A Bajnai Gordon egykori „casting-miniszterelnököt” leigazoló GLOBSEC – közép-európai nem kormányzati szervezet – nyíltan támogatja a bevándoroltatást az Európai Unióba, és egy esetleges tűzszünetnél, mielőbbi békemegállapodásnál nagyobb hangsúlyt helyez Ukrajna győzelmére a keleti háborúban. A szervezet szorosan kapcsolódik a nemzetközi Soros-hálózatba – a Nyílt Társadalom Alapítványok például 2021-ben 150 ezer dollárt adományozott nekik –, maga Alex Soros is kiemelt vendégként jelent meg a szervezet tavaly májusban tartott nemzetközi konferenciáján. Bajnai Gordon személye mellett, a GLOBSEC nemzetközi, így tengerentúli és CIA-közeli kapcsolati hálója egészen a magyarországi dollárbaloldal 2022-es kampányfinanszírozási botrányában szereplőkig is elér – a háttérben amerikai, norvég kormányzati vagy éppen ukrán oligarchaérdekekkel – írja levelében kedves olvasónk, melyet változtatás nélkül közlünk.
A GLOBSEC egy magát pártfüggetlen nem kormányzati szervezetként meghatározó egyesülés, amelynek székhelye Pozsonyban, Szlovákiában található. Fő tevékenységei közé tartozik a 2005 óta minden évben megrendezett, jelentős politikai és gazdasági szereplők részvételével lezajló GLOBSEC Bratislava Global Security Forum, amely lényegében a müncheni biztonságpolitikai konferencia sajátos, kelet-közép-európai centrumú változata, és amelynek előkészítő munkáját a szervezet GLOBSEC Policy Institute nevű agytrösztje segíti.
A GLOBSEC saját produktumait azon szakpolitikai dokumentumok és elemzések kiadása jelenti, amelyek a nemzetközi politika és a biztonsági kérdések különböző témáit boncolgatják. 2016 óta a GLOBSEC nemcsak magának a biztonsági fórumnak a neve, hanem a Fórum mögötti jogi személyt és eseményszervezőt is jelöli.
A GLOBSEC nemzetközi tanácsadó testületének egyik fontos tagja Bajnai Gordon korábbi (2009 tavaszától egy évig, a baloldal kormányzati bukásáig hivatalban lévő) magyar kormányfő, aki a nemzetközi szervezet honlapján a brit székhellyel bíró magánpiaci tanácsadó cég, a Campbell Lutyens tanácsadó testületének elnökeként– és az infrastruktúra globális vezetőjeként – szerepel. A 2017-ben a Campbell Lutyenshez csatlakozott Bajnai felel a vállalat energetikai átállási képességeinek globális irányításáért is.
A GLOBSEC nemzetközi tanácsadó testületének másik magyar tagja Varga Zoltán, aki a Central Médiacsoport igazgatósági elnöke, és akit a széles körben elterjedt sajtóhírek szerint jelenleg költségvetési csalással gyanúsítanak. A 24.hu portált is üzemeltető médiacsoport tulajdonosa ellen – a nyilvánosság számára ma elérhető sajtóbeszámolók szerint – több mint félmilliárd forintos kár miatt zajlik a nyomozás, ahogy két másik személlyel szemben is (2023 végén több helyszínen is házkutatást tartott, valamint már bizonyítékokat is lefoglalt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Varga Zoltánnál).
A GLOBSEC néhány évvel ezelőtt partnerségre lépett a CIA-közeli alapítványnak tartott National Endowment for Democracyval, amely a magyar baloldal 2022-es kampányfinanszírozási ügyében („guruló dollárok”) kapcsolatba hozható a külföldi kampánypénzek útját egyengető főpolgármesteri tanácsadó, Korányi Dávid Action for Democracy nevű szervezetével is.
Az USA-ból érkező támogatások egy része amúgy a már említett Bajnai Gordon nevével fémjelezhető DatAdat-cégcsoporthoz került.
