„Mi restaurálunk, és be akarjuk foltozni a magyar időn keletkezett szakadást. Úgy állunk bosszút az elrabolt 45 évünkért, hogy összekötjük a német és szovjet megszállás előtti Magyarországot a maival” – mondta Orbán Viktor. „Nemcsak összetartozás, hanem összekapcsolódás is kell. Nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, hanem a közös jövőt álmodni és tervezni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepi beszédében.
Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk. Tisztán, demokratikus keretek között mondhatunk nemet a háborúra, az egész magyarság nevében – hangsúlyozta Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napja alkalmából Geszten, a Tisza-kastély ünnepélyes átadásán.
A magyar nemzet Tisza családdal szembeni tartozását rójuk ma le
Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza család felújított kastélya mellett, kőhajításnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától, a Nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt Geszten összesűrűsödik a történelem. Itt van egy nemzet, amely százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a geszti Tisza-kastély átadóján elmondott beszédében a Nemzeti összetartozás napján.
Ez a nemzet mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Ez a nemzet ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen a vele történt igazságtalan szörnyűségekről. Képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását. És végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki
– mondta a miniszterelnök.
Mert van itt egy család is, amelynek története egybe forrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével.
A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonuktól és a családjuk helyéről méltóképpen gondoskodunk. És hogy annak az egyháznak a gondjaira bízzuk, amelyiknek a Tiszáknál odaadóbb híve talán sosem volt – fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban. Majd egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. Hozzátette: Nem lepődtünk meg. Már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja. Így települt a család Gesztre.
A magyar királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza-családtól – mutatott rá Orbán Viktor. Tisza Kálmán, mint a dualizmus állhatatos és sikeres generálisa vonult be a történelembe. Fiáról, Tisza Istvánról pedig a későbbi miniszterelnök, Bethlen István így emlékezett: „Mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda nemzet országa, a trón, a monarchia és ezer év dicsősége” – idézte a miniszterelnök.
Halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette. Mert itt van a megkerülhetetlen dátum:
június 4-e, a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja.
A kormányfő hangsúlyozta: Tisza Istvánnal nemcsak egy család történelmi szerepe végeztetett be, de vele megszakadt a kilencszáz éves magyar királyság története is. Száznégy évvel ezelőtt, egy kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné. Odalett a magyar ipar és a termőföld színe java. Határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei.
Egy nemzetnek azok a sebek fájnak a legjobban, amelyek emberi szemmel láthatatlanok
– fogalmazott Orbán Viktor.
Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj.
Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta. De a gyarmatosítással szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét.
El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk.
Ők annak rendje és módja szerint megásták a sírunkat. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették – jelentette ki a kormányfő.
Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről 100 évvel később is nehéz eldönteni, hogy az alkalmatlanságuk vagy a rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országra nézve.
A miniszterelnök Sigmund Freudot idézte: „Kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat, Tisza Istvánt meggyilkolják, a legbutábbikat, Károlyi Mihályt pedig megteszik miniszterelnöknek.” Tegyük el ezt tanulságként! – tette hozzá Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy háború hozta a nyakunkba. Egy olyan háború, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett. Ellenezte a titkos birodalmi tanácskozásokon és ellenezte a magyar Országgyűlésben is. De az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból.
Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzá láncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel – tette hozzá a magyar kormányfő.
Hiába volt nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak egy rákényszerített háborúba kellett vele masírozni. Tisza tudta. Hogy létezik egy nagyobb tragédia is, annál ha az érdekei ellen való háborúba rángatják a nemzetet, még nagyobb tragédia. Ha ezt a háborút a nemzet elveszíti. Ezért amikor nem volt más választás, Tisza mindent megtett a győzelemért.
Megmaradt volna a béke és kevesebbet szenvedett volna a nemzet.
A háború, mint Tisza István ellenzett, olyan háború volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek.
Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól
– mondta Orbán Viktor.
„Amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott” – emlékeztetett.
A háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre. És hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori Monarchiában voltak – mutatott rá.
Hozzátette, a mesterségesen összetákolt államalakulatok első adandó alkalommal fel is bomlottak.
„Összenő, ami összetartozik, de szétesik, ami nem”
– fűzte hozzá.
Végül olyan, önmagukban is alig megmaradni képes országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelem láthatatlan sebei miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra – fogalmazott a miniszterelnök.
Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet és ezért van az, hogy közép Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem.
