Hszi Csi-ping budapesti látogatása kapcsán a Kormányinfón elhangzott: bizonyítja Magyarország súlyát a világpolitikában, hogy Párizs mellett Budapest a másik uniós főváros, melyet a kínai államfő meglátogatott.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról beszélt: a szerdai ülésén a kormány a háborús helyzetet elemezte, ami annyival lett súlyosabb a korábbiakhoz képest, hogy újabb részletek derültek ki a NATO tervével kapcsolatban.
„Amit a NATO-ukrán misszióról tudunk, az fegyverszállításról szól, és katonai kiképzést is jelent. A tervben 5 évre előre határozták meg Ukrajna segítését. Ez már önmagában aggasztó, hogy a háború elhúzódásával számolnak” – mutatott rá a miniszter.
Majd kiemelte, hogy eddig mintegy 800 ezer áldozata van a háborúnak, az elmúlt két évben pedig alig mozdultak a frontvonalak.
Éppen ezért a magyar kormány a NATO részvétele és bevonulása helyett, azt szorgalmazza, hogy mielőbb kezdjék meg a béketárgyalásokat.
Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy a NATO egy védelmi szövetség, ami bármely tagállama ellen irányuló támadást maga állapítja meg, és az nem kell, hogy konkrét támadás legyen: ha valamely tagállam közvetlen veszélyét érzékeli a támadásnak, akkor is megállapítható ez. Erre vonatkozó kísérletek, tervek már most is vannak. De a magyar kormány azon dolgozik, hogy a NATO semmiféleképpen ne avatkozzon bele ebbe a konfliktusba.
Ha azonban mégis beleavatkozik, akkor Magyarország lojális NATO-tagként se kelljen, hogy az ukrajnai katonai misszióban részt vegyen.
Magyarország az éves GDP két százalékát költi védelmi kiadásokra, ám a békében, nem a háborúban vagyunk érdekeltek – tette hozzá Gulyás. Kifejtette: nem szabad világháborút kockáztatni az atomhatalmak között.
Hszi Csi-ping budapesti látogatása kapcsán a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Magyarország súlyát a világpolitikában, hogy Párizs mellett Budapest a két uniós főváros egyike, melyet a kínai államfő meglátogatott.
Azzal kapcsolatban, hogy a nyugati sajtóban a párizsi látogatást helyeslik, a budapestit ellenzik, elmondta: a kettős mérce elkerülendő.
Emlékeztetett: míg a kínai GDP 2005-ben az EU GDP-je egyötöde alatt volt, mára megelőzi az EU teljes össztermékét. Mára az 500 legnagyobb európai vállalatból 135 származik Kína területéről, míg 136 az amerikai cégek száma.
A magyar gazdaság leginkább integrált tagállam az Európai Unióban – tette hozzá, rátérve arra is, hogy ugyanígy örülünk az amerikai befektetéseknek is. Konkrét megállapodások is lesznek, erről délután, fél 6-kor lesz erről ma bejelentés.
Gulyás Gergely emlékeztetett: 2023-bann a kormány legfontosabb feladata a háborús infláció letörése volt, ennek következtében márciusban már 3,6 százalékra zuhant vissza az infláció. A 2024-es év a növekedés újraindításának az éve lesz. Az első negyedéves adatok alapján ez a célkitűzés is valóra vált, noha a háborús környezet az egész európai növekedést nagy mértékben visszavetik.
A magyarországi első negyedéves GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képes 0,8 százalékkal nőtt, ez a harmadik, illetve a második legjobb az EU-ban.
A miniszter emlékeztetett, hogy amíg tart az ukrajnai háború, addig az előrejelzések is bizonytalanabbak.
2025-re a kormány akár a 4,1 százalékos gazdasági növekedést is reálisnak tartja, de mindez erősen befolyásolja a háborús környezet alakulása.
A kiskereskedelmi forgalom is növekedést ért el, ez március végéig 4,2 százalékkal nőtt.
Gulyás Gergely a turizmust értékelve elmondta, hogy a hazai szálláshelyek 7,1 millió vendégéjszakát könyveltek el, ez 14 százalékos növekedést jelent. A tavalyi évben 2,1 millió vendég érkezett, ez 18 százalékos növekedést jelent. emlékeztetett arra, hogy több mint egymillió emberrel dolgoznak jelenleg többen Magyarországon, mint a baloldali kormány idején.
2010 óta a minimálbér 3 és félszeresére, az átlagbér pedig közel kétszereresére emelkedett – emelte ki.
Vitályos Eszter kormányszóvivő kiemelte: a kormány célja, hogy a magyar családok fele felett biztos fedél legyen, és minden kívánt és vágyott gyermek megszülethessen.
Ezért a kormány január 1-jétől bevezette a csok pluszt, ami egy kedvezményes, államilag támogatott hitel, amelyet első házasként tudnak igénybe venni a fiatal, gyermekvállalást tervező házasok, első otthonuk megszerzéséhez, vagy az otthonuk bővítéséhez. A csok plusz keretében 15, 30 vagy akár 50 millió forint is igénybe vehető.
Nagy érdeklődés övezi ezt a hitelformát, a már befogadott csok plusz hitelkérelmek összege meghaladja a 83 milliárd forintot, eddig több mint 3100 család érdeklődött iránta. Az egy főre jutó átlagos kölcsönösszeg 26 millió forint, ez jóval magasabb, mint az eredeti csok esetében volt.
Kiemelte: március végéig több mint 1400 házaspárnak ítélték meg pozitívan a csok plusz hitelt, 35 milliárd forint értékben.
Az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett otthonfelújítási programról szólva a kormányszóvivő elmondta: június 3-ától írják ki a programot, de már most több mint 500 hozzászólás érkezett a felhívások eredményeként. Május elején lezárult a program társadalmi egyeztetése, melynek hatására a tervezetből már kikerült az a megkötés, hogy a kérelmezőnek gázhálózatra kötöttséggel kell rendelkeznie.
Vitályos Eszter kitért arra is, hogy csak az elmúlt két hétben több mint 210 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások az országban. Ebből több mint 180 milliérd forintot fordított a kormány közútfejlesztésre.
Gulyás Gergely a közmédia kérdésére válaszolva elmondta, hogy Lengyelországban az állam működésében semmi sem változott, sőt, ha most azt jogállamisági vizsgálkatnak vetjük alá, akkor sokkal inkább romlott.
Azonban olyan politikai erő került hatalomra Lengyelországban, amelyet az Európai Bizottság a szövetségesének tekint, és egy háborúpárti, háborút támogató kormány. És ez elegendő volt ahhoz, hogy lezárják a 7-es cikkelyes eljárást – mondta a miniszter.
Hozzátette: a Lengyelországgal szemben folyt, folyó, és a Magyarországgal szemben folyamatban lévő 7-es cikkelyes eljárás nem ugyanaz, mert az egyiket a bizottság kezdeményezte, ez a Lengyelország elleni, a másikat pedig az Európai Parlament. A bizottság általi kezdeményezésnél pedig szavazatmegvonás is lehet a szankció, a másiknál pedig ilyen szankció nem lehetséges – ez a Magyarországgal szemben folyó ügy.
Az Európai Unióban mára a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseknek köze nincs a joghoz, nettó politikai kérdésekké váltak, politikai szimpátia alapján döntenek róla – mondta Gulyás Gergely.
Majd kiemelte: ez az Európai Uniót gyengíti, és ha az EU nem tud a jog útjára visszatérni, az az Európai Unió kohézióját veszélyezteti.
Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
