A toxikológus szerint olyan következményei lehetnek a globális felmelegedésnek, amelyeket mi még el sem tudunk képzelni.
Napok óta tombol a kánikula Magyarországon, egyes előrejelzések szerint kedden, 42 fokkal tetőzhet a forróság. A hőségriadót is elrendelték már egy ideje a hatóságok, a III. fokú riasztást pedig e hét csütörtökig hosszabbították meg. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, egyetemi docens orvos pont arra hívta fel a Mandiner olvasóinak figyelmét,
hogy ebben az időszakban az emberek egész egyszerűen nem tudják kipihenni magukat, dekoncentráltak, zaklatottak, feszültek, agresszívebbek.
Zacher Gábor figyelmeztet: igen hamar el lehet jutni a hőkimerülés jelenségéig
Személyes tapasztalatuk például azt mutatja, hogy a szokásos betegforgalomtól eltérően hétfőn, huszonnégy óra alatt kétszer annyi pácienst kellett ellátniuk. Ennek hátterében pedig az állt – folytatta a szakorvos –, hogy a betegeknek elfogynak a készleteik, fásultak, kimerültek, s igen hamar eljutnak a hőkimerülés jelenségéig.
Amikor a testhőmérsékletünknél relatíve magasabb hőmérsékleten tartózkodunk, nem tudunk rendesen párologtatni, nem pótoljuk eléggé az elvesztett folyadékot, pláne nem a különböző ásványi anyagokat.”
Erre megoldás lehet többek között különböző izotóniás folyadékok bevitele, azonban a korábban többször hangoztatott tanácsok is érvényesek: ne tartózkodjunk a tűző napon, naptej használata, miegymás.
De a mentőorvos megjegyezte, oda kell figyelni az étkezésre is – persze, jellemző az általános étvágytalanság ebben a kánikulában –; nyilvánvaló, hogy most nem a „csülkös pacal időszakát éljük”, sokkal inkább hideg gyümölcsleveseket, zöldségeket, gyümölcsöket javasolt fogyasztani, vagy épp egy forró teát meginni.
Különös figyelmet kell fordítani a hőség elleni védekezésre az idősebb korosztálynak is – hívta fel ugyancsak a figyelmet Zacher–, akik különböző, profán indokok miatt nem fogyasztanak elegendő folyadékot. Pácienseik mintegy harmada oly annyira volt kiszáradva minap, hogy „gyufát lehetett gyújtani a nyelvükön”.
„Mi, a sürgősségi ellátók gyakorlatilag eljutottunk a teljesítőképességünk határáig”
– fogalmazott a szakorvos, rámutatva arra, nem csupán az emberek vannak kitéve ekkora igénybevételnek, de a technikai eszközök is. Feladják a szolgálatot a légkondicionálók, nem működnek a liftek – és ezek bizony igencsak hátráltatják a munkavégzést: az ő esetükben a betegellátást.
Zacher reméli, most már mindenki elhiszi: a globális felmelegedés nem humbug
„Ez az ország nem ezekre a hőhullámokra, hőségriadókra lett beállítva” – tette hozzá, abbéli reményét kifejezve, hogy az elmúlt több mint egy hét talán ráébresztett arra minket, hogy a globális felmelegedés nem egy humbug, hanem egy valós, velünk élő probléma.
Zacher épp ezért nem győzte hangsúlyozni, olyan következményei lehetnek a globális felmelegedésnek, amiket mi még el sem tudunk képzelni.
Itt van például a bolygó készleteinek kimerülése; a szélsőséges időjárási körülmények naponkénti változása – elmondása szerint a lakóhelyén, még az előző hőségriadó-riasztás idején húsz perc alatt leesett hat centiméternyi csapadék –; vagy az jogos a félelem, hogy milyen vírusok, mikroszkopikus gombatoxinok olvadhatnak ki most akár az északi, akár a déli jégtakarókból, amelyek korábban kiirthatták a Föld élővilágának jelentős részét.
Tehát az általunk eddig megismert betegségek mellett ott rejtőzhet egy potenciális veszély a jégtakarókban, amelyekre (feltűnésükre) jelentős hatást gyakorol a globális felmelegedés.”
