A holt-tenger-parti, hihetetlen gazdagságú időkapszula bizonyítja, hogy a Biblia nemcsak vallásos szöveg, hanem írott történelem, amely velünk él.
Vörös Győző 2009 óta dolgozik Nagy Heródes palotájának feltárásán, és vallja, hogy magyar mesterei nélkül ma nem tartana itt: a Széchenyi-díjjal 2022-ben kitüntetett ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudomány doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár a Mandinernek beszélt munkájáról, amely egyúttal a szenvedélye is.
„Mélyen hívő, háromgyermekes katolikus családban nőttem fel Pécsen; az idősebbik nővérem apáca lett Franciaországban. Szuperkonzervatív szüleink nem engedtek minket tévézni a nővéreimmel, ugyanis kommunista propagandának tartották. Csak a Szabad Európa, a Vatikáni Rádió és az Amerika Hangja mehetett a rádióban. Esténként pedig matematikus édesapám és rajztanárnő édesanyám mese helyett szinte kizárólag a Bibliából olvasott fel nekünk történeteket” – mondta el az egyiptológus, aki szerint így nem véletlen, hogy
a Biblia varázslatos világában felnőve oda vágyakozott, számára egyfajta mennyországképet is jelentett: több ezer kilométerre és több ezer évnyire Pécstől.
„Harminc éve, 1994. február elsején egy ELTE-ről delegált, ötéves államközi tudományos ösztöndíjjal Egyiptomba költöztem mint a magyar egyiptológia állandó kairói képviselője. Harmincegyedik éve magyar színekben, magyarként dolgozom itt, a Közel-Keleten”
Az első régészeti lelet, amit kezébe fogott, meg is pecsételte az egyiptológia iránti rajongását:
„Thébában a Thot-hegyi ásatások megkezdése előtt, 1994 tavaszán terepbejárást végeztem, és a templom romjai között megláttam egy faragott, fehér mészkőtöredéket. Felemeltem, egy ankh hieroglifa volt rávésve, amely azt jelenti: élet. Csodálatos ómenként éltem át. A legnagyobb hatással pedig a két alexandriai kincsleletünk volt rám. Az elásott arany- és bronzkincsleletek megtalálása világszenzációt jelentett, és a hatalmas siker megalapozta a 2004-es ciprusi kormánymeghívásomat, sőt a szakmai pályafutásomat is meghatározta. A 21. században a régészeti feltárások kizárólag az új információhoz való hozzájutást szolgálják, és ezek a gyönyörű ókori és kora bizánci alexandriai kincsleletek fontos új információkat hordoztak”.
Vörös Győző járt Egyiptomban, Cipruson, Jeruzsálemben, és Jordániában is bő évtizedig élt.
„A szüleim és a nővéreim könnyen elengedtek, hiszen a Jóistentől kapott hivatásom volt az ókori Kelet. Úgy tekintettek rá, mint ha papi hivatásom lenne: hitünk szerint nem tiltakozhattak. A saját családom viszont kizárólag a feleségemnek köszönhetően élhet velem bő húsz éve a Közel-Keleten. A legnagyobb ajándék azonban az volt, hogy Noémi, akivel még az ELTE-n ismertük meg egymást, utánam jött a Közel-Keletre, és mindent otthagyott értem. A nagyfiunkkal még Alexandriában volt terhes, a kislányunkat pedig már Jordániában szülte meg. Az ő mérhetetlen szeretete tartja össze a családunkat. 2009 óta dolgozom Jeruzsálemben a Pápai Biblikus Intézet kutatóprofesszoraként. Csodálatos itt élnünk, hiszen ez a Mennyország kapuja. Ezzel a szerető és támogató családi háttérrel minden szakmai csata megvívható, a siker pedig borítékolható” – mesélte arról, hogyan fogadta családja, hogy Vörös Győzőt a munkája külföldi helyszínekhez köti.
Az ókorkutató-építész legismertebb munkája Nagy Heródes palotájának, Machaerusnak a feltárása, bemutatása.
