Kolozsváron látható a püspök személyes hagyatékából összeállított tárlat.
Főként Márton Áron püspök személyes hagyatékából származó imacsokrokat, ajándéktárgyakat, üdvözlőlapokat, leveleket felsorakoztató kiállítás tekinthető meg Kolozsváron az Arsc Sacra Claudiopolitana egyházművészeti kiállítótérben. A tárlatot, amely a gyulafehérvári érsekségről érkezett a kincses városba, június 7-éig tekintheti meg a közönség a Szentegyház utcai kiállítótérben.
A kiállítás a püspöknek küldött olyan különleges tárgyakat is felsorakoztat, mint a Máramaros megyei Kapnikbányáról érkezett bányavirágok, azaz üvegszerű, virágformát mintázó kőzetek, a marosvásárhelyi görögkatolikus hívek által románul írt imacsokrok vászonborítású albuma, a lupényi hívek által 1949-ben küldött szénszállító csille-makett vagy a Temes megyei Óbesnyőről kapott bolgár népviseleti fejdísz.
Bernád Rita kurátor, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója elmondta, Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulóján, 2019. február 12-én nyílt meg az a kiállítás Csíksomlyón,
amelyet az elmúlt négy év folyamán a főegyházmegye nyolc településén is bemutattak: Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Gyulafehérváron, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Székelyudvarhelyen, Búzásbesenyőben és Marosvásárhelyen, 9. állomásként pedig Kolozsvárra is eljutott.
„Olyan tárgyi, elsősorban levéltári emlékanyag kerül bemutatásra, amelynek nagyobb része Márton Áron személyi hagyatékából származik. Ezen hagyatékban levő több száz, a püspöknek küldött imacsokor mellett születésnapra, karácsonyra, húsvétra küldött üdvözletek, köszöntők gyűjteményében is feltűnnek Márton Áronnak címzett lelkicsokrok és köszöntőkbe foglalt felajánlások.
A kiállítás lehetőséget nyújtott elővenni és közzé tenni az eddig még feldolgozatlan, a történetkutatás látóköréből kimaradt emlékanyagot.
Ezek az imacsokrok „látható jelei” a Márton Áront övező és kísérő szeretetnek, féltő ragaszkodásnak, mely négy évtizedes szolgálata alatt folyamatosan megnyilvánult” – mutatott rá Bernád Rita.
Kifejtette, a plébánosok és egyházközségek, lelkiségi csoportok, szerzetesközösségek, papi és világi személyek a kor gyakorlata szerint imafelajánlásokból, jó cselekedetekből, erénygyakorlatokból álló színes rajzokkal és kézimunkával díszített lelki csokrokkal kedveskedtek főpásztoruknak.
A levéltárigazgató felelevenítette, Márton Áron 1939-ben, a püspökké szentelés alkalmából kapta az első imacsokrot.
Az imacsokrok legnagyobb része 1949-ben, Márton Áron püspökké szentelésének 10. (és pappá szentelésének 25.) évfordulójára érkezett Gyulafehérvárra, van olyan, amelyik a letartóztatását követően érkezett, például a csíkszentmiklósi, borzsovai hívek néhány nappal a letartóztatás után keltezték lelkicsokrukat.
„A hatalmas mennyiségű, több mint másfél millió imádságot (Miatyánk, Üdvözlégy Mária, rózsafüzér, Hiszekegy, Szűz Szülője, Mária énekek, különböző litániák és kilencedek, keresztút végzés), szentségek vételét, szentgyónást, szentáldozást, szentmisén való részvételt, valamint ezernyi böjti napot és jó cselekedetet egybefoglaló »csokrok« messze túlmutatnak az ünnepi alkalomból lerótt »kötelező« tiszteleten. Az imák a házi őrizetre kényszerített, majd az idősödő főpásztor iránti mélységes szeretetről, aggodalomról, együttérzésről, segítőkészségről és a kereszthordozásában való részt vállalásról tanúskodnak folyamatosan” – fogalmaz a tárlat kurátora.
Mint részletezi, az imacsokrok formai megoldásai, díszítése, kivitelezése több szempontból a huszadik században elterjedt rajzos „emlékes” füzetek kinézetéhez hasonlít, ugyanakkor ezeket a lelki témákhoz igazították és paphoz, püspökhöz méltó jelképeket használtak.
„Az 1950–70-es években, amikor nemigen volt lehetőség szentképhez jutni, még albumok sem nagyon voltak, ezt a hiányt kézügyességgel és szépérzékkel igyekeztek pótolni. A rajzokon gyakori virágok (rózsák, ibolyák, liliomok), fenyőágak, papi és püspöki jelvények és képtársítások, a Jópásztor szimbóluma, Jézus Szent Szívének megjelenítése mellett 1949-től gyakrabban feltűnik a töviskoszorú, a mindent átfonó tövises ág, a szenvedő Krisztus-portré és a kereszthordozás” – mutatott rá a kurátor.
A kiállításon Márton Áron püspöki jelvényei – mitra, pileolus, stóla – mellett néhány, az ünnepi évfordulókhoz kapcsolódó, ajándékba kapott emléktárgy is látható.
A családtagoktól kapott leveleket is felsorakoztat a tárlat: a számos levél között kifejező a püspök öccsének, Márton Ágostonnak a püspökszentelés évfordulójára 1972-ben írt levele:
„Isten jóvoltából ismét szép ünnep előtt állunk püspök bátyánkkal együtt. testvérei és rokonai. Elközelgett a harminc ketedikk évfordulója püspökké szentelése napjának. Rég volt. mostis elemlegetjük szép élményeinket Most … is hálát adunk a jó Istennek ezért a nagy kitüntetésért amely érte általa családunkat.”
A kiállítás Kovács Gergely érsek koordinálásával, az érsekség támogatásával, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár munkájából valósult meg, Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója és Hegedűs Enikő művészettörténész közreműködésével. A tárlat Kolozsváron hétköznapokon 10 és 17 óra között látogatható.
Borítókép: Imacsokrok Márton Áronnak: a kolozsvári Szentegyház utcai kiállítótérben tekinthető meg a főként a püspök személyes hagyatékából származó tárgyakat felsorakoztató tárlat
Forrás: Krónika.ro/Kiss Judit
