Szergej Lavrov orosz külügyminiszter leszögezte, a garanciák kölcsönös megadásán van a hangsúly.

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban.

Lavrov szerint a Peking által 2023 februárjában előterjesztett, 12 pontos békekezdeményezés józan dolgokat fogalmaz meg, és Oroszország pozitívan reagált a dokumentumra.

Szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a „diplomáciai perspektívák szempontjából esztelen képletével”, a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki. A terv megállapítja a rend hiányát a biztonság terén Európában és a világban, és ennek okaként azt jelöli meg, hogy nem szereznek érvényt az ENSZ alapokmányának – ez a mi álláspontunk – mondta Lavrov.

    Rámutatott a kínai dokumentumnak arra a kitételére, amely szerint az egyoldalú szankciók, amelyekhez a Nyugat „már jóval a különleges hadművelet kezdete előtt elkezdett aktívan folyamodni, szintén irritáló tényezőként jelentkeznek, amelyet meg kell szüntetni”.

Az orosz külügyminiszter szerint ennek alapján meg kell állapodni abban, hogy biztosítva legyen az egyenlő biztonság a folyamat összes résztvevője számára. Hogy hogyan lehet ezeket az elveket a gyakorlatba átültetni, azt csak a tárgyalóasztalhoz ülve lehet megérteni.

    „De nem a békeformula feltételei alapján, amelyet Zelenszkij és a gazdái Európában, Londonban és az Egyesült Államokban már régóta ultimátumként ismételgetnek, hanem a fennálló biztonsági problémák komoly elemzése, a terepen kialakult realitások elismerése és az Oroszországi Föderáció jogos biztonsági érdekeinek garantálása alapján. A magunk részéről készek vagyunk garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

A miniszter szerint a „terepen kialakult” realitásokat mindenki ismeri. Először is, ez a harctéren kialakult helyzet, másodszor pedig a Novorosszijában és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekei.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: a Nyugat „gyanúsan aktívan bizonygatja”, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, és senki más nem gyanúsítható, főleg Ukrajna nem.

Lavrov közölte: a nyomozás még folyamatban van, új körülményekre derül fény, de „nincs jogunk kizárni a nyilvánvaló verziókat”. Ráadásul a támadás vádlottjai Ukrajnába menekültek, amikor őrizetbe vették őket – jegyezte meg.

    Úgy vélte: Ukrajna csak a jéghegy csúcsa Moszkva és a nyugati országok konfrontációjában. Az utóbbiak által deklarált cél az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra és elszigeteljék a határai mentén.

Az Egyesült Államok ezzel a megközelítéssel szólítja fel a stratégiai biztonságról folytatandó párbeszédre Oroszországot, ám ez Moszkva szerint kizárólag a felek egyenjogúságának feltételével lehetséges, és semmiképpen sem az Ukrajnában kialakult közvetlen konfrontáció idején.

Lavrov egyébként kifejezte Oroszország készségét az párbeszédre az Egyesült Államokkal a bebörtönzött személyek kétoldalú cseréjére Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök 2021-es genfi megállapodása alapján.

MTI

Címlapkép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – MTI/EPA-KEYSTONE