A demokraták sikeresen teljesítették a lehetetlennek tűnő feladatot: lelkesedést generáltak a szavazókban az eddig népszerűtlen alelnök iránt. Kérdés, ez elég lesz-e Harrisnek Donald Trump ellen.
Mielőtt Joe Biden felfüggesztette volna újraválasztási kampányát, általánosan elfogadott nézet volt a Demokrata Párton belül, hogy Kamala Harris esélytelen lenne Donald Trumppal szemben a novemberi választáson. Minden idők legnépszerűtlenebb alelnökeként Harris egyetlen előnyének az tűnt, hogy fiatalabb és energikusabb, mint Joe Biden. Az elnök visszalépését követően azonban felsorakozott mögötte a teljes demokrata elit, és az amerikai médiagépezet is beindult, hogy átírja a narratívát. A Harris-kampány egy liberális és életidegen politikusból egy középvonalas és inspiráló jelöltet alkotott, és a felmérések alapján az emberek jelentős része elfogadta ezt az átalakulást.
A demokraták taktikája egyszerű: Trump egy megosztó, milliók által utált jelölt, aki helyett egy szerethető, inspiráló karaktert kell alkotni,
akkor is, ha ez a karakter valójában csak fantázia, s a mögötte levő politikus se nem inspiráló, se nem szerethető.
Ha politikai álláspontok döntenének, akkor a republikánusoknak elég lenne rámutatni Kamala Harris szenátori és ügyészi tevékenységére, amely alapján még progresszívabb és jóval baloldalibb elnökre lehet számítani, mint amilyen Joe Biden.
A demokraták azonban nem politikát, hanem egy történetet szeretnének eladni: Harrist egy inspiráló jelöltként állítják be, aki bevándorlók gyermeke, színes bőrű, nő, aki szembeszáll a „gonosz, rasszista, öreg és fehér” Trumppal. Mindez egy átgondolt stratégia része, amely során a legjobb kampány szakemberek fogtak össze, hogy megalkossák Kamala Harrist. Hatalmas előnyük, hogy Harris élvezi a média, az influenszerek és a teljes amerikai popkultúra támogatását. Az idő is neki dolgozik: kevesebb, mint három hónapig kell fenntartani ezt az új imázst.
Amikor Kamala Harris 2019-ben elindult a demokrata elnökjelöltségért, egy rövid ideig vezette a versenyt, de a róla alkotott pozitív kép gyorsan összetört, miután egyre nagyobb figyelem irányult rá és egyre többet került a képernyőre. A demokraták most rekreálták azt a népszerűséget, amit Harris 2019-ben néhány hétig élvezett.
A nagy kérdés az: ezúttal fenn tudják-e tartani ezt az állapotot a választás napjáig?
Hátrányból előnyt: személyiség
A politikai karrierje során Kamala Harris egyik legnagyobb problémája az volt, hogy akárhányszor interjút adott vagy spontán nyilatkozott; körkörös, a semmibe vezető mondatok hagyták el a száját, amelyek könnyen parodizálhatóak voltak. A demokraták fogták és kitalálták, hogy Harrisnek ez a tulajdonsága valójában pozitív, és ő mindenki „bort iszogató nagynénije” (angolul „wine aunt”), aki időnként össze-vissza beszél. Sőt nem elég, hogy ő mindenki nénikéje, valójában ő egy „brat”. A „brat summer” egy olyan trend, ami Charli XCX nevű énekesnő slágere alapján született: a brat egy partiállat, laza csaj, aki időnként mond ugyan hülyeséget, de valójában okos. Bár erről a leírásról valószínűleg keveseknek jut eszébe a hatvanéves Kamala Harris, a TikTok algoritmusa felkapta a trendet, és maga az énekesnő is áldását adta rá.
