Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána új, fiatal polgármestere beszélt a terveiről. Interjú.
Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar. Lelkesen, tettre készen áll elébe a polgármesteri teendőknek – amelyekből nem lesz kevés, ugyanis a négy falut összefogó községben sok kívánnivalót hagy maga után az infrastruktúra. Gál Alina a Krónikának adott interjúban kifejtette, az ő példája más csángó fiatalok számára is azt mutatja: igenis lehetséges magyarként érvényesülni a Csángóföldön.
Először is gratulálunk a vasárnapi helyhatósági választásokon elért szép eredményéhez: személyében első ízben lett magyar polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek, amelyhez négy falu tartozik (38,16 százalékkal nyert, Gajcsána községnek 2467 lakosa van, akik közül 286-an vallották magukat magyarnak – szerk. megj.) Mi volt a legfontosabb mozgatórugója annak, hogy elinduljon az elöljárói tisztségért?
Az volt, hogy úgy láttam, nem fejlődik egyáltalán a községem. A Gajcsána községközponthoz tartozó magyarfalusi vagyok. Sokáig el voltam menve a szülőfalumból: Bukarestben végeztem a közgazdasági egyetemet, aztán Londonban mesteriztem.
2020-ban jöttem haza, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél kezdtem dolgozni. Négy év alatt azt láttam, hogy nem fejlődik egyáltalán a falu, rengeteg a probléma, de megoldások nem születnek.
Például a vízhálózat nincsen kialakítva, meglátásom szerint 2024-ben ez nem kellene gond legyen. Az infrastruktúra borzasztóan nézett ki, az utak ugyanolyanok, mint tizenöt évvel ezelőtt. Mi a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél rengeteg projekten dolgoztunk, és beleláttam, hogy mennyiféle finanszírozási lehetőség létezik. Láttam, hogy ugyan vannak lehetőségek, de mégsem fejlődik a falu és ez ne menjen így tovább. Azt mondtam, hogy jó, hogyha esetleg képes lennék vezetni a községet, megpróbálom, hiszen a Szövetségnél van már tapasztalatom a pályázások, fejlesztések terén. Vannak a kollégák, akik ott állnak mellettem és segítenek, így azt mondtam, jó, hogyha van a segítség, akarat, akkor miért ne próbáljam ki. És hogyha a községbeliek úgy érzik, hogy képes vagyok rá, hogy meg szeretnének választani, akkor induljak.
Nagyon fiatalon, mindössze 28 évesen lett polgármester, a legfiatalabb polgármesterek közé tartozik. Csángóként a magyar nyelvet használta gyerekkorában a családban és iskolai tanulmányai folyamán?
1995-ben születtem, október 29-én leszek 29 éves. Az általános iskola románul van a falunkban, viszont voltak magyar órák, meg iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás is, úgyhogy részt vettem mindegyik magyar oktatási formában. Otthon csángóul beszélünk, ami ugye archaikus magyar nyelv, ez az én első nyelvem, vagyis anyanyelvem. A szülőkkel, nagyszülőkkel, mindenkivel csángóul beszéltem. Tulajdonképpen nem is külön nyelv, csak dialektus. Aztán Bukarestben közgazdasági egyetemet végeztem, Londonban pedig marketing, global marketing szakon mesteriztem.
És a londoni tanulmányok végeztével úgy döntött, hazajön, Bákó megyébe. Nagyon sokan nem jönnek haza, e tekintetben szokatlannak számít az esete a szülőföldjén?
Igen, sokan nem jönnek haza külföldről. Amikor a tanulmányaimat elvégeztem Londonban, 2020 nyarán felhívtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől, hívtak, felajánlottak egy munkahelyet. Akkor azt mondtam, hogy miért ne jöjjek haza? Hiszen szeretnék tenni a csángóságért, a Szövetség keretében ugyanis nagyon sok csángó faluval foglalkozunk. Úgyhogy visszajöttem.
Ez az elhivatottság üdvözlendő mindenképpen. És ha most frissen megválasztott polgármesterként a jövőképet nézi, mik lesznek az első megvalósítandó lépések Gajcsána közégben?
Nagyon sok probléma van otthon, községben. Az első lenne a vízhálózat kiépítése. Egyetlenegy forrás van a községben, amihez ugye négy falu tartozik. Úgy van, hogy a mi falunk dombon áll. És mivel a forrás lent van valahol, nem elég a víz, a nyomás sem elég. Mindenféleképpen kellene egy külön forrás Magyarfalunak, és az kellene, hogy a másik forrás megmaradjon Gajcsána községnek. Aztán az infrastruktúra is nagyon gyenge. Az út, ami összeköti a falvakat a községközponttal, borzasztó állapotban van. Sokat kell kerülni, a meglévő út olyan rossz, hogy alig lehet használni. A főúton kívül a mezőgazdasági utakat is karban kellene tartani, hogy ne használjak annyit, ne koptassák az emberek a mezőgazdasági gépekkel.
