Már sokan, sokféle magyarázatot hallottunk miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelet, a kettős keresztet, de a teljes igazságot mégis kevesen ismerik.
Kettős kereszt
A kettős kereszt a rovás ábécé „gy” betűjele, és mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele.
Az ősi rovásjeleknek nem csak hang-, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több. A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy.
Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont EGY a fogalomértéke?
Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban, annak ismerős szám a három. De a keleti tanítások (hinduizmus, buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek:
Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás „i”-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten.
Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az „sz”-betű volt őseink ábécéjében.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer.
A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége, sajnos, napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.
A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét.
Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten, egy.
Aki pedig a szer-rel él, táplálkozik belőle és átadja felebarátjának, boldog ember.
Járjatok egészséggel!
Ágopcsa György K.
Borítókép: Kettős kereszt Hejőkeresztúrban
Forrás: Wikipédia/AES2014
