Cserébe Magyarország nem blokkolja azokat a NATO-döntéseket, amelyben a többiek egységesek.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Magyarországra látogatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Elsősorban az orosz-ukrán háborúról volt szó, de megvitatták a júliusban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó napirendjét is. A felek később egy sajtótájékoztatót tartottak.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy örül, amiért Jens Stoltenberg főtitkári időszaka alatt megerősödött a NATO és Magyarország kapcsolata. Elhangzott, hogy 1300 magyar katona vesz részt a szervezet különböző műveleteiben.
A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország teljesíti a NATO számára vállat kötelezettségeit.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország álláspontja eltér a többiek álláspontjától. Mindezt azzal indokolta, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa.
Így nem kíván blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár
– jelentette ki Orbán Viktor.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont. Kitért arra is, hogy Magyarország támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedékes nyújt a háború sújtotta országból érkező embereknek.
Jens Stoltenberg úgy véli, mindez hozzájárul a közös biztonsághoz. A főtitkár arról is beszélt, hogy a NATO 2014 óta talán a legjelentősebb átalakulásán ment keresztül.
Jens Stoltenberg és Orbán Viktor legutóbb márciusban egyeztettek egymással telefonon, amiről a NATO-főtitkára a közösségi oldalán számolt be. Akkor leírta, hogy jót telefonált Orbán Viktorral a NATO júliusi csúcsára készülve, és hozzátette az orosz–ukrán háborúra utalva, hogy
„megerősítjük a védelmünket és fokozzuk a partnerekkel való együttműködésünket. A biztonsági környezet veszélyesebb lett, de a NATO is erősebbé vált.”
A szerdai találkozójukon is elsősorban a háborúról egyeztetettek, valamint a NATO-csúcs napirendjét vitatták meg.
Jens Stoltenberg korábban is kijelentette, hogy a szövetségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és reményét fejezte ki afelől, hogy a tagországoknak sikerül meghozniuk a „védelemhez és elrettentéshez” szükséges döntéseket.
A főtitkár hangsúlyozta: a NATO nemcsak a kiképzésekben vett részt, hanem hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket is vállalt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Oroszország 2022-ben indított teljes körű inváziója óta a szövetség tagországai évente 40 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, és ezt a támogatási addig kell fenntartani, amíg szükséges.
Jens Stoltenberg kedden részt vett a Bukaresti Kilencek rigai csúcstalálkozóján, ahol teljes támogatásáról biztosította a NATO keleti szárnyának országait egy esetleges külső támadás esetén. „A NATO-nak megvannak az erői, készletei, képességei és politikai akarata, hogy megvédjen minden szövetségest” – mondta a főtitkár.
Orbán Viktor az M1-nek adott hétfői interjújában beszélt arról, hogy a főtitkár szerdán érkezik Magyarországra. Akkor azt mondta, arról tárgyalnak majd, Magyarország hogy tud kimaradni a NATO ukrajnai missziójából.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt (b) a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