Korányi, aki a Bajnai-kormányban helyettes államtitkár volt, jelenleg energiaügyi diplomáciáért felelős főmunkatársként tevékenykedik annál az Atlantic Councilnél, amely Bajnaiék GLOBSEC-jével ugyancsak partnerségben áll. Érdekesség, hogy az ukrán oligarchák által vezetett Burisma Holdings 2016-tól kezdődően három éven keresztül évi 100 ezer dollárt adományozott a washingtoni székhelyű Atlantic Council részére, amelynek éves bevétele 2019-ben több mint 68 millió dollár volt; még 2014-bena New York Times arról számolt be, hogy 2008 óta a szervezet több mint huszonöt kormánytól kapott adományokat az USA-n kívül, ezek között ötmillió dollárt Norvégiától (egy olyan NATO-tag, de Európai Unión kívüli kulcsállamtól, amely – az amerikaiakhoz hasonlóan – általánosan érdekelt lehet abban, hogy növelni tudja az EU-ba irányuló energiaszállítások mennyiségét).
Ami a GLOBSEC pénzügyi hátterét illeti, a szervezet saját bevallása szerint 2020–2021-ben a bevételeik 45 százalékát a nemzetközi és kormányzati intézmények, mintegy 35 százalékát a magánszektor, 20 százalékát pedig alapítványok (NGO-k) adták, ez az elhatárolás azonban nem sokat árul el a valódi pénzügyi határokról (átfedésekről) a hálózatjelleg miatt.
A GLOBSEC 2021-ben 150 ezer dollárt, 2022-ben pedig 110 ezer dollárt kapott közvetlenül a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, amely 2016 óta finanszírozza (minden évben legalább 100 ezer dollárral) Bajnaiék NGO-ját.
Bár a GLOBSEC addigi összesített partnerlistája 2020-ban hirtelen elérhetetlenné vált, miután új honlapja lett, egyes újságíróknak sikerült lementeniük az információkat. Így visszakövethető, hogy 2020-ban kik támogatták a nemzetközi csapatot (ez a lista némileg tér csak el a törölt eredetitől). A teljesség igénye nélkül a következők szerepeltek partnerként a szervezet mellett:
• Egyesült Államok külügyminisztériuma,
• Central European University (CEU),
• Európai Bizottság,
• Deutsche Bank,
• George C. Marshall Központ,
• Politico,
• Nyílt Társadalom Alapítványok,
• Visegrad Fund.
A GLOBSEC Soros-bekötöttségét mutatja az is, hogy nemzetközi tanácsadói között találhatjuk Christal Morehouse-t, az Open Society Initiative for Europe (OSIFE) vezető programfelelősét Barcelonából; Morehouse még 2015 végén csatlakozott a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz, és említett programfelelősi minőségében
„az európai uniós tagállamokban folytatott magas szintű párbeszéd előmozdításáért” felel a GLOBSEC-ben.
Heather Grabbe, az Open Society European Policy Institute igazgatója (Brüsszelből) szintén tagja a GLOBSEC nemzetközi tanácsadó testületének. Ő 2004 és 2009 között Olli Rehn bővítési biztos főtanácsadója volt, akinek kabinetjében a Balkánért és Törökországért felelt.
A GLOBSEC-nél érdemes megemlíteni a szervezet CEE HER kezdeményezését, amely a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a női szakértők számának növelését célozza a politikai döntéshozatalban a közép- és kelet-európai régióban. A CEE HER-t az „Open Society Initiative for Europe within the Open Society Foundations” és az Európai Unió is támogatja (BeEU_2023, 101105019. sz. projekt).
Soros György fia, a visszább vonuló spekuláns milliárdos alapítványi birodalmának irányítását átvevő Alexander Soros 2023. május 29-én ezzel a szöveggel jelentkezett be az egyik közösségi oldalon:
„Jó újra itt lenni a GLOBSEC-en Pozsonyban, Szlovákiában, elindítani a dolgokat egy találkozón Litvánia lenyűgöző miniszterelnökével, Ingrida Simonyte-val. Mindig jó emlékeztetni arra, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok hogyan támogatták Litvániát annak demokratikus útján.”
