„Ez volt a legjobb alku, amit köthettünk”. Kis híján békét kötött 2022 áprilisában Oroszország és Ukrajna – a békeszerződés konkrét tartalmáról most a német Die Welt közölt részleteket. Ebből kiderül, hogy az ukránok számára is elfogadhatók voltak a feltételek, és hogy Oroszország csak Ukrajna NATO-tagságát ellenezte, az uniósat nem. A béketerv végül Boris Johnson akkori brit kormányfő kijevi látogatása után hiúsult meg. A háború már több mint két éve tart, becslések szerint csaknem egymillió áldozatot követeltek a harcok.

  • A Die Welt című német lap nyilvánosságra hozta az Oroszország és Ukrajna között 2022 áprilisában tárgyalt békeszerződés tervezetének szövegét.
  • A dokumentum szerint Oroszország katonai semlegességet követelt volna Ukrajnától, ugyanakkor az uniós csatlakozását nem akadályozta volna.
  • A területi kérdésekben is jóval közelebb álltak egymáshoz a felek álláspontjai, mint manapság, azonban az ukrán hadsereg méretét illetően, valamint politikai kérdésekben maradtak még vitás pontok.
  • Utóbbiak ellenére Kijev hajlandó lett volna gyorsan lezárni a háborút, azonban a Boris Johnson volt brit kormányfő által tolmácsolt nyugati üzenet hatására megszakadtak a tárgyalások.

Néhány héttel az orosz–ukrán háború kitörése után már békemegállapodást írhattak volna alá a háborúzó felek. A harcok lezárásának akkori feltételeit egy 17 oldalas dokumentumban rögzítették, amelyet a Die Welt német újság hozott nyilvánosságra a napokban – számolt be az Ukrainska Pravda ukrán lap.

Mint írták, a tervezetről 2022. áprilisában állapodott volna meg Oroszország és Ukrajna. Már csak néhány tisztázatlan kérdés pontja maradt, ezekről személyesen egyeztetett volna Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodmir Zelenszkij ukrán elnök, azonban Boris Johnson brit miniszterelnök kijevi látogatása után megszakadtak a tárgyalások.

Orosz feltételek: NATO-tagság nem, EU-tagság igen

A cikk emlékeztetett, hogy a háború kitörése után a felek szinte azonnal tárgyalóasztalhoz ültek, a békeszerződés-tervezet alapján Ukrajna pedig kötelezettséget vállalt volna az „állandó semlegesség” fenntartására. Ennek értelmében lemondott volna minden katonai szövetségben való tagságról, így a NATO-csatlakozásról is. Ugyanakkor Moszkva nem akadályozta volna Kijevet az Európai Unióhoz történő csatlakozásban.

Ukrajna vállalta volna, hogy nem kap, gyárt vagy szerez be nukleáris fegyvereket, valamint nem enged a területére külföldi fegyvereket és csapatokat.

Nem biztosít hozzáférést a katonai infrastruktúrájához egyetlen más országnak sem, így nem adhatta volna át a légi és tengeri kikötőket sem külföldi csapatoknak. Emellett tartózkodnia kellett volna a külföldi részvételű hadgyakorlatokról és a katonai konfliktusokban való részvételtől is.

Ezzel szemben az orosz fél vállalta volna, hogy nem támadja meg Ukrajnát a jövőben. Ennek biztosítékaként Moszkva vállalta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország – átfogó biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának. Amennyiben Oroszország mégis megtámadná Ukrajnát, az ENSZ BT többi állandó tagja köteles lenne legfeljebb három napon belül segítséget nyújtani Ukrajnának az ENSZ-alapokmányban rögzített önvédelemhez való jogának érvényesítésében. A szerződést a nemzetközi joggal összhangban minden aláíró államnak ratifikálnia kellett volna.

Mint írták, a két fél olyan mechanizmust dolgozott ki, amely jelentősen eltér az 1994-es budapesti memorandumtól és a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciát jelentett volna Kijev számára.

A budapesti megállapodás alapján Oroszország biztosította Ukrajnát területi integritásáról, azonban a nyugati államok támadás esetén csak ígéretet tettek Kijev támogatására, azonban nem vállaltak garanciát. A Die Welt cikke szerint a 2022-es béketervezethez szükség lett volna az USA, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország jóváhagyására. Ezenkívül Oroszország bevonta volna Belaruszt, Ukrajna pedig Törökországot is.

Területi kérdések

A 2022-es békeszerződés szerint Moszkva kizárta volna a Krímet és Szevasztopol kikötőjét a biztonsági garanciákból. Ezzel Kijev gyakorlatilag átadta volna a félsziget feletti ellenőrzést Oroszországnak. Az ország keleti részéről szóló megállapodásról nem derült ki egyértelműen, hogy Ukrajna mely részeit akarta magának Oroszország. A cikk szerint azonban az isztambuli kommünikében Kijev állítólag beleegyezett, hogy kizárja Donyeck és Luhanszk megyék azon részeit, amelyeket Oroszország már a teljes körű háború előtt megszállt.

