Magyarországon vannak olyan projektek, amelyekkel hazánkban is legalább olyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön – mondta el Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), sajtótájékoztatón, miután előadást tartott az intézményben.

Krausz Ferenc szombaton vehette át a Műegyetem Neumann professzori címét. A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról.

A tudós, aki a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója, arról beszélt, hogy a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását és az esetleges betegségek kialakulása kimutatható és nyomon követhető legyen.

Az előadáson szó volt arról, hogy a kutatásaik segítik a rákkutatást is, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában. Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott arra: Magyarországon  is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek.

Elmondta, hogy a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette: nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.

Autonómia vagy pénz

Az előadás utáni sajtóbeszélgetésen felmerült az egyetemek alapítványi kezelésbe adásának ügye, amely során Krausz Ferenc a saját kutatóintézetének – egyértelműen pozitív – példáját hozta fel:

„annak köszönhetően, hogy a projektünk bekerült a modellváltásba, és a Semmelweis Egyetemet működtető alapítvány alá került be a CMF a Semmelweis Egyetem mellé, gyakorlatilag ugyanolyan közfinanszírozási szerződést köt velünk a magyar kormány, mint ami az egyetemek [működtetésre vonatkozik]. Ebből kibújni semmilyen kormánynak nem lehet kétharmados többség nélkül. Tehát ez egy egészen más garancia arra, hogy e projekt [finanszírozása] 2030-ig bebiztosított”.

Ennek háttere, hogy a Krausz Ferenc által vezetett Molekulárisujjlenyomat-kutató Központot (CMF) a kormány a korábbi 20 milliárd forint után a következő években újabb 75 milliárd forinttal fogja támogatni. A CMF olyan vizsgálati módszereket fejleszt, amelyek alapját Krausz és munkatársainak felfedezései adják. A vizsgálatok lézeres technológiával történnek, és a vér összetevőinek molekuláris változásait keresik. A támogatás bejelentése után nem sokkal került nyilvánosságra, hogy a CMF a Semmelweis Egyetemet is működtető Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány felügyelete alá kerül, tehát az irányítása alapítványi modell szerint folyik tovább.

Kettős mérce

Természetes módon felmerült ezután, hogy az alapítványi modellben működő intézményeket a politikai befolyás lehetősége miatt kizárta az Európai Bizottság a legtöbb EU-s kutatási pályázatból. Ezen a ponton Krausz Ferenc a kettős mércéről beszélt:

„Ez egy egészen tragikus helyzet, ami nyilván hosszú távon nem tartható fent, és én meg is vagyok győződve arról, hogy ez az állapot hamarosan meg fog szűnni. Maximum egy-két év alatt. Ez a helyzet nem tartható, mert igazából a jelenlegi magyar rendszer az első gyermekbetegségeit kiküszöbölve, tulajdonképpen teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre. Tucatnyi példát lehet említeni, ahol egyetemek alapítványi formában működnek.”

„Én nem hinném azt, hogy ez a jelenlegi szankciós állapot hosszú távon fenntartható – folytatta a Nobel-díjas tudós. – Ez nyilván következménye a kettős mércének, amit nem csak ezen a területen alkalmaz egyébként az Európai Unió, hanem sajnos más területeken is, de ez egy egészen más téma.”

Amikor egy ellenzéki újságíró megjegyezte, hogy nem minden akadémiai dolgozó ekkora rajongója az alapítványi modellváltásnak, Krausz Ferenc így válaszolt:

„Én nem mondtam semmit arról, hogy ez a rendszer hogy működik, mert nem tudom.

Én azt mondtam, hogy mi konkrétan a célprojektünkkel jelenleg profitálunk a rendszerből, mert azáltal, hogy bekerültünk ebbe a rendszerbe, sokkal nagyobb tervezési biztonságunk van, mégpedig hat évre.

Hat év alatt lesznek választások is, és nem tudjuk, hogy mi történik, és hogy a következő miniszter éppen mit gondol a mi projektünkről, és hogy ugyanakkora lelkesedéssel támogatja-e, mint annak idején Palkovics miniszter úr, aki megnyitotta ezt. Tehát ezt mi nem tudjuk, viszont ennek a szerződésnek a keretében, ami most kerül majd hamarosan remélhetőleg aláírásra, a működésünk bebiztosított egy polgári jogi szerződéssel, tehát mi ennek a rendszernek haszonélvezői vagyunk. Én csak ezt mondtam. Azt, hogy ez a rendszer az egyetemeken hogy működik, azt én nem tudom megítélni.”

MTI/Magyar Hang

Kiemelt kép: Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója a Kossuth rádió stúdiójánál, mielőtt interjút adott a Vasárnapi újság című műsornak az MTVA Kunigunda útjai székházában 2023. október 6-án. A tudós Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikussal együtt kapja az idei fizikai Nobel-díjat. MTI/Balogh Zoltán