Andrzej Duda beismerte, hogy ez a terv nem új, a kérdés már egy ideje a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel.
Megnőtt a térség veszélyessége azután, hogy atomtöltetek lehetséges lengyelországi telepítéséről beszélt a lengyel elnök – ezt mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József szerint orosz szempontból ez a célponttá teszi Lengyelországot, így közelebb került egy kiszélesedő háború veszélye. Elemzők szerint az is tovább fokozhatja a feszültséget, hogy az amerikai katonák megjelenjenek Ukrajnában, hogy az Egyesült Államokból kapott fegyverek célba juttatását ellenőriznék.
„Katasztrofális következményei lehetnek a Nyugat lépéseinek” – figyelmeztetett az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov azzal vádolta az atomfegyverrel rendelkező Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy atomháborúba akarják belehajszolni a világot annak érdekében, hogy legyőzzék Oroszországot.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és már a NATO is egyre több pénzzel és egyre több fegyverrel támogatná Ukrajnát az oroszok elleni küzdelemben.
Az is a háború eszkalációjára utal, hogy a lengyel elnök egy lapinterjúban jelezte, országa kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, hogy ezzel védi meg a keleti szárnyát. Andrzej Duda ráadásul beismerte, hogy ez a terv nem új, a kérdés már egy ideje a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször tárgyalt erről.
Az sem a háború békés lezárásának az irányába mutat, hogy az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazott egy hatvanmilliárd dollár értékű segélycsomagot, az összeg mintegy feléből fegyvereket küldenek.
Ezeket a fegyvereket pedig amerikai katonák kísérhetik Ukrajnába.
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint tíz-húsz fős katonai kontingens ellenőrzi majd a fegyverek útját, ami azért vált indokolttá, mert a korábbi fegyverszállítmányok egy része el sem jutott az ukrán katonákhoz.
„A katonák azoknak a fegyvereknek a sorsát követik nyomon, amelyek az Ukrajnába érkezés és a frontra kerülés között tűnnek el, majd a világ másik oldalán előbukkannak. Szerintem a Biden-kormányzat most, a választás előtt igyekszik elé menni ennek a vádnak” – mondta Horváth József.
A brüsszeli vezetők nemcsak a fegyverszállítások folytatását szorgalmazzák.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban beszélt arról, hogy újabb szankciós csomagot készítenek elő Oroszországgal szemben, ami már a 14. lesz. Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programigazgatója a Kossuth Rádióban kiemelte,
a brüsszeli vezetők a háborús készülődést arra használhatják, hogy eltereljék a figyelmet Európa romló gazdasági helyzetéről.
„Ami miatt össze kell fogni, és ami miatt arra kell figyelni, hogy csak a külső veszéllyel szemben lépjünk fel, akkor bizony sokkal könnyebb átvinni mondjuk azt, hogy Európa gazdaságilag nem teljesített jól” – mondta Pócza István.
A magyar kormány álláspontja az, hogy az újabb szankció sem állítja meg Oroszországot.
Ezt erősíti a Nemzetközi Valutaalap jelentése is, ami szerint az elmúlt két évben ellenálló volt az orosz gazdaság a szankciókkal szemben. Az IMF becslése szerint tavaly még bővült is a gazdaság, amihez hozzájárult, hogy a korábban Európába szállított kőolajat Kínába és Indiába exportálják.
Borítókép: Horváth József szerint orosz célponttá tenné Lengyelországot az atomfegyverek telepítése
Forrás: Magyar Hírlap/Purger Tamás
