja gyermekeit nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált, Bécsig vele tartó legnagyobb lányát a pályaudvaron, két kisebb gyermekét Magyarországon hagyta.

Pali nevelőszüleinél, Mezőtúron járt iskolába, később állami gondozásba került. Tizenhat évesen otthagyta az iskolát, volt kabinos a Palatinus strandon, segédmunkás az Athenaeum Nyomdában, raktáros a Ruhaipari Tervező Vállalatnál. Felfedezése a véletlenen és egy vállalati bulin múlott, ahol a Divat Intézet egy munkatársa felfigyelt a jóképű, jó mozgású fiatalemberre, aki hamarosan az egyik legkeresettebb férfimanöken lett.

Énekesi pályája sem indult másként: 1965-ben a Gellért Szálló szilveszteri divatbemutatóján kicsit énekelt is.

Szép hangja értő fülekre talált, beajánlották az ismert énektanárhoz, Majláth Júliához, aki 1966-tól foglalkozott vele.
Tanítványa 1967-ben a Salgótarjánban megrendezett amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét, s tanárnője ajánlására elindult a Táncdalfesztiválon is, ahol második lett a Csak egy tánc volt című dallal.

A televíziós közvetítés országszerte ismertté tette, bársonyos hangjával hamar az egyik legnépszerűbb hazai előadóvá, sármos, fiús-férfias megjelenésével a női rajongók bálványává vált.

Slágerei a teljesség igénye nélkül:

  • Kék csillag
  • Egy szál harangvirág
  • Kismadár
  • Két összeillő ember
  • Talán sok év után
  • Kósza szél
  • A távollét
  • Adagio
  • Bús szívvel énekelni
  • Gedeon bácsi
  • Mint a violák
  • Carolina
  • Én édes Katinkám

Számos világslágert is műsorára tűzött, ezek szövegét ő ültette át magyarra. Az ő átdolgozásában lett Kósza szél a Sergio Endrigo által sikerre vitt L’Arca di Noé (Noé bárkája) című olasz slágerből.

Újító ötletekkel állt elő, vokálokat szervezett, ő fedezte fel Cserháti Zsuzsát, aki kezdetben mögötte vokálozott.

Harmonikus mozgását, kiváló ritmusérzékét zenés színpadi darabokban is kamatoztatta, kisebb szerepekkel a filmvásznon is bemutatkozott. Tizenkét lemeze közül csak kettő jelent meg rövidre szabott élete során (Hagyjuk, szívem, 1971, Egy szál harangvirág, 1973).

A teljes cikk ITT olvasható

Forrás: Civilek.info / Magyar Nemzet / MTI

Borítókép: A legendás énekes a nők bálványa volt (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)