„Talán megdöbbentően hangzik, de az evangéliumi helyszínek között a rómaiak által Kr. u. 71–72 telén lerombolt város az egyetlen, amely időkapszulaként maradt ránk az ókorból. Az összes többi települést sokszor átépítették a bizánciak, a keresztesek vagy az ottománok uralma alatt, sőt a legtöbbet ma is lakják, mint Názáretet, Jerikót, Jeruzsálemet. A Machaeruson azonban egyedülálló módon még az építészeti belső terek is rekonstruálhatók voltak. Felelősségteljesen kimondható, hogy a Machaerus a leghitelesebb történeti-régészeti evangéliumi helyszín. Komplett heródesi oszlopokat állíthattunk helyre mi, magyarok elsőként a Szentföldön. Ez az a hely, ahol Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték, ahol Salomé táncolt azon a végzetes születésnapon”
Az ammáni királyi udvar a machaerusi régészeti feltárások és műemléki helyreállítások vezetésével 2009-ben bízta meg 20 évre Vörös Győzőt. Ennek köszönhető Heródes palotájának feltárása – mintha a Gondviselés vezette volna ezen az úton.
„Mióta az eszemet tudom, így érzem. Jézus azt mondta: »Kövess engem!« Én pedig egyre nagyobb örömmel és odaadással követem, kicsi gyerekkorom óta. Ötvenharmadik évemben vagyok, de még sohasem fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy jó úton járok-e” – mondta erről a feladatról.
Vörös Győző beszélt arról is, hogy tervben van egy, úgymond, szentföldi El Camino létrehozása, mely útvonal egyik fő helyszíne éppen a Machareus lesz.
„Ez egy öt helyszínes, a Vatikán által jóváhagyott szentföldi gyalogos, biciklis vagy autós zarándokút. János evangéliumának a szavaival »Betániából, a Jordánon túlról«, Jézus megkeresztelkedésének és az első öt apostol összegyűjtésének a helyszínéről indul, a szent folyó keleti partjáról. Onnan a római hadiút felvezet a Nébó-hegyhez, ahol Mózes meglátta a Kánaánt, és ahol meghalt. A hatodik és hetedik századi bizánci mozaikművészet legszebb jordániai alkotásai várnak bennünket az ottani bazilikában. A harmadik állomás Madaba, a Kr. e. 400 körül megszűnt Moábi Királyság fővárosa, a vidéki Jordánia legnagyobb keresztény közösségével. Az egyik ősi templomában egy egyedülálló, 6. századi mozaiktérkép látható a Szentföldről. A negyedik állomás a Machaerus, ahol a tetrarcha Heródes Antipász, Heródiás és Salomé hercegnők éltek a citadellában, és ahol Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték. Igen, itt táncolt Salomé azon a végzetes születésnapon. Ez nem egy szent hagyomány csupán, hanem a hiteles történeti-régészeti helyszín. A zarándokút innen a Holt-tenger partjára vezet, ahol Betlehem és Jeruzsálem pazar panorámájával sok-sok szálloda fogadja a felfrissülésre vágyó, megfáradt zarándokokat.” – vázolta fel a zarándokút útvonalát Vörös Győző.
A Szentföldön ma háború dúl. Kétezer éves történelmi távlatban nézve sok mai konfliktus más perspektívából tűnik fel. Vörös Győző szerint az ókortörténész ebből azt a ma is érvényes tanulságot vonhatja, le, hogy Ábrahám fiai ma is ölik egymást, és az evangéliumok ma is közöttünk játszódnak.
„Kiáltás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráhel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé” – idézte az evangélium sorait, kiemelve: az ókor ismerete nélkül senki nem értheti meg valódi mélységében a mai Közel-Kelet különleges világát.
A teljes interjú a Mandineren olvasható.
Borítókép: Munkálatok a Machaerus palota oszlopcsarnokudvará
Forrás: Prof. Vörös Győző ásatási archívuma
