Elég nagy a baj a toronyban, ha a Telex és egyéb médiumok már arról cikkeznek, hogy egy nő nem választhat magának egy tradicionális életet a férjével és a családjával. Biztos agymosott! A férje manipulálja! Mentsük meg saját magától!

Nagyon gáz. De kezdjük az elejétől!

A Telex publikált egy cikket, ahol kritikus szemszögből mutatják be Hannah Neeleman történetét, aki a Ballerina Farm alapítójaként vált népszerűvé a közösségi médiában. Aki nem ismeri a hölgyet: egy amerikai farmon élnek férjével, Utah államban, és nyolc gyönyörű gyermek édesanyja. Anno balett-táncos volt, most pedig otthon van a gyermekeivel, a farmjukon gazdálkodik, főz, szépségversenyeken vesz részt, és tartalmat gyárt. Fuuu, de szörnyű, ugye? A Telex cikk szerint (amit amúgy egy Times cikke ihletett), Hannah élete távolról sem olyan idilli, mint amilyennek tűnik, és számos kihívással, például a férjével való kontrolláló kapcsolattal kell szembenéznie. Mondjuk, hogy erre hogyan jöttek rá, arra kíváncsi lennék…

Én azonban, konzervatív nőként, valahogy nagyon más szemszögből látom ezt a történetet. Elsősorban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy csak és kizárólag Hannah döntése, hogy a családjára és a hagyományos szerepekre összpontosít, ami, lássuk be, a mai, teljesen elveszett világban egy tiszteletre méltó és igen szép választás!

Ugyanis simán rázhatná a fenekét egy tangában az OnlyFans-en, de ő inkább családot alapított, és boldogan süt-főz, gazdálkodik, és néhanapján még szépségversenyeken is indul. A cikkben említett „korlátozó” kapcsolatot én inkább a közös családi értékek és célok iránti elkötelezettségként fogtam fel, hiszen aki volt már komoly kapcsolatban (vagy élt családi életet) pontosan tudja, hogy nem arról szól, hogy magunkat akarjuk megvalósítani, és ezt lenyomni a másik torkán, hanem együtt próbálunk kiteljesedni, együtt dolgozni azon, hogy kettőnknek (vagy ha van gyermek, akkor nekünk) legyen jó, és ez az, ami sokak számára az igazi boldogság és kiteljesedés forrása, nem pedig az, hogy tengve-lengve önmegvalósítok a nagyvilágban.

Tök jó lenne, ha felfognák az „inkább kutyád legyen, mint gyereked” brigádosok, hogy Hannah életmódja olyan értékeket képvisel, mint a család, a munka és a hagyományok tisztelete, amelyek sokak számára nemcsak, hogy fontosak, de fel is nézünk rá, hogy neki sikerül így élnie az életét. A mai világban gyakran alábecsülik ezeket a dolgokat, pedig rengeteg nő számára nyújtanak igazi elégedettséget, boldogságot és kiteljesedést. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy Hannah nem a radiátorhoz van kikötve a hálószoba és a konyha között, ahol csak a főzés és a gyermekszülés lehetőségei közül választhat. Hannah nemcsak egy feleség, anyuka, hanem egy tanár, aki otthon tanítja a magántanuló gyermekeit, egy gazda, aki hihetetlen menő módon fenntart egy gazdaságot a férjével, és egy vállalkozó (vagy a ti nyelveteken BOSSASSBITCH)… Szóval hol van itt a probléma? Csak nekem tűnik úgy, hogy ezeknek az ötvözete és egyensúlya nem azt mutatja, hogy a hagyományos szerepek akadályoznák a nőket, sőt! Ezek a szerepek saját választásként valósultak meg, és ennek a nőnek a boldogságot és a sikert jelentik. Tehát akkor miért akarják meghurcolni?

A Telex által bemutatott „kritikai nézőpontok” helyett én inkább azt látom, hogy Hannah története nagyon szépen rávilágít arra, hogy a tradicionális női szerepek mellett való döntés lehetőséget adhat az önmegvalósításra. Sok nő számára a családi élet középpontba helyezése nem jelent lemondást a karrierről vagy a személyes álmokról, hanem pont azok kiegészítése.

Hannah engem arra ösztönöz, és szerintem sok más nőt is, hogy tiszteljük a nők döntéseit, legyenek azok bármilyen életformához kapcsolódók. Az ő élete és munkája bizonyítja, hogy a hagyományos értékek mellett elköteleződve is elérhető a siker és az elégedettség…