Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.
A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is – írja a szekelyhon.ro.
Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.
Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.
A szervezők felhívják a figyelmet, hogy
az esemény nemcsak a lovasoknak, szekérrel rendelkezőknek szól, hanem mindenkit szeretettel várnak, akár gyalog, akár kerékpárral vagy autóval megy ki a Hármashatárhoz.
Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.
Gyergyószéken a szentmiséken való részvétel és az ételszentelés mellett a határkerülés a legmeghatározóbb.
Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.
Fotó: Csibi Márti / Székelyhon