Az akkor ellenzéki Smer párt vezetője, Robert Fico azt mondta róla, hogy többek között azért jött Pozsonyba Alex Soros, hogy „kiszimatolja Čaputová asszony [2019 óta Szlovákia progresszív köztársasági elnöke] új kormányát”. Ezzel félreérthetetlenül arra utalt Fico, hogy a kiterjedt nemzetközi hálózat részeként a GLOBSEC körül csoportosuló egyes érdekkörök – és személy szerint a Sorosok – előszeretettel avatkoznak be különböző európai államok, köztük uniós tagországok belügyeibe.
A szlovák miniszterelnök, illetve az általa vezetett kormánykoalíció – a szuverenitási szempontokat mérlegelve – éppen ezért kritikusan viszonyul a szervezethez. Tavaly év végén egyes kormánypárti képviselők a GLOBSEC tevékenységéhez nyújtott állami támogatás leállítását is követelték. Andrej Danko, az SNS elnöke nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
„természetes és véleményem szerint kívánatos, hogy az olyan intézmények, mint a Globsec, egyetlen eurót se kapjanak az államtól”.
Bár a GLOBSEC stratégiai szempontokkal indokolt, de minden bizonnyal ennek a határozott szuverenista álláspontnak köszönhető, hogy a hét elején közzétett döntés értelmében a Forumot idén először a Szlovák Köztársaságon kívül, Prágában fogják megrendezni.
„A Globsec […], ha globális ambíciót akar, akkor tovább kell erősítenie közép-európai dimenzióját. Ezért diverzifikáljuk tevékenységünket Közép-Európában”
– érvelt Vass Róbert, az NGO elnöke és alapítója. A konferencia védnöke pedig Petr Pavel cseh államfő lesz, akiről annyit mindenképpen tudni érdemes, hogy korábban a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke, majd 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt, háborúpárti, liberális gondolkodása pedig elvitathatatlan, így tökéletesen illeszkedik e nemzetközi gépezetbe.
A GLOBBSEC „Europe’s Migration Myths” c. 2019 májusában publikált dokumentumában egyértelműen kiáll a migráció – a tulajdonképpeni Soros-terv – gondolata mellett. Az anyag a menedzselt migrációt egy reformcsomag részeként képzeli el, és azt fogalmazza meg, hogy a (legális és munkaügyi) migráció „sokkal többet segíthetne az EU-n belüli demográfiai kihívások enyhítésében”. A dokumentum szerint – megfelelő irányítás esetén –
„a bevándorlás segíthet csökkenteni a regionális egyenlőtlenségeket az EU-országok között, és csökkenteni lehet a rövid távú munkaerőhiányt bizonyos foglalkozási ágakban”.
Ez a GLOBSEC szakértői szerint azt követeli meg az EU-tól, hogy „határozza meg” az ilyen típusú migráció
„szükségességét, és állapodjon meg arról a reformról, amely lehetővé teszi a legális bevándorlást, valamint a szükséges képzések helyszíni szervezését és finanszírozását a származási régiókban”.
Az ideiglenes intézkedésekkel, például a munkaerőpiac bevándorlók előtti megnyitásával egyidejűleg a tagállamoknak folytatniuk kell az új nyugdíjreformok bevezetését, például
„a nyugdíjkorhatár emelésével vagy a kötelező járulékfizetéssel”, továbbá – megszorító politikát alkalmazva –„a nyugdíjkifizetések csökkentésével vagy e lehetőségek kombinációjának végrehajtásával”.
Az elemzés a migráció kapcsán megfogalmazott – és cáfolandó – aggodalmakat, kritikákat a „mítoszok” közé sorolja, itt persze olyan cáfolni kívánt, nyilvánvalóan képtelen állításokat is megfogalmazva (pl. „4. mítosz: az összes migráns férfi”), amelyet egyébként a migrációellenes szuverenisták sem feltétlenül állítanak ebben a formában, de attól még ellenzik a tömeges migráció legálissá tételét az EU-ban. Az „5. mítosz: Megszűnt a biztonság”című rész a 2015-ben és azt követő években Európa nyugati felén végigsöprő (migrációs hátterű szélsőséges iszlamisták által megvalósított) terrorcselekmény-hullám fényében igencsak elgondolkodtató a szakmai anyag készítőinek motivációját illetően.
