Május 10-én lesz a 2006. őszi igazságtétel rendíthetetlen harcosának temetése.

Április 12-én kaptuk a tragikus hírt, hogy szeretett kollégánk, a volt Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke és a 2006. őszi állami terror kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság társelnöke, dr. Völgyesi Miklós életének 89. évében elhunyt.

Emlékét kegyelettel megőrizzük, tiszta szívű, bátor és igaz jogászember volt, és marad mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük. Halála súlyos veszteség hozzátartozói, szerettei, de az egész nemzetünk számára is.

Személyében a 2006. őszi igazságtétel rendíthetetlen harcosát veszítettük el, aki sokunkkal együtt nem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy a magyar nép ellen rendszerszinten szervezett tömeges rendőri erőszak véres kezű bűnösei és azt követő megtorlások felelősei büntetlenül megússzák.

Erről így nyilatkozott:

„Én továbbra is kitartok korábbi állításom mellett: a 2006.év őszi. de különösen az október 23-i, brutális, jogsértő, súlyos sérüléseket is okozó, ezért törvénytelen rendőri fellépésekért a főkapitányok és a parancsnoki feladatokat ellátó főtisztek, valamint az alájuk rendelt parancsnokok és beosztott közrendőrök elleni felelősségre vonás elmaradása az akkor és ott megfélemlített, megvert, megalázott polgárok számára elfogadhatatlan…”

De a hatalmi piramis csúcsán az események irányát meghatározó Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségre vonását is indokoltnak és elkerülhetetlennek látta, mint fogalmazott:

„nem következett be az a fajta katarzis, amelyet csak az igazságszolgáltatás adhatott volna meg, és ami rádöbbentette volna a társadalom legszélesebb rétegeit arra, hogy egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el, és mindig megúszta.”

De súlyos kritikával illette azokat a bírókat és ügyészeket, akik a tömeges megtorló büntetőeljárásokban hivatásuk szabályait súlyosan áthágva dicstelen szerepet játszottak.

Az 1990 előtti időszakban is tisztességgel és becsülettel kifejtett sok évtizedes bírói munkája során szerzett tudását és tapasztalatát latba vetve eltökélten küzdött haláláig azért, hogy a 2006. szeptemberi és októberi állami terrorcselekmény-sorozat elkövetői megbűnhődjenek. 

A Civil Jogász Bizottság jelentésének 7. fejezetében részletesen és megalapozottan leplezte le a Gyurcsány-kormány karhatalmi erőinek drasztikus törvénysértéseit. A Civil Jogász Bizottság társelnökeként jelentős részt vállalt a 2006 bűneinek szőnyeg alá söprését megakadályozó felvilágosító, tudatosító munkában és nyilvános vitákban mindig az eltökélt szakmaiság talaján állva.

Azon keserű személyes tapasztalata is sarkallhatta az igazságtétel kérlelhetetlen szorgalmazásában, hogy az 1956-os szabadságharc vérbe fojtói, a gyilkos sortüzek vezénylőinek ügyében még bíróként is szembesülnie kellett a felelősségre vonás nehézségeivel.

A hosszú évekre jogi útvesztőkbe került, három halálos áldozattal járt, 1956. október 26-i tatai sortűz miatt büntetőügyben a sokadik eljárásban a dr. Völgyesi Miklós által vezetett büntetőtanács 2001 őszén igazolva látta, hogy a sortűz soha el nem évülő, emberiség elleni bűntettet követtek a felelősök és súlyosbította a kiszabott büntetéseket, mivel megvalósultak a genfi egyezmény feltételei. De ezen hazai bírósági döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága hazánkat elmarasztaló ítéletet hozott, amelyről dr. Völgyesi Miklós azt nyilatkozta:

„a strasbourgi ítélet sérti az ’56-os magyar felkelés és szabadságharc emlékét, s megkérdőjelezi a megölt, kivégzett emberek hősiességét.” 

De a sortűz felelőse végül nem úszta meg: a dr. Völgyesi Miklós tanácsa által kiszabott büntetést ismét megkapta.

A Civil Jogász Bizottság társelnökeként végzett misszióját követően a 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor miniszerelnök által a 2006. őszi hatalmi erőszak kivizsgálásával megbízott néhai dr. Balsai István 2011-es jelentésének (Balsai-jelentés) elkészítésében meghatározó szerepet játszott. Ez a jelentés az ő szakmai álláspontját megjelenítve nemcsak 15 különböző bűncselekmény elkövetését állapította meg a tüntetők és megemlékezők elleni erőszakos karhatalmi támadások kapcsán, de ezek között kiemelten utalt arra, hogy a bizonyítékok értékelése alapján

„a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a Btk. 261 .§-a (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.”

2011-ben saját maga is feljelentést tett Gyurcsány Ferenc és az akkor rendőri vezetők ellen terrorcselekmény bűntette miatt, amely feljelentést az ügyészség befogadta, de tájékoztatása szerint mai napig nem bírált el. „Aki följelentett egy miniszterelnököt” című, vele készült interjúkötetében erről így nyilatkozott:

„az akkori miniszterelnök az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül.”

Szakértőként jelentős szerepet játszott a kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján született törvénytelen elítélések semmisségét kimondó, a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megalkotásában.

Vallotta, hogy a 2006. szeptember 19–21. és október 23–24. közötti időszak a rendszerszintű rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai kimerítették az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. 

Ezt maradéktalanul teljesítették is a Gyurcsányék hatalmát védő rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is.

És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

Mindig hadra fogható volt az igazságtételi küzdelemben, ha ki kellett állni a meggyalázottak mellett és az elkövetők felelősségre vonásáért, jelentős szerepet játszott a 2006. őszi állami terror 15. évfordulója évében, 2021-ben tartott emlékeztető rendezvényekben is.

Temetése 2024. május 10-én 13.45 órától lesz a Budapesten a Farkasréti temetőben (1124 Bp., Németvölgyi út 99.).

Emléke kötelez arra minden jóérzésű magyart, hogy ne felejtsük és ne felejtessük el soha a nemzetellenes önkényt és folytassuk tovább küzdelmünket a 2006-os állami terror felelőseinek terrorcselekmény miatt való felelősségre vonásáért.

Kedves Miklós! Isten adjon Neked örök nyugalmat ! Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

A Civil Jogász Bizottság volt tagjai: dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Kabódi Csaba, dr. Morvai Krisztina, dr. Szöőr Anna, dr. Gaudi-Nagy Tamás

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (elnök: dr. Zétényi Zsolt), a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (ügyvezető: dr. Gaudi-Nagy Tamás) és Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (elnök: Gőbl György) vezetőségei, tagjai és támogatói

Forrás: Magyar Nemzet

Címlapkép: Budapest, 2012. február 21. A páholyban Völgyesi Miklós, a volt Legfelsõbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, a Balsai-jelentés alapján készült könyv egyik szerzõje ül A 2006-os erõszakos rendõri fellépést vizsgáló Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyûlési határozati javaslat megvitatásán, az Országgyûlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Máthé Zoltán