De akármilyen borúsak is a Közép-Európa feletti felhők a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár. Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát medence népei minden birodalmi ármánykodás, minden geopolitikai packázás és kéretlen paktumok nyűge ellenére is végül szabadok és szuverének akarnak lenni – mondta Orbán Viktor.
Száztíz évvel ezelőtt a Kárpát medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Száztíz éve még mindenki örömmel várta és éltette a háborút. Éltették a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok – fogalmazott a kormányfő.
Ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: megtanultuk a leckét, és mi nem akarunk háborút!
A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a „birodalmi sakktáblán” se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért.
Mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, mi, magyarok mondjuk ki a leghangosabban. De tudjuk, hogy a többiek is így gondolják – hangsúlyozta.
Mára az is világossá vált, hogy az itt élő népeknek a szuverenitásért harcolni nem a magyarok ellen kell, hanem a magyarokkal együtt lehet. Közép-Európa népeinek jogait nem a magyarok ellenében, hanem a magyarokkal összefogva lehet megvédeni.
A nemzeti összetartozás napján nemcsak nekünk, magyaroknak kellene összekapaszkodni, hanem a Kárpát-medence népeinek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat – fejtette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor kifejtette: a Kárpát-medence népeinek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársakat. Hozzátette: bennünket nemcsak a rideg geopolitikai szükségszerűség köt össze, hanem a közös történelem és valami furcsa és megmagyarázhatatlan.
A hasonló világnézet, a létezés itteni közép európai minősége – mondta. Szerinte
a nemzeti összetartozás ugyanis nemcsak tény, hanem program is. Nemcsak összetartozás, ami egy állapot, hanem összekapcsolódás is, ami egy cél.
A mi programunk valójában a nemzeti összekovácsolódás programja – emelte ki.
Azt mondta: Nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni kell és tervezni.
De legelőször is álmodni kell róla. A dicsőséges jövőről kell álmodni. Egy nagy nemzet jövőjéről. Amelynek nemzet részei nem törődnek bele.
Orbán Viktor elmondta:
Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen.
Mi vagyunk az a nemzet, amelynek a Kárpát medence minden országában van otthona. Mi vagyunk azok, akik az egészet többé teszik a részek összességénél. Mi vagyunk azok, akiknek újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást és örülni kell. Igen örülni kell a szomszédaink sikereinek is.
Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint száztíz évvel ezelőtt. Egy újabb birodalmi érdek háborúba akarja sodorni minket. Itt vannak újra a birodalmi érdeket szolgáló háborús uszítók. Hamis messiások és idegen ügynökök is, akik azt hirdetik, a fegyverek bevetése elkerülhetetlen, de mi tudjuk, hogy tévednek.
A háború sohasem elkerülhetetlen
– hangsúlyozta.
A háború mindig emberi döntések következménye. És a fegyverek árnyékában nem nő élet és igazság, csak igazságtalanság. Ezért ma arra kell vállalkozunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: Megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban.
Orbán Viktor rámutatott: ma jobbak az esélyeink, mint a dualizmus végóráiban voltak. Most szuverének vagyunk és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is. Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi magyarok döntünk a saját sorsunkról. Most nem titkos birodalmi tárgyalóasztalok mellett hozzák a döntéseket, ahol mindig gyengébbek vagyunk, hanem a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt nemzeti és összeurópai választásokon.
Hangsúlyozta:
Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt amire száztíz éve nem volt lehetőségünk, tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra, az egész magyarság.
A Tisza család emléke. És holtukban is áradó tekintélyük megérdemli, sőt kiköveteli, hogy egyenesen beszéljünk. Mi, a mai nemzeti kormány és a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál. Mi nem a falakat tapogatjuk, nem a festéket vakargatjuk, mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk. Újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt.
Befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmusban, hogy átlépünk rajta- mondta a kormányfő. Hozzátette: Mintha sosem létezett volna. Úgy állunk bosszút. Az elrabolt negyvenöt évünkért hogy összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal.
Orbán Viktor kifejtette: Ívet húzunk a huszonegyedik századi, modern Magyarországba. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme. És a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást, éppen ennek érdekében használtuk és használjuk fel azóta is minden nap.
Ennek a hatalmas, és talán a mi nemzedékünkön is túlmutató küldetésnek fontos és beszédes állomása a mai emlékezés. Aki ide eljön most és a következő évszázadban is megláthatja és megértheti, hogy mit akartak a Tiszák. Szerinte
a mi nemzedékünk jelmondata minden az, hogy egy mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Forrás: hirado.hu / civilek.info
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított geszti Tisza-kastély avatásán a nemzeti összetartozás napján, 2024. június 4-én. MTI/Koszticsák Szilárd
