Hamarosan mozivásznon is megelevenednek a mohácsi csata sorsdöntő pillanatai.
Az 1526-os mohácsi kataklizma közismerten a magyar történelem egyik sorsfordító eseménye, amely mind a mai napig élénken foglalkoztatja a korszakot kutató szakembereket és a széles nyilvánosságot is. A Mohácsnál bekövetkezett csatavesztés körülményeit, az ahhoz vezető utat és az esemény következményeit az elmúlt időszakban számos nézőpontból vizsgálták.
A múlt héten bemutatott Most vagy soha! alkotói a film londoni bemutatója után nyilatkoztak formálódó terveikről.
Rákay Philip, a film kreatív producere kifejtette, hogy nagy igény lenne még több történelmi magyar filmre, hiszen a magyar történelem elképesztően színes, és napestig lehetne sorolni azokat a történelmi családneveket, amelyek viselőiről szintén filmeket kellene készíteni. A Most vagy soha! kreatív csapata (Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk) majdnem egy éve Mohács történetén is dolgozik, hiszen 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója.
„A mohácsi csatáról szóló produkció története kész, ugyanúgy Kis-Szabó Márkkal és Rákay Philippel építettük fel. Az úgynevezett treatmentet – amely részletesen leírja a cselekményt – adjuk be ősszel a Nemzeti Filmintézethez, és várjuk az elbírálását. Ha az első lépés sikeres lesz, akkor állhatunk neki a forgatókönyv írásának. Ha megvalósulhat a film, akkor 2026-ra kellene elkészülnie, a mohácsi csata 500. évfordulójára” – mondta Szente a Világgazdaságnak még tavaly augusztusban.
Azon dolgozunk majdnem egy esztendeje, hogy miként lehetne filmes nyelven a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt, hova mutatott ez a tragédia és mit tanultunk belőle – fogalmazott Rákay Philip a londoni bemutatón.
„A Mohács-történetben az izgat, hogy a húszesztendős II. Lajost és a hazáért tenni képes magyarokat végül hogyan forrasztja egységbe az ország rendkívül sérülékeny helyzete. Mátyás király ekkor már harminchat éve halott, a fekete sereg szerteszét, oda a harci kedv, a magyar urak egymással csatároznak, és bonyolult a nemzetközi környezet is” – mondta el az alkotó.
És hogy mennyire szükséges újraértékelni a mohácsi csata szerepét? Erről Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a következőket nyilatkozta:
„Meglehetősen. Az elmúlt évszázadokban a helyszín a nemzet teljes elveszejtésével azonosult, holott a mohácsi sík nemcsak a végzetes csatavesztés helyszíne: 1687-ben a nagyharsányi mezőn – az 1526-os ütközet közvetlen közelében – az egyesült európai keresztény hadak döntő csapást mértek az oszmánokra. Azaz a több, mint 160 éves török hódoltság Mohácsnál indult és annak közelében is ért véget”.
Móczár szerint a közelgő 500. évforduló kapcsán be kell mutatni azokat a jelentős tetteket, nemzeti összefogást kiváltó történelmi cselekedeteket is, amelyek a hódoltság ideje alatt a megfogyatkozott magyar nemzet életerejének megőrzését, a Kárpát-medencei magyarság megmaradását és újjáéledését szolgálták, hiszen nélkülük ma már nem lenne lehetőségünk emlékezni önfeláldozásból és hősiességből, hazaszeretetből példát adó elődeinkre.
Borítókép: Rákay Philip a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének szeretné elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt Mohácsnál
Forrás: Facebook/Rákay Philip
