Tanítványai bosszantó térvaksága miatt alkotta meg a bűvös kockát a polihisztor.
Szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező. Az utóbbi miatt pedig az egyik legismertebb magyar, aki július 13-án ünnepli a 80. születésnapját.
Az iparművészeti főiskolán kezdődött minden. Ifjabb Rubik Ernő tanársegédet ugyanis módfelett bosszantotta, hogy a tanítványai, bár építészetet tanultak, képtelenek voltak térben gondolkozni. „Szinte analfabéták, ha a geometriát alkalmazniuk kell. Ha például le kell fordítaniuk valamit a síkról a térre. Észrevettem, hogy ha van színvakság, akkor lehet térvakság is”– nyilatkozta még a hetvenes években, amikor a bűvös kocka megszületéséről kérdezték. 1974-ben, tehát 50 éve készítette el a későbbi Rubik-kocka első változatát fából. Majd műanyagból. A tanítványainak is megmutatta. Évekkel később így beszélt a bűvös kocka lényegéről: „Szerintem a gondolkoztató, logikát tornáztató játék nem más, mint a matematika testet öltött, fizikai valósága, ahol nincs csalás vagy ámítás. Ebben az öntörvényű világban vagy van valaminek megoldása vagy nincs.
A kockában az tetszett, hogy lehetőséget ad a törvényszerűségek, a rendszerben gondolkozás megmutatására, ráadásul játékos formában”
– fogalmazott Rubik Ernő, aki sokakkal ellentétben mindig is szerette a matematikát, a geometriát. „Nekem a matek sosem volt valami szörnyűséges rém, akitől félni kell, akivel birkózni kell. Kihívtam a matekot játszani egy barátságos mérkőzésre. S miközben versenyeztünk, meg is barátkoztunk!”– nyilatkozta 1978-ban a Pajtás újságban.
A bűvös kocka a világ egyik legismertebb kreatív játéka ma is. Fotó: MTVA/Bizományosi: Máté Attila
1975. január 30-án sétált be a Találmányi Hivatalba a kocka prototípusával. Tette mindezt a hetvenes évek szocialista Magyarországán, ahol félő volt, elkallódik a találmánya. Saját maga kereste meg a műanyagokat gyártó Politechnikai Ipari Szövetkezetet, amely vállalkozott a kocka gyártására, más kérdés, hogy
a játékot forgalmazó Triál csupán ötezer darabot rendelt a kockából, mondván, ezt a bonyolult játékot csak nagyon komoly marketingköltséggel lehetne népszerűvé tenni, ők viszont annyit nem áldozhatnak rá.
Az ötezer darab Rubik-kocka viszont pillanatok alatt elfogyott. „Sokkal több is elfogyna, ha az emberek ismernék” – mondta akkoriban Rubik Ernő. Az áttörést aztán a játék iránti hihetetlenül felfokozott külföldi érdeklődés hozta meg.
1978-ban már többek között Angliában, Svájcban, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Olaszországban is megjelent a bűvös kocka, a korabeli újságok szerint mindegyik országban minimum százezres megrendelés futott be, ráadásul
1979-ben Budapestre jött az amerikai játékóriás, az Ideal Toys, amely egymillió bűvös kockára kötött szerződést,
pontosabban a Gordiuszi csomóra, mert kezdetben ilyen néven próbálták bevezetni a játékot a piacra. Később aztán nem volt szükség a kacifántos névre. Az Egyesült Államokban egyébként 1980-ban 10 dollárért árultak egy bűvös kockát és vitték is, mint a cukrot. A többit tudjuk. A bűvös kocka minden idők egyik legsikeresebb kreatív játéka lett, Rubik Ernő pedig elismert játéktervező, a Kossuth-díjat is megkapta. Lehetett volna csak építészmérnök, csak szobrász, csak belsőépítész, csak formatervező. De ő több lett. Világhírű játéktervező, akit addig bosszantott a tanítványai térvaksága, míg megalkotta a világ egyik legismertebb játékát.
Kiemelt kép: Profimedia
