Nyertem. Egészen pontosan Milák Kristóf nyert nekem is. A 100 pillangó olimpiai címe mellé egy üveg pezsgőt.

A tét az volt, hogy énekli-e olimpiai bajnokunk a dobogó tetején a Himnuszt? Igaz, az úszózseni decibelben nem vetekedett a Puskás Aréna fociszurkolóinak önfeledt hangorkánjával, de nem is „írta át” – amúgy drukkermód – Erkel Ferenc kottáját.

Bár az olimpiai hangulatban magam sem tudtam elugrani a kikerülhetetlen hirdetések elől, nem engedtem az erőszaknak. Fogadóként sem léptem ki a családi körből, ahol a még versenyben lévőket biztatva, együtt kortyolgattam a gyöngyöző italt a vesztessel, aki, velem ellentétben, még szereti is a pezsgőt…

Nem franciát ittunk, pedig igazán az lett volna illő a XXXIII. játékokhoz, még akkor is, ha a párizsi helyszín már az újkori olimpiát kigondoló francia bárónak is gondot okozott. Aztán az első coubertini ötkarikás játékokat a magyar millennium évében Athén szervezhette meg. A kettes sorszámot viselő 1900-as párizsit pedig elnyomta a Világkiállítás. A mostani pedig, ugyebár, budapesti kellene, hogy legyen.

Tehát volt bőven okunk arra, hogy a pezsgőt „felfedező” szerzetes élményét megélve magyar „csillagokat igyunk” a magyar csillagok egészségére.

Mert nekünk a 100 méteres síkfutás győztesének, Julien Alfrednek a hazájáról, az egykori francia gyarmatról, Santa Luciáról is a mi Lucánk jut eszünkbe, aki Jurisics keménységű öklével védte magát, és állta a sokak szerint inkább férfi, mint nő ellenfelének ütéseit. A kőszegi lány az egykoron szintén francia gyarmat Algériából érkezett ellenfelével nem bánt kesztyűs kézzel. Mondhatnám azt is, férfiasan helytállt, de ez – ebben az esetben -, talán nem lenne szerencsés megfogalmazás.

Ki gondolta, hogy az olimpia nemi egyensúlyát ilyen nemtelen módszerekkel próbálják majd megteremteni?

Egyszerűbb lett volna visszatérni a kezdetekhez. 1900-ban a Párizsi Olimpián például csak férfiak úszhattak. Ők még a holtágban versenyeztek. A mostani olimpia Szajnára ítélt sportolói pedig szépen megtanulták, hogy csak edzésnapokon mutatnak a minták egészségre ártalmas értékeket, versenynapokon tiszta a víz a francia főváros híres-hírhedt folyójában.

A hangulat semmihez sem hasonlítható. Telt ház fogadja a sportolókat mindenütt. A közönség önfeledt lelkesedése már-már sportszerűtlenül franciapárti.

A vívás helyszínéül szolgáló Grand Palais-ban a versenyzők sem a bírót, sem pedig egymás szavát nem értették, ha az akusztikailag amúgy sem vívásbarát csarnok valamelyik pástján francia mérkőzött. Mindeközben az atlétikai stadion közönsége síri csönddel tisztelte meg az ukrán kalapácsvető gyakorlatát. A házigazdák labdás csapatai pedig félreérthetetlen rózsaszínűre cserélték mezükön a nemzeti trikolort.

Az olimpia – az alapítók szándéka szerint – az egyes nemzetek sportolóinak tiszta körülmények közötti, politikamentes versengéséről szól. Mégis vannak országok, amelyeknek a sportolóit kitiltattak a játékokról.

A szervezők szerint a megnyitó ünnepségbe sem szabad belelátni mást, csak a mindenkit befogadó sokszínűséget. Apró figyelmetlenség csupán, hogy a szabad nemzeteket megjelenítő olimpiai lobogót – ünnepélyes keretek között – fordítva vonták föl. A zászlótartó rúdon alulra került a három és föléje a két karika. Csak nem arra akartak utalni, hogy Amerika fölé kerekedett Európa és Ázsia?

Ám miközben teátrálisan – ég és föld között – lebeg az olimpia láng, nem hallgatnak a fegyverek.

Vagy egyszerűen ez is amolyan ókori mellékzöngéje annak a nagyszerű eszmeiségnek, amelynek a jegyében a mostani nyári olimpia zajlik és szerveződött. Csak észre ne vegye a szemlélődő, hogy a fegyverszállítások közepette újabb frontok nyílnak, polgárháborús feszültség van az egyes országokban, és már az olimpia különböző sportágainak képviselői között is.

Az újkori olimpiák sorában ez a mostani a XXXIII.. Bibliai szám. Franciaország ennek jegyében a világ megváltoztatásával próbálkozik. Karikás szemetek vigyázva vessétek Párizsra.

Németh Miklós Attila

Borítókép: Az aranyérmes Milák Kristóf a férfi 100 méteres pillangóúszás eredményhirdetése után a 2024-es párizsi nyári olimpián a Párizs melletti Nanterre-ben lévõ Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 3-án.
Forrás: MTI/Kovács Tamás