Valamennyi meghatározó médiaorgánum beszámol az uniós választásokról. Sajtószemle!
Vasárnap az európai választások negyedik és egyben utolsó napján 21 EU-országban járulnak az urnákhoz a választók. Olaszország lesz az utolsó ország, amelyik 23.00-kor zárja a szavazóhelyiségeit. Körülbelül 360 millió EU-állampolgár adhatja le összesen a szavazatát, hogy megválassza az Európai Parlament 720 tagját, a világ legnagyobb nemzetközi választásán.
A közvélemény-kutatások történelmi előretörést jósolnak a jobboldali pártok számára, miközben a centrista, Európa-párti erők nyomás alá kerülhetnek.
Egy ilyen eredmény eltolhatja az erőviszonyokat az EU egyetlen demokratikusan választott intézményében, és nagyobb befolyást adhat a jobboldali erőknek az EU politikáira, a klímavédelemtől a migráción és a kereskedelmen át.
Az a tét, hogy ki veszi át a vezetést a brüsszeli európai intézményekben, beleértve a Bizottságot és a Tanácsot, a választások pedig versenyt indítanak a legmagasabb EU-s pozíciókért.
A szavazás már lezárult hat EU-országban: Csehországban, Írországban, Lettországban, Máltán, Hollandiában és Szlovákiában. Ma először nyílik meg a szavazás 21 EU-országban, miközben Olaszországban és Észtországban továbbra is tart a szavazás.
Ma 21 országban járulnak az urnákhoz, az egyes országokban ekkor nyitottak ki a szavazóhelyiségek:
• reggel 6 óra – Magyarország,
• reggel 7 óra – Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovénia, Horvátország,
• 8 óra – Belgium, Franciaország, Németország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Németország, Portugália,
• 9 óra – Dánia, Észtország, Finnország, Spanyolország, Svédország, Svédország.
Az Euronews írja:
• Holland eredmények.
A holland választók 47%-a szavazott csütörtökön (június 6.), és a jobboldali PVV párt az exit poll alapján a legnagyobb nyertesként került ki az estéről, egy mandátumról hétre ugorva. Azonban a Zöld-Szocialista koalíció meglepetésre nyolc mandátummal előzött, az előrejelzés szerint, amelyet este erősítenek meg.
• Kibertámadások.
Legalább három holland párt közölte, hogy weboldalaikat oroszpárti hackercsoport támadta meg.
• Ursula von der Leyent palesztin-párti tüntetők zaklatták – kezeiket pirosra festve – és túlharsogták a kampánybeszédét egy pénteki (június 7.) portugáliai gyűlésen.
• Történelmileg alacsony részvétel a francia tengerentúli területeken.
Tegnap a választók több mint 15 000 km-re Brüsszeltől adták le szavazataikat, a francia tengerentúli területeken, Martinique-on, Guadeloupe-on, Francia Guyanán, Saint-Martin-en, Saint Pierre és Miquelon-on, valamint Francia Polinéziában. A francia média ma reggeli beszámolói szerint a részvétel történelmi mélyponton volt 17.00 helyi idő szerint a karibi Antillák szigetein. Guyane-ban a választók alig több mint 13%-a szavazott a becslések szerint. Ez a szám Martinique-on csak 8%, Guadeloupe-on pedig 11% volt.
• A becslések szerint tegnap a jogosult választók 72,8%-a járult az urnákhoz az EU legkisebb országában, Máltán, az Europe Elects közvélemény-kutató szerint. Málta mindössze 6 tagot választ az Európai Parlamentbe, ami a legkisebb képviselet, hasonlóan a másik szigetállammal, Ciprussal.
Az Euractiv beszámolója szerint:
• Magyarország szavaz az ellenzéki tüntetés után. Körülbelül 7,8 millió választásra jogosult állampolgár szavazhat.
A szavazás egy nagy ellenzéki tüntetés után zajlik, amely szombaton több tízezer tüntetőt mozgósított Budapesten. Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a kormányzó Fidesz párt valószínűleg a szavazatok többségét kapja, bár az ellenzék akár 30%-ot is elérhet.
• Az EU választási napja Svédországban: trollok, szélsőjobb és vesztes liberálisok.
A svédek ma 08.00 és 21.00 között szavaznak, az első exit pollokat este 9-kor teszik közzé, a végleges hivatalos eredmények hétfőn (június 10.) hajnali 1-kor várhatók, amelyek megmutatják, hogyan oszlanak el a 21 svéd EP-képviselő helyei.
A svéd kampányt egy szélsőjobboldali trollgyár botránya dominálta, mivel a svéd TV4 televízió korábban ebben a hónapban kiderítette, hogy a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (ECR) számos névtelen fiókot használtak, hogy olyan közösségi médiatartalmat terjesszenek, amely kedvező a nézeteiknek, néha koalíciós szövetségeseik rovására.
Az ügy aláásta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök vezetését, kiemelve a koalíció pártjai közötti megosztottságot – amelyet a Mérsékeltek (EPP), a Kereszténydemokraták (EPP) és a Liberálisok (Renew Europe) alkotnak, – amelyek hivatalos politikai megállapodást kötöttek a szélsőjobboldali Svéd Demokratákkal.
