– A baloldalon földindulásszerű változásokat hozott a június 9-én tartott európai parlamenti és önkormányzati választás. Mit gondol, mit üzentek a választók a baloldal számára?
– Az eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy a régi dollárbaloldalt az emberek lepontozták. Az a hat párt, amely 2022-ben összefogott, rosszul szerepelt, ezeket a szereplőket büntették a szavazók. Az ellenzékváltó hangulatot Magyar Péter tudta meglovagolni, ez látszik abból is, hogy a Tisza szavazóinak 3–4 százaléka érkezett a Fidesztől, a többi mind az ellenzéki szavazóbázis része volt. Év elején – még Magyar Péter megjelenése előtt – Gyurcsány Ferenc abban reménykedett, hogy a DK megőrzi a vezető pozícióját, és az összes többi kicsi párt – beleértve az MSZP-t – kiesik, és nem érik el az 5 százalékos küszöböt. Magyar Péter megjelenése után a DK elnöke felismerte, hogy ez rá nézve is veszélyes, ezért kötött szövetséget az MSZP-vel meg a Párbeszéddel.
– Az MSZP esetében a társelnökök lemondtak, és a szövetség, amelyben elindultak, a DK–MSZP–Párbeszéd-szövetség repedezni látszik. Komjáthi Imre, az MSZP lemondott társelnöke okafogyottnak is nevezte azt. Ön szerint mi vár az MSZP-re a közelebbi és távolabbi jövőben?
– Az MSZP és a Párbeszéd helyzete tipikusan azzal írható le, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok: inkább biztosra mentek és összefogtak a DK-val, nehogy elvérezzenek az 5 százalékos küszöbön, és így tárgyalási pozícióban tarthassák magukat a 2026-os választásra. A DK-val való összefogással elkerülték ezt a pofont. Ugyanakkor mégis egyre inkább gyengülnek, hiszen már önkormányzati szinten is több sikeres politikus kilépett a pártból. Az MSZP-ről és nagy általánosságban minden kis pártról elmondható, hogy bár a parlamenti frakciójuk és nyilvánosságuk megvan, továbbá állami támogatásban is részesülnek, de ez utóbbi már csak a pártközpontokat és a köréjük szerveződött szakértőket tartja el, vidéken pedig nincs erős emberük.
– Különleges helyzet állt elő a Jobbikban is, hiszen nemcsak kiesett az EP-ből, de az eddigi elnöküket, Gyöngyösi Mártont is lecserélték. A Jobbikra is az MSZP sorsa várhat?
– A Jobbik az MSZP-hez képest abban jobban áll, hogy ők azért még tudtak több vármegyei listát állítani, tehát ők erősebbek vidéken, mint a szocialisták. Persze problémák náluk is vannak, a párt korábban meghatározónak számító politikusa, Eger volt polgármestere, Mirkóczki Ádám is kilépett a Jobbikból. Tehát ugyanaz a kép, mint ami az MSZP esetében is, hogy fogynak a vidéki politikusaik, bár a mérték eltérő. Gyöngyösi Márton és Donáth Anna szereplése is példázza, hogy Brüsszelből nem lehet pártot építeni vagy irányítani. A DK-n kívül a 2022-es hatpárti koalíció egy kifutó modellként fog megjelenni 2026-ban. Ha nem tudnak megint egy alkut kötni, hogy frakciójuk legyen, akkor igazából ezeknek a pártoknak nincs perspektívája, mert alanyi jogon nem tudják megugrani az 5 százalékot, és nem látszik, hogy az új vezetés egy új programot hozna.
– 2019-ben ugyan jelentős sikert ért el, most mégis kiesett az EP-ből a Momentum is. Donáth Anna elnöksége alatt úgy tűnt, hogy a párt szeretné elfeledtetni, hogy 2022-ben még Gyurcsányékkal fogott össze, de az eredmények fényében ez a stratégia nem tűnik sikeresnek. Tompos Márton vezetése alatt milyen Momentumot várhatunk?
– A Momentum is ugyanabban a helyzetben van, mint a többi kis párt. Nem látszik az, hogy Tompos Márton számottevően változtatni tudna. Olvad a jéghegy a lábuk alatt, és akkor valakit mindig be kell lökni a vízbe. Ugyanakkor az, akit most megválasztanak a párt elnökének, jó eséllyel marad a következő parlamenti választásokig, és így személyesen sokkal könnyebb dolga lesz jó helyre kerülni a listán és a parlamentben, ha bejutnak. Tompos Márton aktív politikusnak számít, és a nagy előnye Donáth Annával szemben, hogy itthon van, és itthon építhet pártot, nem pedig Brüsszelből. Tartalmi kérdésekben azonban nem várható nagy megújulás, persze az új elnök többet fog valószínűleg szerepelni, de ugyanazt fogja mondani, amit eddig.
– És végezetül jöjjön a DK. Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke június 9-e óta számos felületen hosszasan magyarázza, hogy miért nem ő a hibás a sorozatos vereségekért, és már jóformán mindenkinek nekiment, míg saját felelősségét nem ismeri el. Zsákutcába futott a DK? Mi lehet Gyurcsány terve?
– Schiffer Andrást idézve Gyurcsány Ferenc most „báziskonszolidációt” végez. A DK-tól legalább 200 ezer szavazó ment el az előző EP-választáshoz képest. Ők nagyjából a radikálisan ellenzéki szavazók, az a csoport, amelyiknek mindegy, hogy ki kormányoz, csak ne Orbán. A DK helyzete úgy volt leírható, hogy amíg Orbán Viktor a kék sarokban bokszolt, addig a Gyurcsány házaspár a vörösben, például ha Orbán nemzetek Európájáról beszélt, akkor a DK Európai Egyesült Államokról. Ebből a vörös sarokból lökte ki őket Magyar Péter, és Gyurcsánynak ezért van szüksége a szavazóbázisa konszolidálására, hogy legalább az a körülbelül 300 ezer szavazója megmaradjon. Nem véletlenül példálózik Vona Gáborral és Schiffer Andrással, hiszen az ő távozásukkal a pártjuk is összeomlott. A DK elnökének célja, hogy a saját pozícióját fenntartsa. A következő két év úgy írható le a legegyszerűbben a DK szempontjából, hogy Gyurcsány az időre játszik. Nyilván ő a baloldalon a legélesebb kés, ő az, aki felveheti a versenyt Magyar Péterrel, és ezt meg is fogja tenni. Az árnyékkormány feloszlatása is azt mutatja, hogy Gyurcsány többet fog szerepelni. Egyelőre konszolidálja a bázisát, majd pedig valamikor ősszel újra elindítja a régi lemezt, az összefogásmantrát, és ezzel nehéz helyzetbe hozhatja Magyar Pétert.
Címlapkép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszédet mond a DK-MSZP-Párbeszéd pártszövetség európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben 2024. június 10-én. Mellette Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetõje (j2), Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Barkóczi Balázs, a DK szóvivõje (j).
MTI/Szigetváry Zsolt