Azonban az orosz delegáció ragaszkodott ahhoz, hogy a határokat Putyin és Zelenszkij személyesen határozza meg. Ezt a lehetőséget viszont az ukrán delegáció elutasította.

A cikk kiemelte: Oroszország követelte, hogy támadás esetén minden garanciavállaló államnak beleegyezését kell adnia a segítségnyújtási mechanizmus aktiválásához. Ez vétójogot adott volna Moszkvának a védelmi mechanizmus felülbírálására. Emellett Moszkva elutasította Ukrajna azon követelését, hogy a garanciavállaló államok támadás esetén repüléstilalmi övezetet hozhassanak létre Ukrajna felett. Mint írták, a tárgyalások során Oroszország jelezte, hogy kész kivonulni Ukrajnából, de a Krímről és Donbasznak a biztonsági garanciákból kizárandó részéről nem.

Ukrajna demilitarizálása

A megállapodás kitért volna az ukrán hadsereg méretére is, ami azonban megoldatlan maradt. Kijev részben reagált Oroszország demilitarizálásra vonatkozó követeléseire.

Moszkva azt követelte, hogy az ukrán hadsereg létszámát 85 ezer katonára csökkentsék

– jelenleg mintegy egymillió katona van –, Ukrajna 250 ezer fős létszámot javasolt.

További vitás pont maradt a katonai felszerelések számának kérdése is. Oroszország azt követelte, hogy a harckocsik számát csökkentsék 342-re, míg Kijev 800 darabot akarta megtartani. A páncélozott járművek számát pedig Ukrajna 2400-ra akarta csökkenteni, míg Oroszország 1029 darabot engedélyezett volna.

A tüzérségi lövegek számában is nagy volt a különbség. Moszkva 519 megtartását hagyta volna jóvá Kijevnek, meg Kijev 1900-at akart. A 280 kilométeres hatótávolságú, többszörös indítású rakétarendszerekből az ukránok 600 darab akartak megtartani, ezzel szemben az oroszok csak 96 darab, legfeljebb 40 kilométeres hatótávolságú rakétarendszer megtartását hagyták volna jóvá. Oroszország az aknavetők számát 147-re, a páncéltörő rakétákét pedig 333-ra akarta csökkenteni, míg Kijev ragaszkodott ahhoz, hogy a számukat 1080-ra, illetve 2000-re csökkentsék.

Emellett Moszkva 102 vadászgép és 35 helikopter meghagyását követelte Kijevtől, míg az ukrán fél 160 vadászgép és 144 helikopter meghagyásához ragaszkodott. A hadihajók vonatkozásában pedig Moszkva két darabot engedett volna Kijevnek, míg Ukrajna nyolcat tartott volna meg.

A cikk hangsúlyozta, hogy a szerződéstervezet alapján Ukrajna és Oroszország közel került egy esetleges, 2022 áprilisában megkötendő békeszerződéshez.

Ukrajna jobb pozícióban volt

Maradtak azonban olyan további orosz követelések is, amelyekkel az ukránok nem értettek egyet. Így Oroszország követelte, hogy Ukrajna tegye második államnyelvvé az oroszt, szüntesse meg a kölcsönös szankciókat és hagyja abba a nemzetközi bíróságokon folyó pereskedést. Továbbá Kijevnek be kellett volna tiltania a fasizmust, a nácizmust és az agresszív nacionalizmust. A német lap több, a tárgyalásokban részt vevő diplomatától megtudta, 2022 tavaszán nagy volt az érdeklődés a megállapodás iránt. Az egyik névtelenül nyilatkozó ukrán diplomata úgy fogalmazott:

„Ez volt a legjobb alku, amit köthettünk.” A Die Welt szerint pedig a 2022-es alku több mint kétévnyi teljes körű háború után is kedvezőnek tűnik.

Ennek okát pedig abban látják, hogy Ukrajna az utóbbi hónapokban folyamatos védekezésre kényszerült a harcmezőn. Mint írták, 2022 tavaszán erősebb tárgyalási pozícióban volt, mint most. Hozzátették: „ha a háború körülbelül két hónappal a kezdete után véget ért volna, számtalan emberéletet mentett volna meg.”

A német lap arra is emlékeztetett, hogy az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson 2022. április 9-én érkezett Kijevbe, és azt mondta, hogy London semmit sem fog aláírni Putyinnal, és Ukrajnának folytatnia kell a harcot. Később Johnson visszautasította, hogy valaha is ezt mondta volna. Ugyanakkor okkal feltételezhető, hogy az a javaslat, hogy Oroszországgal egyetértésben biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, ebben a szakaszban megbukott.

Az Ukrainska Pravda cikke itt olvasható.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Kijev, 2023. január 22.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) fogadja Boris Johnson volt brit miniszterelnököt (b, elöl) Kijevben 2023. január 22-én.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat