Több fronton is csatát nyerhet a kormány, ha 2025-ben megduplázza a családi adókedvezményt. Emellett formálódik egy új, többéves bérmegállapodás is, gyorsítva a fizetések emelkedését.
Megduplázná a kormány a családi adókedvezmény összegét jövőre – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos tusnádfürdői beszédében. Kiemelte, hogy Magyarországnak 2035-re „demográfiailag önfenntartóvá” kell válnia, s a népességfogyás megállításához, ideális esetben megfordításához minden eszközt be kell vetni. A kormányfő úgy fogalmazott: „A nyugati tapasztalat az, hogy ha többen vannak a vendégek, mint a tulajdonosok, akkor az otthon többé nem otthon. Ezért ha békeköltségvetést is tudunk csinálni, mert a háborúnak vége lesz, akkor a 2025-ös évben a gyerekek után járó adókedvezményt valószínűleg nem egy, hanem két lépésben, de egy év alatt meg kell duplázni.”
Orbán Viktor ezzel együtt óvatosságra intett, hangsúlyozva: az intézkedéshez elengedhetetlen, hogy az orosz–ukrán háború véget érjen, és enyhüljenek a konfliktus káros hatásai, aminek egyik előfeltétele, hogy a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump győzzön.
A kedvezmények megduplázásáról tehát késő ősszel dönthet a kormány.
A miniszterelnök elismerte, hogy a demográfiai folyamatok megfordításához további lépésekre van szükség, ez látható a születésszámokból is. A családi adókedvezmény megduplázásával újra növekedhetne a gyermekvállalási kedv úgy, hogy az utóbbi években bevezetett célzott kedvezmények is megmaradnának: a négygyermekes anyák és a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, valamint a 30 évnél fiatalabb gyermekes nők adómentessége az átlagkereset összegéig.
A családi adókedvezménynek köszönhetően háztartások százezrei gazdálkodhatnak több pénzből. Minél több gyermeket vállal egy család, annál több adókedvezmény emeli a háztartás nettó jövedelmét. Egy gyermek után 10 000, két gyermek után 40 000, három vagy több gyermek vállalása esetén gyermekenként 33 000 forint a havi adókedvezmény mértéke.
Ez azt jelenti, hogy egy háromgyermekes család a nem önálló tevékenységéből, például a munkaviszonyból vagy önálló tevékenységéből, mondjuk őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként szerzett bevételéből havonta 99 000 forintnyi kedvezményt kap. Három vagy több gyermek esetén ráadásul a családi pótlék összege havi 47 000 forint. Éves szinten 1 752 000 forinttal támogatja az állam a három gyermeket vállaló családokat. A családi adókedvezmény teljes kihasználásához az adóalap egy gyermeknél 66 667, két gyermeknél 266 667, három gyermeknél pedig 660 000 forint.
A kormányfő szavai szerint nem zárható ki, hogy 2025-ben kétszer változik az adókedvezmény összege.
A részletek ismerete nélkül egyelőre az látható, hogy 2026 lehet az első olyan év, amikor már végig a megduplázott kedvezményt vehetik igénybe a családok. A százszázalékos emelés jelentős jövedelememelkedést eredményezne, hiszen már a kétgyermekesek éves családtámogatása is csaknem 1 000 000 forint lenne.
Az átállás részleteiről vélhetőleg ősszel jelennek meg az első információk. A kedvezmény megduplázásával az adóalap is megduplázódik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a változással a háromgyermekesek csak az átlagkeresetnél jóval magasabb jövedelem mellett tudnák kihasználni teljes mértékben az adókönnyítést, mivel a házastársak, élettársak összes jövedelme képezi az adóalapot.
A gyermekvállaláshoz köthető egyéb támogatások, például a családi pótlék vagy a friss házasok adókedvezménye szintén megmarad, az otthonteremtési támogatásokkal együtt. Számos esetben – például a gyermek fogyatékosságakor –célzott adókedvezmény is segíti a családokat.
A családi járulékkedvezménynek köszönhetően az alacsonyabb keresetű szülők is legalább részben ki tudják használni a gyermekenként járó maximális támogatást akkor is, ha az adóalapjuk ennél alacsonyabb.
A kormány több csatát is megnyerne az adókedvezmény megduplázásával.
A lépés gyorsan és érdemben növelné a családok elkölthető jövedelmét. A pluszjövedelem felpörgetné a belső fogyasztást, erősítve a nemzetgazdaságot, ösztönözve a növekedést. Ez a költségvetés ráfordítását is részben ellensúlyozza, elsősorban a növekvő áfabevételekből.
Az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása után az energia- és élelmiszerárak az egekbe szöktek, s ezzel nem tartott lépést a jövedelmek emelkedése.
Magyarországon a múlt ősz óta ismét nőnek a reálkeresetek, ráadásul az utóbbi hónapokban gyorsult a növekedés. A családi adókedvezmény emelése azért is lenne időszerű lépés, mert a stabilizálódó, ám a háború előttihez képest 30-40 százalékkal magasabb árszínvonal mellett az évek óta változatlan támogatás veszített súlyából.
A kormány 2010-ben leszámolt a segélyezésre épülő baloldali-liberális politikával, és munkaalapú társadalmat hirdetett meg. Ez a cél megvalósult, amit igazol a járványhoz és a háborúhoz köthető gazdasági nehézségeknek ellenálló munkaerőpiac és a rekordokat döntő foglalkoztatottság is. A segélyezésre épülő politikától érdemben különbözik, hogy a családi adókedvezménynek és a családtámogatási rendszer tucatnyi többi elemének az alapja a munkavállalás, vagyis a kedvezmények túlnyomó többsége akkor jár, ha a szülő dolgozik, a gyermek pedig tanul.
A tervek között nem csak a gyermekesek jövedelmének jelentős emelése szerepel. Minden eddiginél korábban, július közepén elkezdődtek a 2025-ös minimálbér összegéről szóló tárgyalások.
A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány is nyitott egy újabb, több évre szóló bérmegállapodásra. A 2016 és 2022 közötti, hatéves egyezményt minden fél sikeresnek értékelte, és valóban: a korábbinál gyorsabb bérfelzárkózást eredményezett.
Hivatalos ajánlatot egyelőre nem tettek a szociális partnerek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegére, az viszont már kiolvasható a nyilatkozatokból, hogy legalább 10 százalékos emelés jó tárgyalási alap lehet.
Az igazán nagy változás leghamarabb 2026-ban kezdődhet, mivel az Európai Unió minimálbér-irányelvéhez igazodva a tagállamoknak tervet kell kidolgozniuk arra, hogy növeljék a kollektív megállapodások arányát.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége azt javasolja, hogy a minimálbért jelentős, akár 30 százalékos emeléssel fel kellene zárkóztatni a garantált bérminimum összegéhez. A középfokú végzettséghez kötött, magasabb összegű minimálbért pedig felváltanák az egyes ágazatokban, szakmákban megállapított kötelező legkisebb keresetek. Ez jelentős béremelést hozna, s a magyar minimálbér Európa középmezőnyébe és a régió élére ugrana. Az új minimálbérrendszerről a következő hónapokban tárgyalnak a szakszervezetek és a vállalkozói érdekképviseletek.
A családi adókedvezmény megduplázása és a reálkeresetek érdemi emelkedése általános hangulatjavító hatással bírna, ami végső soron nélkülözhetetlen a 2035-re kitűzött demográfiai fordulathoz. Orbán Viktor emellett azt is elmondta, hogy a családi kedvezményeket idővel kiterjesztenék minden magyar állampolgárra a világon.
A magasabb jövedelem magasabb életszínvonalat eredményez, ami oldja a lakosság óvatosságát: a megtakarítás helyett ismét a fogyasztás válhat meghatározóvá, beleértve a szolgáltatásokat is.
Az óvatosság igaz a gyermekvállalásra is, ezért csökkent a születésszám. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy „az infláció növekedésének idején romlik a családok anyagi biztonságérzete. Még akkor is romlanak a kilátásaik, ha jobb módúak, nem fenyegeti őket a szegénység kockázata. Ebben az időszakban egyre többen vannak azok, akik elhalasztják, nem merik vállalni a tervezett gyermekeket. Sőt, már akkor is nő a halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra. A pozitív hírek hatására viszont javul a gyermekvállalási kedv, ez kilenc hónap múlva meglátszik a születések számában. A termékenység prociklikusan változik, azaz már a családok anyagi körülményei változásának a híre is hatást gyakorol rá”.
