Szlovákia eddig nem nézett szembe azzal a helyzettel, hogy a miniszterelnök hosszú betegszabadságon legyen.
Robert Fico 50 éves szlovák politikus, aki 2023 ősze óta tölti be ismét Szlovákia miniszterelnöki posztját, korábban 2006-tól 2010-ig, valamint 2012-től 2018-ig volt a szomszédos ország kormányfője. A kormányfő 2024. május 15-én, 14:30 körül súlyosan megsérült, miután többször is rálőttek közelről a szlovákiai Nyitrabányán, a város kultúrháza előtt egy kormányülés után, ezért kórházba került, a besztercebányánai Roosevelt Klinikán pedig életmentő műtétet hajtottak végre rajta.
A merénylet kapcsán a 71 éves lévai költőt, Juraj Cintulát a rendőrség azonnal őrizetbe vette elsődleges gyanúsítottként. Őrizetbe vétele után a férfi nyilatkozatot adott a TA3 szlovák hírtelevíziónak. Arról beszélt, hogy nem értett egyet a kormány politikájával (többek között, hogy Fico leállítaná az ukrajnai fegyverszállításokat), ezért lőtte le a szlovák miniszterelnököt.
Tomáš Taraba kormányfőhelyettes szerint Fico „életveszélyes” állapotban volt a támadást követően, mert megsérült a gyomra, a karja és a lába, de a sürgősségi műtét után állapota – bár továbbra is súlyos – stabilizálódott és várhatóan felépül.
Szlovákia eddig nem nézett szembe azzal a helyzettel, hogy a miniszterelnök hosszú betegszabadságon legyen; ugyan nem sokkal a 2016-os választásokat követően Fico egy váratlan szívműtéten esett át, de aztán hamar, alig három nappal a kórházból való kiengedése után már a kormányülést vezethette. A szlovák alkotmányos szabályozásban a miniszterelnököt a kormány elnökének hívják; a kormány egy olyan kollektív szervként értelmezett, amely még hiányzó taggal is, így a kormányfő személye nélkül is működőképes – de szervezete ilyenkor mégsem teljes.
A Szlovák Köztársaság alkotmánya a 108. cikkben a végrehajtó hatalom csúcsszerveként határozza meg a kormányt, és miután Szlovákia kormányát a miniszterelnök vezeti, minisztériumi rendszerű kormányzati rendszerként szerveződik és működik, ez a működés lényegében a kollegiális elv és a monokratikus elv kombinációját jelenti alkotmányjogi szempontból.
Az alkotmány 109. cikk (1) bekezdése szerint, a kormányt az elnök, az alelnökök és a miniszterek alkotják. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter – a négy kormányfőhelyettes egyikeként – láthatja majd el a miniszterelnöki feladatokat Fico lábadozása idején, de a szlovák kormány még nem adott ki hivatalos közlést erről. A szlovák hatásköri törvény úgy rendelkezik, hogy maga a kormányfő jelölheti ki, hogy ki vegye át a gyógyulása idejére a feladatait a helyettesei közül. A kormányzati tevékenység szervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló 575/2001. törvény kimondja, hogy a miniszterelnököt távollétében a miniszterelnök-helyettes képviseli, akit a miniszterelnök jelöl ki. A norma azonban nem tér ki arra, hogy mi a helyzet akkor, ha erre a miniszterelnök nem képes. Fico akár a kórházi ágyából, szóban is megnevezheti, hogy ki vezesse az országot átmenetileg.
A hatásköri törvény nem tesz különbséget a konkrét helyzetek között, csak azt írja elő, hogy a miniszterelnök személyesen bízza meg a helyettesét; így nem foglalkozik azzal, hogy a kormányfő például hivatalos külföldi látogatás vagy mondjuk egészségügyi okok miatti akadályoztatása miatt nem tud részt venni a kormány munkájában, a kabinet ülésein; az, hogy a hatásköri törvény a miniszterelnök általi személyes megbízásról rendelkezik a helyettesítés tekintetében, alkotmányos és a mostani gyakorlati tekintetben is fölvet rendezésre váró jogalkotói kérdéseket.
Elméletileg, a kormányalelnökök (a helyettesek) maguk között eldönthetik, ki fogja helyettesíteni a miniszterelnököt, amennyiben az mégse lenne képes személyesen kijelölni az ideiglenes helyettesét. A szlovák kormányban jelenleg négy miniszterelnök-helyettes van: Robert Kaliňák védelmi miniszter, aki a Smer párt egyetlen miniszterelnök-helyettese, Denisa Saková gazdasági miniszter, a Hlas párt tagja, és párttársa, Peter Kmec, a helyreállítási terv elnökhelyettese, illetve az SNS részéről Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter.
Analógiát alkalmazva, az alkotmány 116. cikk (7) bekezdését lehetne még alkalmazni, miszerint, ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke elfogadja a kormánytag lemondását vagy visszahívja őt tisztségéből, meghatározza, melyik kormánytag fogja ideiglenesen irányítani a lemondott kormánytag által irányított ügyeket. Bár esetünkben lemondásról nem beszélhetünk, ettől függetlenül az államfő szerepe – analogia legis – felvetődik.
A Szlovák Köztársaság alkotmányában nem szerepel annak szabályozása, hogy szükség esetén milyen hosszú ideig helyettesíthető a kormányfő. Fontos megjegyezni, hogy hasonló súlyos helyzet nem adódott az ország bő harmincéves történetében. Fatális következmények esetén, az alkotmány 110. cikk (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnöknek kell új miniszterelnököt jelölnie, addig pedig a kormányfőhelyettes kvázi ügyvivő miniszterelnökként látja el a kormányfői feladatokat.
Ami a merénylet büntetőjogi megítélését illeti, az elkövetőt védett személy ellen bosszúból elkövetett kitervelt emberölési kísérlettel gyanúsították meg, amely – a szlovák Btk. 144. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében – huszonöt évig vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő.
Btk. 144. § Kitervelt emberölés :
(1) Aki mást kitervelten, előre megfontolt szándékkal megöl, húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés huszonöt évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben foglalt emberölést
- a) különös visszaesőként,
- b) két személy sérelmére,
- c) különös kegyetlenséggel,
- d) védett személy sérelmére,
- e) különös indítékból, vagy
- f) haszonszerzés végett követik el.
A szlovák Btk. 14. § (2) bekezdés szerint a bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni – hasonlóan a magyar szabályozáshoz.
A terrorcselekményt a szlovák Btk. 419. § így szabályozza. Az (1) bekezdés alapján aki olyan szándékból, hogy az állam alkotmányos rendjét vagy védelmi képességét megkárosítsa, megzavarja vagy lerombolja az állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, gazdasági vagy társadalmi struktúráját, súlyos módon megfélemlítse a lakosságot, vagy az állam kormányát vagy más közhatalmi szervét vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit hajtson végre, hagyjon figyelmen kívül vagy eltűrjön, a támadás elkövetésével fenyeget vagy életet, emberi egészséget vagy személyi szabadságot veszélyeztető támadást hajt végre.
Fontos végül e körben megjegyezni, hogy a terrorcselekmény megvalósulásához szükség van célzatra is, anélkül „csupán” az emberölés kísérlete állapítható főszabályként meg a szlovák büntetőjogi normák szerint.
