A kegyelmi ügy óta készült közvélemény-kutatások szinte egyöntetűen azt mutatják, hogy bár a Fidesz–KDNP pár százalékpontot veszített támogatottságából, ez többletként nem jelent meg az ellenzéki pártoknál. Három intézet adatait mutatjuk.
„Tavaly novemberben a Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka támogatta, most 29 százalék adná oda a voksát. A kormánypárt mostani eredménye a 2022-es választások óta a legalacsonyabb érték a közvélemény-kutatási adatok szerint. Előnye így is tetemes, az ellenzéki pártok ugyanis nem tudtak megerősödni az elmúlt hónapokban” – olvasható a Závecz Research kutatásában, amely 2024. február 29. és március 9. között, ezer fő személyes megkérdezésével készült.
A második helyen a Demokratikus Koalíció áll 13 százalékkal (a tavaly őszi 14 százalék után), a harmadik változatlanul 6 százalékkal a Mi Hazánk Mozgalom. A Momentum támogatóinak aránya is állandó a Závecznél – 5 százalék –, miközben a teljes választókorú népességben 3-3 százalékra mért MSZP és Jobbik tavaly novemberben még 4-4 százalékra volt képes.
A Kétfarkú Kutya Párt maradt 3 százalékon, az LMP 3-ról csökkent 2-re, miközben a Párbeszéd továbbra is 1 százalékos. A Závecznél a Szocialisták és Demokraták, valamint a Nép Pártján is elérte az 1 százalékot.
A Fidesz és több ellenzéki párt támogatottságának csökkenése járult hozzá ahhoz, hogy jelentősen emelkedett a pártnélküliek aránya: 25-ről 32 százalékra.
A részvételüket ígérő, biztos pártválasztók körében is csökkent a Fidesz támogatottsága, de így is 45 százalékon áll a párt a korábbi 48 után. Az erősorrend ebben a kategóriában:
Fotó: Závecz Research
A Závecz mérése szerint a Fidesz visszaesése minden társadalmi-demográfiai csoportban érezhető valamelyest, de kettőben jócskán meghaladja az átlagos 3 százalékpontot: a megyeszékhelyeken élők és a 40–59 évesek körében 9-9 százalékponttal lett kisebb a Fidesz-tábor.
„E változások egyik következménye, hogy míg az előző felmérésben a kormánypárt támogatottságában Budapest és vidék között húzódott a választóvonal (Budapesten 24, a megyeszékhelyeken, valamint a kis- és közepes városokban 34-34, a falvakban 35 százalékos eredménnyel), addig most inkább a nagyvárosok és a többi település között. Ezúttal Budapesten 23 százalékos a Fidesz tábora, a megyeszékhelyeken 25, a többi városban és a falvakban 32-32 százalék” –olvasható az elemzésben, amelyből az is kiderült, hogy a pártnélküliek aránya rekordmagasságokba emelkedett, a választások óta nem voltak ilyen sokan a politikától távolságot tartók. Ezt szokatlan jelenségnek nevezik, a választások előtt néhány hónappal inkább az aktivizálódás jelei szoktak mutatkozni.
„Nem volt hatással a Fidesz vezető pozíciójára”
„A kutatás eredményei alapján a kegyelmi ügyet követően nem erősödtek meg a baloldali pártok, és nem volt hatással a Fidesz vezető pozíciójára sem”
– ez már a Nézőpont Intézet elemzésében volt olvasható. Közvélemény-kutatásaik 2024. január 2–5., illetve február 26–28. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készültek.
A Nézőpont számai azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, amely hibahatáron belüli eltérés a januári 50 százalékhoz képest.
Fotó: Nézőpont Intézet
A Demokratikus Koalíció továbbra is 14 százalékon áll, a Momentum januárhoz képest 8 százalékról csökkent 7 százalékra, miközben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint a Mi Hazánk Mozgalom is 8 százalékon áll.
Visszaeső Fidesz, nem profitáló ellenzék
A Republikon Intézet február 21–28. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készített kutatást, ennek két fő megállapítása:
„Februárban jelentősen visszaesett a Fidesz–KDNP népszerűsége a kegyelmi botránynak köszönhetően. Bár a teljes népesség körében csak 2 százalékpontot esett a párt támogatottsága, 28-ról 26 százalékra, ugyanekkor a pártválasztók körében 6 százalékpontot veszített, 43-ról 37 százalékra csökkent. Ez több mint kétéves negatív csúcs. Az ellenzék azonban nem tudott profitálni a Fidesz–KDNP visszaeséséből, a legtöbb ellenzéki pártnak nem vagy alig nőtt a támogatottsága. Összességében hibahatáron belüli változások mérhetők az ellenzéki táboron belül.”
Fotó: Republikon Intézet
A Republikonnál a DK támogatottsága a teljes népesség körében változatlanul 12 százalék, a pártválasztók körében két százalékpontot esett, 19-ről 17 százalékra. A Momentum viszont kismértékben, a teljes népességben 1, a pártválasztóknál 2 százalékpontot erősödött. Átlépi az ötszázalékos küszöböt a szintén 9 százalékos Mi Hazánk, és a 8 százalékos MKKP. A küszöbön egyensúlyoz 5 százalékkal az MSZP, valamint a közelében jár a 4-4 százalékos LMP és Jobbik.
Kiemelt kép: Facebook
