Állítólag ökröket babonáztak meg, embereket nyergeltek fel, testileg és lelkileg megrontották a lakosokat
Rengeteg népi hiedelemben megjelennek mágikus alakok, köztük a boszorkányok is. Magyarországon is több boszorkányper folyt, az egyik leghíresebb Miskolcon történt. Az igrici boszorkányok emlékét már egy emléktábla is őrzi, hála két fiatal művésznek – írta meg a Bors.
Két miskolci származású fiatal, Kazsimér Soma költő és K. Takács Márton fotográfus-képzőművész nemrég egy művészeti akció keretében helyezett el emléktáblát Miskolcon négy kivégzett nő nevével és az évszámmal. Az eseményről videót is készítettek, egyfajta road movie-t az odavezető útról, majd a tábla elhelyezéséről, amit végül a Búza téri Coop üzlet hátsó épületfalára ragasztottak.
A mi életünkben, mindennapjainkban, fiatalságunkban fontos szerepet töltött be ez a hely, hisz jelenleg Volán pályaudvar, ahol gyakran búcsúztunk az esti bulik után az utolsó éjszakai busznál a környező településeken élő barátainktól, vagy indultunk mi magunk is innen meglátogatni őket. Ez a kettősség, ez a disszonancia fogott meg minket, és az már nyolc éve is biztos volt, hogy a tér ezen aspektusát is valamilyen módon szeretnénk jelölni a területen. Emléket állítani azoknak, akiket kitakartak, de éppúgy részei a tér történetének
– mondták a művészek a Qubitnek.
A két fiatal már korábban is foglalkozott a történelem fiktív oldalával: a legendák, mítoszok, mondák különös alakjaival. Lidércek, rémek, vérfarkasok is előfordultak már náluk, ám ennek a négy nőnek a története igaz és még a részletek is valamennyire ismertek:
„Miskolczon, 1717 november hó 29-én tartott törvényes ülésben tárgyaltatott Lengyel Tamásné Virág Kata, Gombos Györgyné Tót Anna, Szász Györgyné Kasza Sára és Tóth Istvánné Sigó Kata pere, a kik bűvös-bájos igriczi boszorkány asszonyoknak mondatnak. A három elsőbb nevezettel mi történt, nem tudatik. De Sigó Kata hóhér által való megsütögettetésre és azután eleven megégetésre itéltetett” – írja a Magyarországi boszorkányperek oklevéltára című, 1910-ben megjelent MTA-kötet.
A per megindítása után állítólag két esküdt utazott Igricibe, hogy tanúkat keressenek a négy gyanúsított ellen. Összesen 19 vallomást jegyeztek le, a tanúknak három, jól irányzott kérdésre kellett válaszolnia. Ezekben a vallomásokban a legkülönbözőbb képtelen dolgokkal gyanúsították meg szegény asszonyokat. Állítólag ökröket babonáztak meg, embereket nyergeltek fel, testileg és lelkileg megrontották a lakosokat, egy férfit pedig 10 nap némaságra ítéltek. Tót Anna unokáját 1768-ban szintén máglyán égették el boszorkányság miatt.
Kiemelt kép: Egy bécsi boszorkány megégetése 1538-ban
