Egy olyan korban, amely nem ismerte a fotót és a filmet, a panorámakép egyszerre volt szórakozás és tájékozódás.

Százharminc éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című hatalmas körképét.

Az 1856-ban született Feszty Árpád az akadémikus, historizáló művészet jellegzetes képviselője volt, alkotásai többek között a Nemzeti Színházat, az Operaházat, a Törvénykezési Palotát díszítik vagy díszítették.

Nevét mindenekelőtt a honfoglalás millenniumára festett körképe tette ismertté.

A 1800-as évek végén Robert Barker brit festőművész által szabályszerűen szabadalmaztatott műfaj olyan végtelenített, kör alakú vászonra festett alkotás, amelynek középpontjába állva a néző az ábrázolt táj vagy esemény részesének érezhette magát. Ezt az érzést fokozza a vászon és a néző közé épített előtér, azaz terepasztalhoz hasonló dioráma, mely szinte folytatja a képet, összemosva a valóságot annak festett másával – egy olyan korban, amely nem ismerte a fotót és a filmet, a panorámakép egyszerre volt szórakozás és tájékozódás.

Feszty 1891-es párizsi útja során látta A francia hadsereg című monumentális körképet, amely annyira lenyűgözte, hogy elhatározta: hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét.

Felesége, a szintén festő Jókai Róza ettől igencsak megrettent, mert fel tudta mérni, milyen hatalmas munkával és anyagi áldozattal jár egy ekkora vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem áll el tervétől, inkább hazafias témát válasszon, hiszen közeleg a honfoglalás ezredik évfordulója. A célra részvénytársaság alakult, telket béreltek a mai Szépművészeti Múzeum helyén, a körképet befogadó üvegkupolás épületet Feszty Adolf építész, a festő bátyja tervezte.

Feszty előkészületként a Keleti-Kárpátokhoz is elutazott, a Vereckei-hágónál és a Volóci-völgyben készített helyszíntanulmányokat, történészek, régészek véleményét kérte ki.

A művész két éven át megfeszített erővel dolgozott a világ egyik legnagyobb, 1800 négyzetméteres, 120 méter hosszú, 15 méter széles és 38 méter átmérőjű panorámaképén, amelyet egy darabba szőtt belga vászonra festett. (Összehasonlításul: a borogyinói csatát ábrázoló moszkvai körkép „csak” 115 méter hosszú).

A munkát természetesen egyedül nem bírta, így a honfoglalás elképzelt eseményei, a több mint kétezer figura megfestésében jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mihalik Dániel, Spányi Béla segítették. A táj részleteinek fölvázolásában Mednyánszky László, a lovas csatajelenetek megörökítésében Vágó Pál vett részt, felesége, Jókai Róza a halottakat és a sebesülteket festette meg.

A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a nemzeti romantika szemüvegén keresztül hat jelenetben mutatja be a honfoglalást: A magyar szekerek bevonulása, Árpád győzelme, A lovasroham, A táltos áldozata, Letáborozás, Hadizsákmány. Az első és az utolsó jelenet természetesen összeér, a leghangsúlyosabb a győztes csapatait egy domb tetejéről figyelő Árpád fejedelmet és vezéreit ábrázolja.

Feszty több alakot a kor jeles személyiségeiről mintázott, Árpád vezérben pedig saját magát festette meg.

A körkép csak fél évvel a kitűzött határidő után készült el, az avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, május 13-án került sor. A fogadtatás rendkívül lelkes volt, a híres cigányprímás Dankó Pista indulót komponált a jeles alkalomra.

A képhez valóságos zarándoklat indult, 1895 végén az uralkodó, I. Ferenc József is megtekintette, miként az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme is. A belépődíjak azonban nem fedezték a költségeket, Feszty a számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A festményt nem sokkal később a londoni világkiállításra szállították. Mire azonban 1909-ben hazahozták, az üvegkupolás épület telkét a Szépművészeti Múzeum építése miatt kisajátították, így a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában, egy fából készült ideiglenes épületben helyezték el.

A második világháborúban, Budapest ostroma alatt a körkép súlyosan megsérült.

A megmentésére alakult egyesület tagjai a festő lányának irányításával nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott. A mintegy 750 négyzetméternyi maradványokat 1964-ben a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozták, s 1974-ben Szegedre kerültek, ahol állagvédő restaurálást végeztek rajtuk.

Erdei Ferenc író, tudós, politikus 1970-ben kezdeményezte, hogy a honfoglaló magyarok első „országgyűlésének”, szerének helyszínén, Ópusztaszeren alakítsanak ki nemzeti emlékhelyet, és László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy itt állítsák ki a Feszty-körképet.

Az emlékpark építése 1990-ben jutott olyan szakaszba, hogy gondolni lehetett a körkép teljes helyreállítására. A munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, amely négy év alatt készült el a hatalmas feladattal.

Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg a festménynek helyet adó ópusztaszeri épületet, a Rotundát.

A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A Rotundában több kiállítás is megtekinthető, többek között arról, hogyan készült a körkép.

MTVA Sajtóarchívum


Borítókép: Honfoglaló magyar őseink Vereckénél a Feszty körképen
Forrás: Feszty Árpád – Restitched from photos made by user TiborK at/commons.wikimedia.org