Épp most verünk köröket az EU-ra, a baloldal közben tombol, riogat.
A KSH kedden kiadott második negyedéves GDP adatai kapcsán a sajtó nagyobb része ismét riogatni kezdett, hatalmas válságot vízionál, pedig a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája, s az eddig ismert 14 tagország közül mindössze Spanyolországban, Portugáliában és Litvániában volt nálunk nagyobb javulás.
Nézzük a tényeket!
A KSH idén már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzé teszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az unió azon országainak egyike lettünk, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést. A részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak a rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon adta ki az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát.
Láthatjuk, hogy a jelenleg ismert országok közül nálunk volt a 4. legnagyobb, 1,3%-os növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7%) és az euroövezet átlaga (0,6%) fele a magyar dinamikának.
Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi,
sőt a németeknél még csökkent is a GDP a tavalyihoz viszonyítva.
Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP adatokat az előző negyedévhez is hasonlítani. A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, az első becslés szerint -0,2%-kal csökkent a pontos érték. Ezt próbálta úgy magyarázni több ellenzéki elemző, mintha már itt lenne a gazdasági összeomlás.
Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben pedig a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7 növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is.
Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5%-os növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.
Tehát kimondhatjuk, hogy nincs válság hazánkban, még kicsi sem, nemhogy hatalmas, a kattintásvadász címeknek megint nincs közük a valósághoz.
Amíg a részletes GDP adatokra várunk, addig is reálgazdasági adatokkal tudjuk igazolni e kijelentést.
• a reálkeresetek tavaly szeptember óta növekednek, s a növekedés mértéke december óta 10% körüli, illetve feletti. Az első negyedéves növekedés az OECD 35 országa közül az 5. legnagyobb, s ha 2019 év végi szinthez mérjük, akkor pedig a 2. legnagyobb.
• a kiskereskedelmi értékesítés volumene az év első öt hónapjában 3,3%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, s ha csak az élelmiszer kiskereskedelmet nézzük, ott 4,5% a növekedés.
• az építőipar az első öt hónapban 6,1%-kal nőtt a tavalyi azonos időszaki szinthez viszonyítva.
• a turizmusban az első félévben 7,6%-kal több volt a vendégéjszakák száma, mint előző év azonos időszakában.
• élénkül a lakáspiac, országszerte csökken az értékesítési idő és nőnek a lakásárak.
A GDP termelés területei közül egy olyan jelentős van, ahol még nem indult be a növekedés, ez az ipar, még az év első öt hónapjában 2,4%-os csökkenést láttunk. Ez főként a külpiaci értékesítés csökkenésének tudható be. Itt azért nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy hazánkban nagyon magas a német tulajdonban levő vagy a német cégekhez, illetve a német piachoz kötődő vállalatok aránya,
amelyekre a német gazdaság nem túl rózsás helyzete erősen negatívan hat.
Fontos azonban figyelembe venni azt a tényt is, hogy a világ Európán kívüli részein azért jóval nagyobb a növekedés. Például az USA legfrissebb GDP növekedése 3,1% volt, ami az euro övezet ötszöröse, s a magyarnak is több, mint duplája. Oroszországról negyedéves GDP adatunk még nincs ugyan, de a 2023-as éves növekedésük 3,6% volt. Kína az idei évre 5%-kal számol, s ezt megalapozza az első negyedéves 5,3%-os javulásuk. A jövő évre a magyar kormány is 3,5%-kal kalkulál, de
ehhez mindenképpen béke kell a határainkon túl.
Összefoglalva tehát: nem, nincs válságban a magyar gazdaság, hanem épp az unió egyik legnagyobb növekedését produkálta az idei első félévben. Ugyan ez a növekedés az unión kívüli világban nem tekinthető kiemelkedőnek, így tény, hogy nem kell elégedetten hátra dőlnünk, de nem szabad eltúlozni sem. S ha a teljes gazdasági közösség, amihez tartozunk csökken vagy stagnál, akkor nem érdemes a kormányt okolni egyedül a bajainkért. Persze, az ellenzék részéről ez érthető, de az a szakértő, aki így nyilatkozik, biztosan nem objektív, s véletlenül se higgyük el neki, hogy független.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
