Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében péntek délután ünnepélyes keretek közt átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta az átadón a kastély történetére utalva, a történetet pedig Weisz Attila művészettörténész idézte fel. Hat évszázados története során ugyanis a kastélyt többször lerombolták, olyan is volt, hogy leégett, de mindig sikerült újraépíteni.
Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, amely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Az alapítvány és a Rákóczi–Bánffy-kastély magyarságunk megőrzésének eszköze.
A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi–Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt.
Történelmi tettnek nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta.
Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészeté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára.
Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni. „Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastélya nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot” – mondta.
Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is a kultúrák találkozására ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, amelyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott – mondta.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. Ma ez a kastély szebb, mint valaha.
Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen.
Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette.
A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorozása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykertben, amely a Várkert Fesztiválnak szokott otthont adni, péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, amelyek szombaton is folytatódnak: középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A Kolozsvártól húsz kilométerre található, négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi–Bánffy-kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.
MTI / kronikaonline.ro
Címlapkép: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Egy modern vágású várúr, aki várát a nemzet oltárán ajánlja fel
