Párizs egy újabb, öles lépést tett a világháború felé, amikor idegenlégiósokat küldött Ukrajnába.
Emmanuel Macron beváltotta korábbi fenyegetését és minden bizonnyal francia idegenlégiósokat küldött Ukrajnába harcolni a frontok közelébe. Kiszelly Zoltán úgy látja, mindez egy újabb, drámai lépés a világháború felé.
Ahogy Ukrajna kifogyott a harcképes férfiakból, másoknak kell a frontot tartani. Macron elnök nem várta meg az EP-választást, már most a keleti frontra küldte az idegenlégó első száz katonáját, akikre az oroszok már vadásznak.
Ne legyenek kétségeink, a „feláldozható” légiósok után nemsokára a háborúpárti országok is kénytelenek lesznek katonákat küldeni a frontra, mivel nincsen más, aki feltartóztathatná a lassan, de biztosan előre nyomuló oroszokat – mondta Kiszelly Zoltán a Századvég Youtube-csatornáján, a Kontextus legújabb adásában.
A Századvég Politikai Elemzési igazgatója rámutatott arra, hogy az Asia Times írt arról még május 4-én, hogy francia katonák már megjelentek Ukrajnában a fronttól 100 kilométerre.
Ezek a személyek idegenlégiósok, akik könnyen feláldozhatóak, és nem kell a nemzetgyűlés hozzájárulása a bevetésükhöz – tette hozzá. Mindennek az oka, hogy az ukránok kezdenek kifogyni a katonákból, sokan megszöknek, vagy megpróbálnak mentesülnek a szolgálat alól.
Kiszelly szerint az oroszok megvárják, míg az idegenlégió berendezkedik az országban, és utána fognak lecsapni rájuk. Úgy látja, hogy ez egy újabb eszkalációs lépés, és Európa a háború szélére sodródott.
Az európaiak június 9-én már úgy tudnak dönteni, hogy Európát háborúba akarja vinni Macron – tette hozzá.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a nyugati fegyverek után jönnek a nyugati katonák is. Ha a NATO mindenkit összeszed, akkor 300 ezer katonát tudnak mozgósítani – tette hozzá a szakértő.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok egyébként nem fogja elküldeni a bevethető katonáit egy ukrán konfliktusba. Ha pedig a most beküldött idegenlégiósok elkezdenek elfogyni, akkor újabb katonák kellenek. Kiszelly szerint bár korábban Macron megpróbált egy önálló Európa mellett kiállni, de amikor cselekedni kell, akkor beáll a sorba. A franciák elsőként küldtek harcra kész katonákat Ukrajnába – tette hozzá.
Az ukrán fronthelyzetről azt mondta Kiszelly, hogy az oroszok folyamatosan támadnak. Azt a stratégiát követik, hogy nem engedik az ukránokat védekezésbe átmenni, és egyfajta villámháborús taktikát követnek.
Az oroszok a medve cammogásával haladnak előre.
Kiszelly szerint a nyugati fegyverek eddig sem hoztak fordulatot, ráadásul selejtet küldenek, így pedig valóban nem várható áttörés.
Az ukránok legfőbb célja, hogy megvédjék azokat a területeket, amiket tavaly visszafoglaltak.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a Wall Street Journal friss cikke szerint az Ukrajnát finanszírozó körök elkezdték visszakövetelni az eddig befizetett pénzüknek egy részét. Egyre többen aggódnak a pénzükért, mert ha Ukrajna bukik, akkor a pénzük is bukik. Szintén szóba került, hogy a hesseni CDU azt javasolta, hogy az ott lévő ukránokat küldjék haza, mert jelentős részük nem dolgozik, és csak a szociális rendszert terhelik.
A szakértő beszélt arról is, hogy a német gazdaság továbbra is döcög, és nagyon messze van a 3 százalékos bővüléstől. Drága energiát kell venni, az iparágak elvándoroltak, a termelés nagyot csökkent – tette hozzá.
Végül Kiszelly Zoltán beszélt a magyarországi helyzetről is. Úgy látja, a baloldal továbbra is küldene fegyvereket és katonákat Ukrajnába kétoldalú megállapodás alapján.
„Akármit mond Magyar Péter, ő is háborúpárti politikus. Magyar Péter is szövetségre fog lépni a háborúpárti Gyurcsánnyal” – tette hozzá.
Kezdetben a háborús uszító Emmanuel Macron felvetette annak a lehetőségét, hogy az orosz-ukrán frontra NATO-csapatokat kellene bevetni. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre kijelentette, hogy Oroszország számára ez vörös vonal, és az ilyen szintű nyugati beavatkozás esetén Oroszország kész bevetni a nukleáris fegyvereit. A felháborodás helyett a nyugati és az európai politikai berkekben Macron számos támogatót talált, ugyanis a kormányfők, államfők és számos miniszter is helyeselte Macron világháborús elképzelését.
Ezt követően Macron tovább szította a tüzet, és egyre őrültebb elképzelésekkel jelentkezik a francia elnök. Gyakorlatilag elmondta, hogy kész bevetni a 300 nukleáris fegyverrel rendelkező arzenálját Oroszország ellen.
„Amellett vagyok, hogy megnyissuk a vitát, amelynek ki kell terjednie a rakétavédelemre, a nagy hatótávolságú rakétákra, a nukleáris fegyverekre azoknak, akiknek van ilyenjük, vagy akiknek amerikai nukleáris fegyverek vannak a földjükön. Tegyünk le mindent az asztalra, és nézzük meg, mi véd meg minket igazán hitelesen” – mondta Macron.
A közelmúlt eseményei megmutatták a rakétavédelem, a mélycsapás-képesség fontosságát, amelyek döntő fontosságúak a stratégiai jelzés és az eszkaláció kezelése szempontjából a gátlástalan ellenfelekkel szemben – hangsúlyozta Macron.
A francia elnök kijelentette, van egy olyan szomszédunk, amely agresszívvá vált, és ballisztikus képességekkel rendelkezik, amelyeken az elmúlt években nagymértékben újított, amelyek hatótávolsága és technológiája átalakult, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, és növelték a képességeiket, akkor világosan látjuk, hogy a hiteles európai védelem stratégiai koncepcióját kell megalkotnunk magunk számára.
Macron később elmondta, hogy nincs számára vörös vonal Oroszországgal szemben.
Ahelyett, hogy az őrült tervre felháborodás lett volna a válasz, a lengyel elnök azt szorgalmazta, hogy országába telepítsenek atomfegyvereket, ezzel is közelebb hozva a totális nukleáris háborút, mely esetén meghalna 5–6 milliárd ember. Később a francia elnök megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz-ukrán háborúba; és elmondta, hogy „abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell beküldeniük az európaiaknak a háborús zónába.
Borítókép: Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója
Forrás: Szigetváry Zsolt/MTI