Kamala elmagyarázza az orosz-ukrán konfliktust:
(A videón ezt mondja az alelnök: „Szóval, Ukrajna egy ország Európában. Egy másik ország mellett létezik, amelynek a neve Oroszország. Oroszország a nagyobb ország. Oroszország erős ország. Oroszország úgy döntött, hogy megszállja a kisebb országot, amit Ukrajnának hívnak. Tehát alapvetően ez helytelen…”)
A kampány stratégikusan kerüli, hogy Kamala Harris spontán megnyilvánulhasson: Biden visszalépése óta egyetlen interjút sem adott, de még írott formában sem. Hasonló taktikát alkalmaztak 2020-ban Bidennél, de míg Biden esetében az emberek emlékeztek arra, hogy milyen volt Obama alelnökeként, Harris esetében inkább az a cél, hogy az emberek azt a Kamala Harrist lássák, akit a demokraták éppen megpróbálnak életre hívni. Minél kevesebb spontán megnyilvánulása van, annál kevesebb a hiba, és annál inkább alakítható a róla alkotott kép.
Persze, az internet tele van Harris korábbi kellemetlen nyilatkozataival, de hacsak nem keres rá valaki szándékosan, az amerikai híroldalakon biztosan nem fognak ezek szembe jönni.
Egy másik stratégia, amelyet a kampány használ, az az, hogy Harris kizárólag a súgógépen látott szöveget mond a kampánybeszédei során, és teljesen mellőzi a rögtönzést.
Ez erősen szerkesztetté teszi a megnyilvánulásait, és megvédi őt attól, hogy zavaros mondatokat mondjon. Ez az, amire Trumpot már évek óta próbálja rávenni a stábja, mivel ő is hajlamos arra, hogy eltérjen a forgatókönyvtől. Harris nem tartozik a karizmatikus politikusok közé, de Bidennél mindenképpen jobban mond beszédeket, és fiatalosabb és energikusabb, mint a nyolcvanhoz közeledő Trump.
Liberálisból középvonalas
A republikánusoknak komoly nehézséget okozhat, ha a választás nem az ügyek mentén fog eldőlni. Kamala Harris alelnökként a jelenlegi adminisztráció része, így a Biden-kormány rossz döntései rá is hatnak.
Azonban egyelőre Harris kampánya igyekszik távolságot tartani Bidentől.
Az elmúlt három és fél évben az ő feladata volt a határhelyzet megoldása, a médiában a „határ cár” elnevezést is megkapta, ennek ellenére hosszú ideig el se látogatott a határra, amelyet egy interjúban azzal indokolt, hogy „Európában sem volt még” alelnökként. Mivel nehezen védhető a Biden-adminisztráció határpolitikája, ezért Harris kampánya és az amerikai média azt kommunikálja, hogy az alelnök valójában soha nem is volt felelős érte.
Az Axios nevű washingtoni székhelyű lap például azt állította, hogy Harris soha nem is volt „határ cár”, miközben korábban ők maguk is így hivatkoztak az alelnökre.
Harris szenátorként az egyik legliberálisabb politikus volt a Kongresszusban.
A GovTrack nevű oldal elemezte a szavazásait, amely alapján őt nevezték a „legliberálisabb szenátornak”, az elvileg független honlap Harris jelölése óta váratlanul eltüntette ezt az elemzést az oldaláról. Harrishez egyetlen jelentős tervezet vagy törvény sem kötődik. A 2020-as demokrata elnökjelölti kampányakor azonban sok fontos kérdésben nyilatkozott: támogatta például a rendőrség költségvetésének csökkentését, a zöld politikákat, és a fracking (mélytengeri olajfúrás)betiltását. A kampány most mégis középvonalas jelöltként próbálja őt beállítani, valamint ügyészi múltjára hivatkozva a „törvény és rend” jelöltjeként tetszeleg. A kampány furcsasága, hogy Harris hivatalos honlapján nincs külön rész azzal kapcsolatban, hogy mik az álláspontjai vagy mik a tervei.
Egyes elemzők szerint a Harris-kampány hibát követett el az alelnökjelölt kiválasztásával. Sokan azt várták a liberális politikustól, hogy egy középvonalas jelöltet fog választani, azonban nem ezt történt – ugyanis Tim Walzot nevezte meg alenökjelöltjeként, aki Minnesota kormányzójaként progresszív vonalat követett. