A DK-vezérnél kiverte a biztosítékot a Szabadság-szobor talpazatára tervezett kőkereszt.
Gyurcsány Ferenc alaposan nekiment a Nemzeti Hauszmann Program Citadella felújítását célzó projektjének, azon belül is a Szabadság-szobor talpazatára tervezett kőkereszt tervének, amely a Várkapitányság szerint az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbóluma. Gyurcsány Ferenc szerint azonban nincs ott keresnivalója, mert a magyaroknak kevesebb mint a fele vallotta magát kereszténynek a legutóbbi népszámláláson.
„Stróbl Zsigmond Szabadság-szobrának talapzata hatalmas kőkeresztet kap. Ha ezek eldöntötték, akkor a kereszt állni fog, ha törik, ha szakad” – kezdte Gyurcsány Ferenc egy már-már tőle szokásosnak mondható terjedelmes Facebook-bejegyzésben.
Legújabbi posztjában a Demokratikus Koalíció elnöke vélhetően arra reagált, hogy a várhatóan 2026-ra elkészülő Citadella megújításának keretében a Szabadság-szobor talpazatára egy kereszt is kerül, de állítólag Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseinek kérése ellenére.
„Nem érdekli őket, hogy Stróbl jogörökösei mit kérnek, az se, hogy mit gondol a főváros főépítésze. Mi közük hozzá? – kérdezi a hatalom. Tényleg, mi közünk hozzá?” – protestált Gyurcsány Ferenc.
A politikus azt fejtegeti az írásában, hogy Magyarország nem is keresztény állam, csak névleg, ezért indokolatlan a köztéri alkotásra keresztet helyezni. Ezt többek között azzal indokolja, hogy az országban már csak az emberek kevesebb mint fele vallotta magát kereszténynek a legutóbbi népszámláláson.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében már javában zajlik a Citadella felújítása, aminek köszönhetően többek között másfélszeresére növekszik a zöldfelület a területen, az erődfalon belül egy új közparkot létrehozva.
Hamarosan megújult formájában lesz látható a Szabadság-szobor
A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk – tájékoztatott korábban közleményében a Várkapitányság, és ez verte ki a biztosítékot a DK elnökénél.
„A földi világot az itt élő emberek álmai, vágyai, szándékai, tehetsége alapján, nem pedig a teremtő Isten szándékát fürkészve, ahhoz igazodva próbáljuk berendezni” – zárta rövidre Magyarország kereszténységének kérdését a politikus, hozzátéve, hogy egyáltalán nem érdekli, mit gondolnak erről a kijelentéséről az egyházi és politikai vezetők, „mert ez a helyzet”.
– Lehet ágálni ellene, de a helyzet az, hogy az emberek életük fő igazodási pontja saját boldogságuk, elégedettségük keresése, nem pedig az Istennek történő megfelelés. Ez a helyzet – írta.
Gyurcsány Ferenc azt is kijelentette, hogy „az államnak ugyan van alkotmánya, de nincs vallásos világnézete, így nem lehet az állam keresztény”. Majd hozzátette, hogy az állam képviselhet ugyan értéket, és lehet véleménye jóról és rosszról, de „annak minden esetben maga az ember a forrása, nem pedig Isten”.
Végül a DK elnöke sokára, de eljut oda, hogy kimondja, tulajdonképpen azért ne állítsanak kőkeresztet a Szabadság-szobor talpazatára, mert baja, „vitája” van a klérussal.
Borítókép: Gyurcsánynak már a kereszt is fáj
Forrás: MTI/Hegedűs Róbert
