A kínai elnök magyarországi látogatása miatt látható a zavar az USA-ban és Brüsszelben is. Pressman megint beszólt a kormánynak, szerinte Magyarország kevéssé törődik saját, illetve szövetségesei biztonságával. Kesereg a Politico is: Magyarországnak megéri Kínával barátkoznia. Nekik a 16 milliárd eurónyi befektetés és a regionális központ azt bizonyítja, hogy „Orbánt csak a pénz érdekli”.
Ugyan visszafogottabban, de most sem mulasztotta el David Pressman amerikai nagykövet, hogy belerúgjon egyet a kormányba. A Mandiner által szemlézett 444.hu beszámoló szerint Pressman egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott:
„Senki sem mondja, hogy Magyarország ne üzleteljen Kínával. Mi is üzletelünk Kínával. De az a mód, ahogyan a magyar kormány ápolja a kapcsolatát Kínával, azt mutatja, hogy
Magyarország kevéssé törődik saját, illetve szövetségesei biztonságával.”
Szerinte ezt bizonyítja, hogy Magyarország beépíti a problémás kínai technológiát a kritikus infrastruktúrájába.
Hogy mit értett utóbbi alatt azt nem igazán tudni, Orbán Viktor csütörtöki esti sajtótájékoztatóján ugyanis azt mondta, hogy Kína „a legmodernebb technológiákat hozza Magyarországra elektromobilitásban, vasútiparban és IT-szektorban”.
Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budavári Palota Oroszlános udvarában 2024. május 9-én.
MTI/Máthé Zoltán
Arról ugyanakkor Pressman egy szót sem ejtett megjegyzésében, hogy
Magyarország azon kevés NATO-tagállamok egyike, amely az előírás szerint éves GDP-jük 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra
– írja a Mandiner.
Látható a zavar Brüsszelben is
A magyar és a kínai kormány komoly közös beruházásokról egyeztetett, láthatóan jók a kapcsolatok, ráadásul minderre azután került sor, hogy Emmanuel Macron konyakkal és kaviárral kedveskedett a kínai vezetőnek. Mit lehet erre mondani?
A Politico is kénytelen volt hát elismerni:
„Bármilyen édes is Magyarország bora, Kínával való partneri viszonya politikailag és gazdaságilag is sokkal jövedelmezőbb – és ezzel Magyarország meghatározó szereplőjévé válik a kontinens elektromos járművekre való átállásában” – írták, miután Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországnak írt nyílt levelét „szerelmes üzenethez hasonlónak” minősítették.
A politikai kapcsolatok pedig, tették hozzá, gazdasági előnyökkel is jár, mivel Kína befektetésekkel záporozza Magyarországot, különösen az elektromos járművek és akkumulátorok terén.
Bezzeg – itt a kritika – Orbán Viktor hiába kormányoz egy olyan országot, amely 20 éve tagja az Európai Uniónak, azt gyakran kritizálja, úgy néz ki, sokkal közelebb áll Hszihez, mint a blokkhoz, lám: a francia látogatást feszültség árnyékolta be, de a magyart nem.
A lap felsorolta az új kínai elektromos autógyárakat, a 16 milliárd eurós kínai befektetéseket, amivel, mint Szijjártó Péter is megjegyezte, Kína Magyarország első számú befektetője lett.
Hozzátették: Kína szövetségesnek tekinti Magyarországot akkor, amikor sok más uniós ország óvakodik Pekingtől, egyúttal az uniós vámok megkerülésére alkalmas felvonulási területnek is elektromos autói számára – ami még az Európai Bizottság várható büntetővámjaival együtt is megéri neki.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog a Budavári Palota Oroszlános udvarában tartott fogadáson 2024. május 9-én. Mögöttük Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A cikkben természetesen a környezetkárosítás és az akkumulátorgyárakkal szembeni ellenérzések is helyt kaptak, de
„ez az ellenállás eddig keveset csillapította Orbán kínai pénz iránti lelkesedését”
– idézi a Politicót a Mandiner.
Forrás: Civilek.info / Mandiner
Címlapkép: David Pressman amerikai nagykövet Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI
