Hosszú hónapokon át tabu volt arról beszélni, hogy az orosz-német tengeralatti gázvezeték felrobbantása nem lehetett Moszkva érdeke, viszont lehetett Kijevé. A német hatóságok most mégis erre keresik a tettest.
Volodimir Zsuravlovnak hívják azt a kijevi illetőségű ukrán búvároktatót, akit nagy erőkkel keres a német rendőrség. Német sajtóértesülések szerint
a német ügyészség fotók és szemtanúi vallomások alapján azonosította be a férfit,
és még júniusban európai elfogatóparancsot adott ki ellene, de a férfinak sikerült kicsúsznia a nyomozók keze közül. Állítólag az akció után Varsó közelében egy faluban bujkált, a körözés hírére pedig július elején Lengyelországból sikerült visszautaznia Ukrajnába (a lengyel ügyészség szóvivője szerint a lengyel határőrök azért nem tartóztatták fel, mert a német hatóságok nem írták bele a körözött személy nevét az uniós adatbázisba).
A német vádhatóság gyanúsítottként kezeli az ukrán férfit,
a 2022. szeptember 26-án robbantás egyik elkövetőjeként körözi.
A gyanú szerint az ukrán nemzetiségű elkövetők egy Andromeda nevű jachtot béreltek, amellyel kihajóztak a Balti-tenger azon részéhez a dániai Bornholm sziget közelében, ahol az Északi Áramlat I és II földgázvezetékek futnak a tengerfenéken, majd a hajóról búvárruhában alámerülve telepítették a robbanószerkezeteket a vezetékek testére.
A Tagesschau német hírműsor információi szerint a két másik ukrán gyanúsított egy házaspár, akiknek a búváriskolájában volt oktató az első számú gyanúsított. A Politico azonban szerdán elérte Szvitlana Uszpenszkát, aki tagadta, hogy közül lenne a 2022-es akcióhoz, stabil alibijük van, hogy a robbantás idején Kijevben tartózkodtak. Uszpenszka jelenleg Lengyelországban él, és mint állította, férje, Jevhen pedig az ukrán hadseregben katonaként harcol az oroszok ellen.
A szabotázsakcióban a négy vezeték közül három súlyosan megrongálódott, az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig húzódó rendszerben a szállítást le kellett állítani.
A robbantásos merénylet az ukrajnai háború idején azonnal geopolitikai hullámokat vert, és azonnal megkezdődött az ujjal mutogatás.
Kinek lehetett az érdeke? – tették fel sokan a kérdést, és négy gyanús állam került az érdeklődés kereszttüzébe: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.
Érdekes módon, bár Németország azonnal hozott egy ideológiai döntés: bejelentette, hogy megszünteti az orosz forrásból történő gázbeszerzéseit,
a német hatóságok jelezték, tudomásuk van arról, hogy ukrán csoportok már 2014-ben a vezeték felrobbantását tervezték
– adott hírt erről a Die Welt és a Politico. Utóbbi megjegyzi, hogy Ukrajna már az Északi Áramlat I 2011-es üzembe helyezése óta ellenezte ezt az energiaprojektet, amely az ukrán tranzitvezetékek elkerülésével a Balti-tenger alatt kötötte össze közvetlenül az orosz gázszolgáltatót a német felvevőpiaccal.
Az Északi Áramlat II körül nagy vita volt az oroszok és a németek között, amit a háború csak még inkább elmérgesített – Ukrajna szövetségese, az Egyesült Államok, az orosz fenyegetéstől leginkább tartó Lengyelország és más államok élesen bírálták Németországot, hogy miért tartja megy bele egy újabb közös energetikai megaprojektbe az agresszor Oroszországgal.
Oroszország a szabotázsakciót követően az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy nemzetközi vizsgálatot kért, de azt a testületben leszavazták.
Moszkva ezt követően tiltakozott az ellen, hogy a dán, a svéd és a német vizsgálatból szakértőit kizárták, de amerikai szakértőket odaengedtek a nyomozáshoz. A skandináv média ezekben a hónapokban rendszeresen írt arról, hogy a robbantás előtti napokban orosz kémhajókat észleltek a dán parti őrség egységei.
Az Egyesült Államok felelősségéről először a The Washington Post cikkezett, mint írták, az amerikai hírszerzésnek voltak információik arról, hogy az ukránok már három hónappal a robbantásos támadás előtt szabotázsakciót terveztek a balti-tengeri vezetékek ellen.
A német és más uniós titkosszolgálatok azonban ezeket az információkat orosz eredetű dezinformációként kezelték,
amelyek célja, hogy elterelje a gyanút az igazi tettesekről, mert meg voltak győződve arról, hogy az oroszok követték el a robbantást.
A Politico megjegyzi: a lengyel hatóságok szintén szemellenzősen álltak hozzá az eset tényszerű feltárásához, már a nyomozás kezdeti szakaszán a szerintük érintett orosz személyek adatait küldték át a német szerveknek, ezt azonban már a németek is rossz iránynak érzékelték. A lap hozzáteszi azt is, hogy
az ügyben indult dán és svéd vizsgálatok konkrét eredmények nélkül zárultak,
ezek nem neveztek meg gyanúsítottakat, sem a robbantásban érdekelt államot.
Borítókép: A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én
Forrás: MTI/AP/Dán fegyveres erők
