Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Azt mondja az európai külügyi főbiztos, hogy egy kiterjedt európai háború nem fantázia, a lengyelek pedig már azt mondják, hogy a háborúnak nincs diplomáciai megoldása – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hozzátéve, hogy
Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határán vagyunk.
A kormányfő emlékeztetett: 1999-ben egyszer más sikerült Magyarországot kívül tartani a háborún, amikor minket is megpróbáltak bevonni a szerbek ellen a dél-szláv konfliktusba, ami a szerb–magyar kapcsolatokat és a vajdasági magyarok sorsát is tönkretette volna. Ezután emlékeztetett, hogy a huszadik században az országot kétszer kényszerítették olyan háborúba, amely megpecsételte az ország sorsát.
„Nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsenek minket egy ilyen helyzetbe” – emelte ki.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy sajnálatos módon jelenleg egyre távolabb kerülünk a békétől. „Aggódom Európa jövőjéért” – mondta a miniszterelnök.
Azt is elmondta, hogy a háború hatalmas megrendelés az amerikai hadiiparnak. A háborús irányzat mögött pedig nagyon komoly erők mozdultak meg, de az emberek, a többség a háború ellen van – tette hozzá. Ők nem akarnak háborút, de
az európai vezetők afelé menetelnek, hogy belesodródjunk egy háborúba.
A kormányfő ehhez kapcsolódva azt is elmondta, hogy a Nyugat- és Közép-Európában mások a háborús tapasztalások. Eddig a Nyugat mindig nyertesen jött ki a háborúkból, Közép-Európa pedig vesztesként. A mi történelmi tapasztalatunk a háborún, hogy azon csak veszteni lehet.
„A végén – akkor is ha a front nem is ér el idáig – a gazdasági hatásait végül mi fogjuk megfizetni” – fogalmazott.
Minél közelebb vagy egy háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz. Vagyis bennünket gyötör meg legjobban, hiszen már lassan háborús felárat kell megfizetniük a boltokban az embereknek – mondta a kormányfő.
Kiemelte:
ha nem háborús közegben lennénk, akkor a magyar gazdaság növekedési teljesítménye az a kétszerese lenne a mostaninak.
„Ha béke lenne, és békeidős árak lennének, akkor az tekintélyes mértékben kisebb terhet jelentene a családok számára” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, hanem a magyarokban a világháborús tapasztalatok miatt, a gazdasági összefüggések miatt egy ösztön van a békére” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Ez nem egy politikai állásfoglalás – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy bátorság kell ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, illetve nemzeti egység, hiszen a magyarok nagy része a háború ellen van.
„A balosok nem azért háborúpártiak mert bolondok vagy gonoszok, hanem azért mert fizetik őket.
Ezért a nyugati országok nálunk akarnak háborús kormányt, azaz kormányváltást” – hangsúlyozta a magyar kormányfő. Ehhez kellenek az ágensek, ezek a baloldali politikusok és gondolkodók.
A miniszterelnök elmondta: a választások tétje ma nem csupán az, hogy kinek mennyi képviselője lesz az Európai Parlamentben. „A tét a háború”. Orbán Viktor emlékeztetett: azt kell nézni, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz, és arra kell törekedni, hogy a békepárti képviselők legyenek többségben.
A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy az uniós országok többsége ma háborúpárti, azonban ha most jól politizálnak a békepárti erők, akkor az EU irányt válthat. A magyar baloldal háborús álláspontjára utalva hangsúlyozta:
„Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz”.
A kormányfő kiemelte: nagy eredményt értek el a békepárti erők az elmúlt egy évben azzal, hogy elmozdították az európai közvéleményt a háború támogatásának oldaláról.
Orbán Viktort a CPAC Hungary egyik felszólalójának Youtube-os letiltásáról is megkérdezték. Ezzel kapcsolatban a kormányfő emlékeztetett, hogy a háborús globális helyzet ellenére továbbra is zajlanak olyan politikai és ideológiai csatározások, mint a gender, a migráció és a családvédelem kérdései.
„Európa érzi, hogy történelmi keresztúton áll” – tette hozzá.
Hazánk húszéves uniós csatlakozásáról szólva Orbán Viktor rámutatott:
nem ahhoz az EU-hoz csatlakoztunk, amelyet ma látunk.
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy akkor szó sem volt az illegális migráció támogatásáról, vagy éppen arról, hogy a brüsszeli döntéshozók ránk erőltetnék a gender ideológiát. A kormányfő arra is emlékeztetett, hogy 2004-ben az EU még több mint húsz százalékát állította elő a világgazdasági termelésnek, amely azonban mára jelentősen csökkent.
Jogos elvárás a magyar emberek és a kormány részéről az üzemanyag-bizniszben szereplőkkel szemben, hogy a magyarok olyan áron jussanak hozzá az üzemanyaghoz, mint a környező országok polgárai. Jobb, ha ezt belátják, és önmaguktól állítják be az árrésüket és a profitjukat, mint hogy mindezt kormányzati intézkedésekkel kelljen kikényszeríteni – jelentette ki Orbán Viktor az üzemanyagárakról.
A kormányfő kifejtette, hogy a kormány regionális árat kért a kereskedőktől. Viszont a kormány olyan regionális KSH-adatokból dolgozik, ami magában foglalja a szomszédos országok árai mellett a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is. A kereskedők szerint ez azonban nem fair, mert utóbbi országok nem képezhetik az összehasonlítás alapját Magyarországgal.
Azt kérték, hogy ezen országok nélkül állapítsuk meg az átlagárat. Ez a miniszterelnök szerint részükről ténylegesen jogos elvárás, ezért az árakat újrakalkuláljuk, de aszerint be is fogjuk tartani, mert
a magyarok nem fizethetnek többet, mint a szomszédos országok átlagára
– mondta Orbán Viktor.
Ha béke lenne, akkor a magyar gazdaság a kétszeresére is nőhetne, éppen azért, mert a nyugat-európai gazdaságok – elsősorban a német – nem szenvednének annyira, mint most – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A németeket hazavágta a háború, mert leválasztódtak az orosz energiarendszerről, és most kétszeres árat fizetnek az energiáért.
És Magyarország számára a német piac nagyon fontos.
Az egész uniós tagságunk lényege, hogy korlátozás nélkül férünk hozzá gazdagabb országok piacaihoz. De ha ezek az országok válságba kerülnek, akkor az ránk is hat.
Magyarország abban érdekelt, hogy a német gazdaság szárnyaljon, húzóerő legyen. De ez ma nem így van, hiszen úgy kell gazdasági növekedést elérnünk, hogy a legfontosabb értékesítési piacunk – a nyugat-európai – sajnos válságban van, kisebb mértékben nő, mint a magyar.
Itt kell okosnak lennünk. Nem véletlenül jön Magyarországra a kínai elnök, nem véletlenül növeltük meg az aktivitásunkat Közép-Ázsiában és növeltük meg a gazdasági kapcsolatainkat Afrikával is. A magyar gazdaság akcióképességét jelen helyzetben nagyobb mértékben ki kell terjeszteni, mint ahhoz a korábbiakban hozzászoktunk – zárta az interjút Orbán Viktor.
Fotó: MTI