Svédországban is várható, hogy a liberálisok vereséget szenvednek,
és az ellenzéki Centrum párt (Renew Europe) mindent megtesz, hogy kivezesse a svéd liberálisokat a Renewból a hazai szélsőjobboldali együttműködés miatt. Míg a hatalmas svéd szociáldemokrata párt EP-képviselői várhatóan hat képviselői hellyel a legnagyobb részesedést szerzik, az ECR Svéd Demokratái valószínűleg négy vagy öt EP-képviselőt küldenek. A svéd miniszterelnök EPP EP-képviselői nem zárják ki az együttműködést a szociáldemokratákkal és az ECR Svéd Demokratáival, megnyitva az utat a választások utáni szövetségek széles skálája előtt.
• Ismerős arcok és újoncok, kulcsfontosságú agrár-élelmiszeripari jelöltek az EU választásokon.
Várhatóan kik esnek ki, és kik lesznek az újak az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában (AGRI).
Az agrárszektor a reflektorfényben áll, miután az év elején demonstrációk hulláma rázta meg a blokkot, az Európai Parlament politikai családjai pedig a gazdák szövetségeseiként pozicionálták magukat, azt állítva, hogy megoldásaik vannak az elégedetlenségükre.
Azonban az a tény, hogy néhány mezőgazdasági politikára szakosodott EP-képviselőt nem helyeztek elég magasra a nemzeti listáikon ahhoz, hogy újraválasszák őket, vagy egyáltalán nem indulnak, sokakban nemtetszést váltott ki.
• Az ír szavazatok számlálása ma reggel kezdődik – erre számíthatunk Írország pénteken szavazott, de a szavazatok számlálása csak ma kezdődik.
Írország arányos képviseleti rendszere miatt a szavazatokat többször újra kell számolni, így eltarthat néhány napig, amíg tiszta képet kapunk az ország következő EP-képviselőiről. Azonban késő délutánra már világosabban láthatjuk, mely jelöltek biztosak a győzelemben, és kik küzdenek az utolsó helyekért minden választókerületben. A párhuzamosan tartott helyi választások szavazatainak számlálása tegnap kezdődött.
A három kormánypárt jobban teljesített, mint várható volt. A kormány két legnagyobb pártja, a Fine Gael (EPP) és a Fianna Fail (Renew), csak csekély veszteségekre számíthat. A helyi idő szerint ma reggel 7 órakor az Irish Times szerint az első preferenciás szavazatok 24% -át, illetve 23,2%-át kapták. A Zöldek – a harmadik koalíciós párt – szintén rosszabbul teljesítettek, mint a 2019-es eredményeik, de nem szenvedtek el történelmi vereséget.
Négy év kormányzás után ez jobb eredmény, mint amire sokan a kormánypártok közül számítottak.
A baloldali Sinn Fein a fő ellenzék országos szinten, és várhatóan jól szerepel az idei helyi választásokon. Habár a párt jól szerepelt a választások előtti közvélemény-kutatásokban, de a támogatottsága az elmúlt héten visszaesett. A párt az első preferenciás szavazatok mindössze 11,3%-át kapta az Irish Times szerint. Ez a trend az európai választásokon is megmutatkozik. Áprilisban a párt hat parlamenti mandátumot szerezhetett volna; most örülnek, ha három meglesz.
Az eddig megszámolt helyi szavazatok legnagyobb arányát független jelöltek kapták – az első preferenciás szavazatok 26,5%-át.
• A bolgárok vasárnap a hatodik parlamenti választásukra mennek három év alatt, de az elemzők szerint a szavazás valószínűleg nem eredményez stabil kormányt, amely véget vethet a hosszan tartó politikai instabilitásnak és feloldhatja a gazdasági reformok blokkolását.
Bulgária, az Európai Unió legszegényebb tagja, 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta állandóan cserélődő kormányokkal küzd, mivel egy sor választás ingatag koalíciókat eredményezett, amelyek gyorsan összeomlottak.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyetlen párt sem fog többséget szerezni, ami újabb koalíciós tárgyalások fordulóját vetíti előre, amint a szavazatok beérkeznek. Bulgáriának egy stabil, jól működő kormányzati időszakra van szüksége ahhoz, hogy felgyorsítsa az EU-források beáramlását a roskadozó infrastruktúrájába, és előmozdítsa az euró bevezetését, valamint a teljes részvételt Európa nyitott határait biztosító schengeni övezetében.
Az euróövezethez való csatlakozási terveket már kétszer elhalasztották az inflációs célok elmaradása miatt. A csatlakozást jelenleg 2025 januárjára tervezik. A stabil kormány megalakulásának kudarca növelné a további késedelmek kockázatát.
• A francia jobboldal látszólag nyitott a kemény jobboldallal való megállapodásra az EU parlamentjében.
Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó együttműködni az EU konzervatív ECR csoportjával,
a francia jobboldali Les Républicains párt (EPP) európai választási listájának élén álló jelöltje, François-Xavier Bellamy úgy tűnik, nyitva hagyja az ajtót a kemény jobboldallal folytatott tárgyalások előtt.
Kiemelt kép: Pixabay
