A svájci békekonferencián az orosz–ukrán háború több vetületéről is tárgyaltak, de a békéhez a felek nem jutottak közelebb, az elképzelések köszönőviszonyban sincsenek egymással.
A két évvel ezelőtt elkezdődött orosz–ukrán háború alaphelyzete az, hogy azt egyértelműen Oroszország kezdte, de Ukrajna provokálta ki – mondta el Nógrádi György. Zelenszkij a jelenlegi helyzetben azonban egy olyan tízpontos tervet akar keresztülerőltetni, aminek semmi realitása sincs – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Az ukrán elnök békeformulája olyan elemeket tartalmaz kezdve az ötszázmilliárd eurós orosz jóvátételtől a Krím visszaadásáig, Ukrajna NATO-csatlakozásáig, ami az erőviszonyok tükrében elképzelhetetlen – tette hozzá.
Emmanuel Macron Svájcban leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Van egy agresszor és van egy áldozat – mondta a francia elnök.
Az orosz elnök a svájci békekonferencia előtt egy nappal béketervet jelentett be. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, s ismertette azt is, hogy mik a béketárgyalások feltételei.
Az ukrán csapatokat ki kell vonni az új orosz régiók teljes területéről, Kijevnek pedig ki kell jelentenie, hogy nem tervezi a NATO-csatlakozást. Ezek a feltételek kellenek a béketárgyalások megkezdéséhez. Putyin kijelentette, hogy ha ezek a feltételek teljesülnek, Oroszország azonnal tűzszünetet kezd, és megkezdi a tárgyalásokat.
„Csak azok nem érthetik meg Putyin Ukrajnára vonatkozó javaslatait, akik nem akarnak békét” – hangsúlyozta Marija Zaharova. Az orosz külügyi szóvivő a svájci békekonferencia kezdete előtt a TASZSZ-nak azt mondta, hogy ha ott „meg akarják menteni a világot”, akkor meg kell vitatniuk Putyin javaslatait.
A svájci békekonferenciáról és Svájc közvetítőszerepéről annyit látni kell, mondta Nógrádi György, hogy annak kezdete előtt legalább 15 ország mondta le a részvételt, és maga a svájci államfő is úgy fogalmazott, hogy a találkozónak Oroszország nélkül nincs értelme. Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján szintén azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban.
El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül – jelentette ki a német kancellár.
– Kína saját béketervet dolgozott ki Brazíliával, és Kína már előzetesen közölte a svájci békecsúcs szervezőivel, hogy csak alacsonyabb szintű delegációval vesznek részt, majd később (mivel Ukrajna azzal támadta az ázsiai nagyhatalmat, hogy az egyértelműen Oroszországot támogatja) azt is lemondták – folytatta Nógrádi György.
Ez tehát egy olyan békecsúcs volt, ahol a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül kettő, Kína és Oroszország, valamint személyesen az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden korábbi közeli programjai ellenére sem vett részt – mutatott rá a szakértő.
– Zelenszkij később ezt nyilván sikerként adja elő, hiszen Franciaországban korábban találkozott Macronnal és Bidennel, majd az olaszországi G7-csúcson is további határozatok születtek Ukrajna további támogatásáról. Onnan ment a svájci békekonferenciára, ahol azonban az ukrán béketerv mellett más valós béketerv nem létezett – tette hozzá.
Itt tartunk most: a háború megy tovább, az orosz, az ukrán és a nyugati elképzelések a lehetséges békéről köszönőviszonyban sincsenek egymással – összegzett Nógrádi György.
Borítókép: Nógrádi György
Forrás: szekesfehervar.hu
