Ez pontosan az, aminek látszik.
A Telex, a 444, és az RTL azt állítja, csak a magyar kormány és a Fidesz fantáziájában létezik, hogy a nyugati politikusok egyre nagyobb erővel támogatják az ukrajnai háborút, írja a Bennfentes. Szerintük „a ferdítés és a valóság tagadása két síkon zajlik: egyrészt
teljesen elhallgatják a nyugati vezetők egyre vadabb uszításait, nem számolnak be a háborús lázról, másrészt azzal vádolják a Fideszt és a kormányt, hogy alaptalanul riogatnak a háborúval.”
A lap összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője ezeket látva így fogalmazott:
„A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van.”
Ön mit gondol? Mutatjuk a nyilatkozatokat a teljesség igénye nélkül:
1. Ursula von der Leyen háborús elnök akar lenni
– adta hírül március végén a POLITICO c. brüsszeli lap – a baloldali média nem számolt be a Bizottság elnökének háborús terveiről.
2. Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az ECONOMIST címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába.
Franciaország Kijev kérésére katonákat küldhet Ukrajnába,
ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat – közölte Macron. De eddig nem érkezett ilyen kérés Ukrajnától – mondta a The Economistnak adott interjújában. Macron szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson.
3. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki
pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában,
május elején kijelentette: egy európai „nehézdandár” létrehozását javasolja, amely az EU szomszédos régióiban zajló eseményekre való gyors reagálásra szolgálna az Egyesült Államok bevonása nélkül.
4. Baiba Braze lett külügyminiszter május elején azonban már egyértelművé tette, hogy
ez a vita eldőlt, és azok, akik nagy hatótávolságú eszközöket szállítanak, engedélyt adtak az ukránoknak arra, hogy közvetlenül támadják Oroszországot:
„Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek” – fogalmazott. Szerinte kezd megváltozni a nyugati országok álláspontja a fegyverek átadási záradékáról, amely eddig tiltotta ezek Ukrajna területén kívüli használatát. „Vannak már olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül adtak fegyvereket Ukrajnának” – jelentette ki Baiba.
5. Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke szintén május elején jelentette be:
Lengyelország 20 ezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát.
És mivel indokolta a tartalékosok növelését a lengyel vezérkari főnök? Ezzel: a
„véres és hosszadalmas harcok küszöbön álló kezdete” miatt.
6. Stoltenberg NATO-főtitkár nemrégiben Kijevben járt. Hazafelé tartó vonatútján nyilatkozta a Reutersnek: az ilyen kudarcok [az amerikaiak féléves késedelme] azt mutatja, hogy „ideje lenne felülvizsgálni a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai segélyek koordinációját.”
7. Litvánia miniszterelnöke katonák küldésére is hajlandó, Macronhoz hasonlóan.
„Litvánia kész katonákat küldeni Ukrajnába kiképzési misszióba”
– fogalmazott Ingrida Šimonytė miniszterelnök. Ingrida Šimonytė a Financial Timesnak elmondta, hogy
„parlamenti engedélye van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – amit kormánya már korábban is felvetett -, de Kijev még nem kérte ezt.”
8. Május 6-án jelentette be az EU-s belső piacokért felelős biztos, hogy Brüsszel „katonai innovációs irodát nyit Kijevben”, még ebben az évben. Ezt Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos mondta. „Európai katonai innovációs irodát nyitunk Kijevben, hogy hidat teremtsünk az európai innovatív startupok és az ukrán fegyvergyártó vállalkozások, valamint az ukrán hadsereg között, hogy
az európai vállalkozások segíthessék az ukrán fegyveres erőket a harctéren”
– mondta.
9. Május 12-én a Alexander Stubb finn elnök úgy fogalmazott, a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren át vezet.
„Most a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren keresztül vezet”
– Alexander Stubb finn elnök szerint a tárgyalások nem segítenek Kijevnek, folytatni kell a harcot.
10. Pal Jonson svéd védelmi miniszter május 13-án bejelentette, hogy Stockholm nem tervezi, hogy katonai személyzetet küldjön Ukrajnába – de megfontolhatja az új NATO-szövetségesei által javasolt lehetőségeket. Ugyanezen a napon Ulf Kristersson
svéd miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország kész engedélyezni a területén a nukleáris fegyverek telepítését háború esetén.
11. A kiadvány szerint Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Ermak – aki rendszeresen egyeztet Soros György fiával, a trónörökös Soros Alex-szel –, és Rasmussen ex-NATO-főtitkár olyan „koncepciót” mutatott be, amely szerint még az idén meg kellene kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna NATO-csatlakozásáról, és
az országot 2028-ig véglegesen fel kellene venni a szövetségbe, függetlenül az Oroszországgal fennálló konfliktus kimenetelétől.
A dokumentum társszerzői között van Hillary Clinton és Boris Johnson, valamint Alexander Kwasniewski volt lengyel elnök is.
És így tovább a végtelenségig. Ez mind csupán a magyar kormány fantáziájában létezik? – tehetjük fel a költői kérdést.
Kiemelt kép: Polgári Szilvia/Civilek.info
