Larry Johnson, a CIA és az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt arról vallott: minden bizonyíték egy ország irányába mutat.
Ha a nemzetközi közösség tényleg ki akarná vizsgálni az Északi Áramlat 2 felrobbantását, akkor meglennének rá az eszközeik – tette hozzá. Tizenkilenc hónap telt el az Északi Áramlat 2 felrobbantása óta, de hivatalosan még mindig nem derült fény arra, hogy pontosan kik álltak a támadás mögött. A napokban több diplomata is vizsgálatot követelt az ügyben.
Larry C. Johnson politikai kommentátor, a terrorizmus elleni küzdelem szakértője a héten az ENSZ BT előtt a gázvezeték szabotázsának körülményeit boncolgatta és kijelentette:
a Biztonsági Tanács által vezetett átfogó és átlátható vizsgálatra van szükség.
A CIA és az amerikai külügyminisztérium veteránja beszédében kijelentette: nem kívánja részletesen megvizsgálni azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok követte volna el a szabotázst. „Nem volt olyan kényszerítő nemzetbiztonsági érdek, amely igazolta volna az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítését, amely jelentős gazdasági veszteséget okozott a német lakosságnak” – ezzel arra utalt, hogy szerinte mégiscsak Washington állhat az eset mögött.
„A CIA-nál eltöltött időm alatt megértettem, hogyan tervezték és hajtották végre a titkos akciókat olyan helyeken, mint Afganisztán és Közép-Amerika. Az ilyen műveleteket nem a pillanat hevében hajtják végre. Ezeket finanszírozzák, tervezik, begyakorolják, mielőtt végrehajtják őket.
Seymour Hersh beszámolója az Északi Áramlat gázvezeték elleni amerikai titkos akcióról összhangban van azokkal az ismeretekkel, amelyeket az 1980-as évek végén az ügynökségnél töltött időm alatt szereztem”
– jelentette ki.
A szakértő szerint a NATO országok a „három bölcs majom szabályát” követik: ne nézd, ne halld és ne mondd ki a rosszat.
Johnson elmondta:
van némi rálátása a gázvezeték elleni támadás logisztikájára és kivitelezésére annak a munkának köszönhetően, amelyet az amerikai katonai különleges műveleti erők megbízásából végzett majd 22 éven át.
Hozzátette: a tapasztalatai azt mutatják, hogy ha az ENSZ akarja, akkor véghez tudna vinni egy olyan nyomozást, amely dokumentumok, informátorok és tanúk segítségével egyértelműen meg tudná állapítani, hogy ki hajtotta végre a robbantást, amit a szakértő egyértelműen „háborús cselekménynek” titulált.
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)
„Legalább egy nemzetállam pénzügyi és anyagi támogatásával hajtották végre (a robbantást). Vannak írásos feljegyzések, amelyek szinte biztosan szigorúan titkosak, és nagyon korlátozott hozzáféréssel tárolják őket. De az ilyen titkos feljegyzéseken kívül is lehetnek rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek megvilágíthatják az esetet, ha nem is oldják meg a rejtélyt.
A mai üzenetem egyszerű. Kövessék a pénzt! Kérdezzék meg azt is, hogy ki profitál ebből?”
– zárta Johnson.
Németország jelenleg átfogó vizsgálatot folytat a gázvezeték felrobbantásának ügyében. Ukrajna nyugati szövetségesei az ENSZ BT-ben reményüket fejezték ki, hogy Berlin nyomozása egyértelműen választ fog adni arra, ki volt a felelős a szabotázsért.
Kiemelt kép: UN Photo
