elsősorban Magyar Péter pártja (21 százalék), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciója (12 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) között oszlanak meg a baloldali szavazók, miközben a Momentum (1 százalék) és a Jobbik (1 százalék) önállóan már nem jutna be az Európai Parlamentbe.
Emlékeztettek, hogy a pártok első megmérettetését az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése jelentette: míg a kormánypártok elsőként adták le a lajstromokat, nem sikerült minden, listát bejelentő pártnak teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson.
Úgy folytatták, hogy továbbra is
a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt, igaz, egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg.
A Nézőpont Intézet szerint a különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében.
Mint írták, a kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben:
a Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne.
Úgy fogalmaztak, hogy a baloldalnak több nagy vesztese is lenne mind az itthoni, mind az európai megmérettetésen, mivel Magyar Péter úgy tűnik, tartósan háromosztatúvá alakította a baloldalt.
Az ellenzékváltó-hangulatot meglovagolva jelenleg a Tisza Párt a legnépszerűbb ellenzéki párt (egy „most vasárnapi” EP-választáson 21 százalékos támogatottsággal), mely mellett a Demokratikus Koalíció (DK) – MSZP – Párbeszéd közös lista (12 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) jelenti a másik két baloldali pólust – emelték ki.
Jakab Péter listaállítási kudarca miatt kevesebb baloldali szavazat veszhet el az EP-választáson, miután Jakab mintegy 2 százaléknyi szavazótábora a másodlagos preferenciák alapján Magyar Péter pártját és a Gyurcsány-koalíciót erősítheti, mellyel becslésükben is így számoltak – írták.
A kutatás szerint az öt évvel ezelőtt még EP-mandátumot szerző Momentum (1 százalék) és Jobbik (1 százalék) az 5 százalékos küszöb közelébe se érnek, Vona Gábor pártja (3 százalék) ugyan megelőzi őket, de szintén nem számolhat bejutással. Szintén távol áll a mandátumszerzés lehetőségétől az önállóan induló LMP (1 százalék) és Márki-Zay Péter pártja (1 százalék) is – tették hozzá.
A baloldali pártok támogatottságát tekintve nem mutatkozik jelentős különbség egy „most vasárnapi” országgyűlési és európai parlamenti választás esetében: Magyar Péter pártja (22 százalék) és a DK-MSZP-P koalíció (13 százalék) is csupán 1-1 százalékponttal érne el magasabb arányt egy országgyűlési, mint az EP-választáson. A többi baloldali párt közül egyedül az MKKP (7 százalék) jutna be önállóan a magyar országgyűlésbe is – áll a kutatásban.
MTI
Fotó: MTI/Mohai Balázs