Ezzel gyakorlatilag Bajnai Gordon és elvbarátai a GLOBSEC-en belül támogathatónak találják azt a stratégiát, hogy a vén kontinensen muszlim, észak-afrikai, illetve közel-keleti migránsok tömeges, szervezett betelepítését segítse elő az Európai Unió (és az egyes kormányzatok), ami végső soron Magyarország és más szuverenista vezetésű nemzetállamok számára nem kívánatos célt jelent.
Az elképzelés nevezhető Soros-tervnek vagy másképp is, de a lényege az, hogy egy részben kormányközi, nemzetközi és szupranacionális, kiterjedt hálózat – civilekből és nemzetközi szervezetekből összeállva – anyagi támogatással és egyéb módokon, egyáltalán nem titkoltan ezt a folyamatot egyengesse.
A GLOBSEC kiáll az ukrajnai háború folytatása és Ukrajna további finanszírozása mellett, így például azt állítja, hogy Ukrajna támogatása minőségi szempontból is nagyon előnyösnek tűnhet. Ahogyan az egyik riportjukban írják,
„egy lehetséges ukrán győzelem (…) jelentős gazdasági és társadalmi haszonnal állítaná helyre Európa stabilitását, és segítene megakadályozni Oroszországot és más potenciális agresszorokat a további expanzív akciókban a világ más részein”.
Továbbá szerintük „Ukrajna győzelme, majd csatlakozása a nyugati struktúrákhoz (elsősorban a NATO-hoz és az EU-hoz) erőteljesen fellendítené a környező (és gyakran szegény) régiók gazdasági fejlődését”.
A Bajnai Gordon által tanácsadóként segített GLOBSEC, akárcsak a magyar baloldal és Brüsszel, nem visszafogni, hanem elősegíteni és megszervezni javasolja a migrációt, továbbá támogatja az ukrajnai háborús konfliktus folytatását egészen Ukrajna győzelméig. A baloldal 2022-es kampányában egyik legfontosabb háttérembernek, kulcsszereplőnek számító Bajnai globális beágyazottsága is arra figyelmeztet, hogy ha a baloldal lenne kormányon hazánkban, akkor akár fegyvereket (sőt adott esetben magyar katonákat) is képesek lennének küldeni a háborús konfliktusba, és ezt a magyar választók – miként a 2022-es választás eredménye is üzeni – nem akarják. 2022-ben Bajnai is aláírta a GLOBSEC kemény, radikális hangvételű, oroszellenes nyílt levelét, amelyben többek között a NATO fellépését sürgették.
A Sorosék által pénzelt nemzetközi progresszív hálózat (a gazdasági és harctéri tények dacára) lényegében ma is azt a hamis illúziót akarja kelteni sokakban, hogy Oroszország kimerülőben van, ezért folytatni kell a háborút az ukrán győzelem érdekében. Nemrég, 2023 novemberében a GLOBSEC honlapján azt írták:
„A legriasztóbb, hogy Európában a kitartó támogatás kezd meginogni”, egyúttal problémaként említve Orbán Viktort és a kormányzati hatalomba visszatérő Robert Ficót.
Mindez komoly figyelmeztetés arra nézve, hogy a közelgő EP-választás igazi küzdelme már nem is a hagyományos baloldal és jobboldal, hanem a béke- és biztonságpártiak, valamint a globális és radikális progresszívek között húzódik.
Ezt erősítik meg a GLOBSEC által – a finnországi Atlanti Tanács támogatásával – február elején megszervezett magas szintű megbeszélés eredményei is. Az egyeztetés célja a NATO és Oroszország leghosszabb határán fekvő Finnország szövetségre gyakorolt közvetlen hatásának felmérése volt. Az esemény legfontosabb meglátásai és politikai tanulságai pedig újfent nem az európai kontinenst pusztító háború mihamarabbi és végleges megszüntetésének irányába hatnak. A résztvevők által kialakított konszenzus ugyanis sürgős intézkedéseket szorgalmaz a lőszergyártás felfuttatására, az ipari komplexumok mozgósítására és a katonai felkészültség fokozására az Oroszországból érkező potenciális fenyegetésekkel szemben; támogatja Finnország egyértelmű elszántságát az Oroszországgal való szembenézésre; továbbá szorgalmazza Ukrajna NATO-ba való felvételét is.