Az iskolák terén is lenne javítani, fejleszteni való?
Persze, nagyon is. A községben található iskolákat fel kell szerelni, karbantartani. Például nincsenek digitalizálva egyáltalán. Egyetlenegy okostábla van, azt is a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől kapták. És akkor ezen kívül van nagyon sok kisebb-nagyobb probléma. A polgármesteri hivatal sincsen digitalizálva egyáltalán, nem lehet online adókat fizetni, nem lehet kártyával fizetni. És ezek is fontos dolgok. Ugyanis a lakosság több mint fele külföldön él, és akkor otthon maradtak az öregek, akik nem tudnak lemenni a polgármesteri hivatalhoz például befizetni az adókat. És az öregek külföldön élő családtagjai mondják, hogy ők külföldről szívesen megtennék ezt online, de nincs rá lehetőség, pedig mennyire egyszerű megoldás lenne.
Fotó: Gál Alina gyűjteménye/Krónika
Feltehetően egészségügyi ellátás tekintetében is kellene fejleszteni a községben.
Működik orvosi rendelő ugyan, de csak a községközpontban. Úgyhogy azt is ki kellene gondolni, hogy hátha hetente mindegyik faluba kimenne, mert az öregek nem tudnak eljutni oda, messze van. Buszjárat sem nagyon van, csak az iskolai busz, amely a gyerekeket viszi. Ugyan van a környéken két járat Bákó fele, de az nem kanyarodik a község felé, úgyhogy nem jó, tulajdonképpen nincsen a falvakból összeköttetés a községközponttal. Szóval lesz mit tenni, bőven.
Visszatérve kicsit a választásokra, hogyan érzékeli, minek köszönhetően nyerte meg a közösség bizalmát? Talán annak, hogy ilyen őszinte, lelkes, fiatal, tettre kész?
Igen, azt hiszem. Úgy gondolom, számított, fiatal vagyok, és más vízióval jöttem, mint a többiek. Másféle kampányt csináltam. Az emberek azt látták, hogy arra törekedtem, hogy bemutassam, mit tudtam elérni eddig a Csángómagyar Szövetségen belül a pályázások útján. Idézet Sikeres pályázatokat tudtam bemutatni, ezt szeretném polgármesterként is. Ez pedig a kampányban nálunk új volt, mert mindenki valami mással kampányolt, mást ígért, konkrétumokat nem nagyon. Én jöttem konkrét példákkal, hogy mutassam meg: igen, vannak valódi lehetőségek, amelyekkel fejleszteni lehetne a községet. Meg azt is érzékelték, hogy van energiám.
És az, hogy csángó, vagyis magyar, a román többség szemében nem keltett visszatetszést?
Talán valamennyire igen, lehetett ezt érezni valamelyest. De csak nagyon kevéssé, mert végül is nagyon nyitott volt a teljes község, őszintén mondom. Én is féltem attól, hogy ha magyar párttal indulok, vagy hogy csángó vagyok, nem lesz-e hátrány a választáson. Eddig ugyanis tőlünk a faluból nem volt soha egy polgármester sem, jelöltek voltak, de soha nem választották meg őket.
És miként látja, ki lesz a fő támogató erő a munkájában, aki esetleg problémás ügyekben tanácsot ad, vagy akire támaszkodhat – akár helyi szinten, akár az RMDSZ vonalán?
Helyileg mindenféleképpen a Bákó megyei RMDSZ-elnök lesz az, aki mellettem áll, Pogár László. Ő bátorított, hogy induljak el ebbe az irányba, ő kért meg, hogy gondoljam át, nem akarnék-e polgármester lenni. De az RMDSZ-es csapatra is számíthatok, Tánczos Barna és Kelemen Hunor is nagyon támogatott. Személyesen kijöttek bátorítani, és amióta sikerült, azóta is bátorítanak. Mellettem állnak, úgy érzem.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél végzett négyéves munkája meg a mostani helyzet körvonalazódása nyomán hogyan látja, most, hogy polgármester lett, ez identitáserősítő tényező-e a csángóság számára?
Igen, nagyon is. Ez nagy siker a csángók számára. Én is így érzem, és úgy mondják a többiek is. Az egész csángóság nagyon örült, rengetegen írtak, hogy nagyon örültek nekem. És talán példakép lehet a többi csángó fiatal számára, hogy otthon is lehetséges, meg hogy magyar vonalon is lehetséges ezt elérni.
