Biztos úr júniusi látogatása az első lépés abba az irányba, hogy Brüsszel nagyobb szerepet vállaljon a határvédelmi költségeinkből – így jelentette be Varga Mihály azt, hogy meghívására az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Magyarországra utazik.

A pénzügyminiszter véghez vitte tervét, Johannes Hahn a saját szemével nézi majd meg a déli határkerítést.

„Kezd kínos lenni Brüsszelben is, hogy Magyarország saját pénzből finanszírozza a közös uniós határ védelmét” –

ezzel a felütéssel értékelte az Indexnek Varga Mihály azt, hogy Johannes Hahn, az uniós költségvetési biztos elfogadta meghívását, és a déli határhoz látogat.

A történet decemberre nyúlik vissza, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter egy hivatalos levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának.

i jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el”

– szólt a levél.

A tárcavezető kiemelte:

A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG MÁRA OLYAN HELYZETET EREDMÉNYEZETT, AMELYBEN EZ A SZÁNDÉK NEM TELJESÜL MARADÉKTALANUL.

Magyarország 2015 óta nagyjából 1 millió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán. A migrációs nyomás növekszik, csak az idei évben már 100 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök.

Varga Mihály elérte, amit akart

Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migrációs válság kitörésétől Varga előző levelének megírásáig (nagyjából tavaly decemberig) több mint 1,6 milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az egy százalékot – hívta fel erre a figyelmet Varga Mihály rendszeresen.

Ezt követően döntött úgy decemberben a pénzügyminiszter, hogy levélben fordul az uniós költségvetési biztoshoz azzal a szándékkal, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez.

Most Varga Mihály bejelentette, az uniós költségvetési biztos végül elfogadta a meghívását, és Magyarországra látogat.

A találkozóra pedig június második felében kerülhet sor.

„Magyarország az Európai Unió leghatékonyabb határvédelmét állította fel a déli határnál, az erre fordított kiadásaink meghaladják a 700 milliárd forintot – miközben az uniós hozzájárulás mértéke ennek csupán néhány százaléka”

– összegezte Varga Mihály.

A pénzügyminiszter szerint a költségvetési biztos júniusi látogatása az első lépés abba az irányba, hogy Brüsszel nagyobb szerepet vállaljon a határvédelmi költségeinkből.

A magyar álláspont világos: abszurd és képtelenség, hogy napi 6 millió forinttal büntessék hazánkat azért, mert védjük Európát, és nem fogadunk be migránsokat. Épp ellenkezőleg: büntetés helyett igazságos és arányos hozzájárulást várunk a határvédelmi költségekhez, a tárgyaláson is ezt fogom képviselni

– nyilatkozta a pénzügyminiszter.

Érdemes azt is felidézni, hogy csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy napi 6 millió forintra büntetné Magyarországot az unió a jogi határzár miatt. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban pénteken úgy fogalmazott: ez egy faktum.

A kormányfő leszögezte: az Európai Bíróság meghozta a maga döntését, és ez úgy szól, hogy miután Magyarország nem hajlandó migránsokat befogadni, naponta 6 millió forintot be kell fizetnünk Brüsszelbe.

Ami önmagában is vérlázító, tehát nem egyszerűen fölháborító, hanem vérlázító, hogy hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja a magyaroknak, hogy kit kell ide beengedni. Nem tudok elképzelni olyan szereplőjét a világpolitikának, akinek joga lenne ahhoz, hogy azt mondja a magyaroknak, hogy kedves magyarok, nem ti mondjátok meg, hogy ki léphet be az országotok területére, hanem majd mi megmondjuk. Ez lehetetlen, abszurd, képtelenség!

Majd Orbán Viktor kiemelte: „nemcsak a migránsokkal kell megküzdenünk, hanem Brüsszelből még hátba is lövik Magyarországot, és nem adna

k egyetlen fillért sem azért, amiért őket is védjük, viszont kiveszik a zsebünkből a napi 6 millió forintot, mert nem engedjük be a migránsokat Magyarországra. Szóval az egész helyzet úgy képtelenség, ahogy van.”

Jelentős költségvetési teher

Ahogy arra fent is utaltunk, a migrációs válság kitörésétől kezdődően a tavalyi év végéig a magyar kormány nagyjából 1,6 milliárd eurót fordított határvédelemre, amelyhez az EU kevesebb mint 1 százalékkal járult hozzá. Ez jelenlegi árfolyamon nagyságrendileg 620 milliárd forintot jelent.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ezzel kapcsolatban leszögezte: ez mindenképpen jelentős összeg.

„Viszonyításképpen, ha az Európai Unió utólag a fenti összeg felét biztosítaná, az nagyobb bevételt jelent, mint amelyet a kormány idén a pénzügyi szervezetek befizetéseiből, kisvállalati adóból vagy kereskedelmi adóból vár, míg kiadási oldalon a babaváró támogatás idei 227 milliárd forintos előirányzatát lehet kiemelni, mint viszonyítási alap”

– emelte ki az elemző.

Vagyis jelentős összeggel tartozik az Európai Bizottság Magyarországnak a határvédelem miatt.

Érdemes még egy hasonlatot felhozni: a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak mintegy 43 milliárd euró járna. A Varga Mihály pénzügyminiszter által nyilatkozott 1,6 milliárd euró így annak a közel 4 százalékát jelenti, míg ha csak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokhoz viszonyítjuk, annak több mint 7 százalékát.

A költségvetésen belül a kormányzat szabadon csoportosíthatja át a különböző pénzösszegeket, nagyon kevés pántlikázott tétel van.

„Ebből a szempontból a határvédelem utólagos uniós megtérítése érdemi bevételt jelentene a költségvetésben. Annak révén mérsékelhető lenne a hiány, amely gyorsabb államadósság-mérséklést tenne lehetővé, illetve abból a gazdasági növekedés további támogatása is megvalósulhatna”

– összegezte Molnár Dániel.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet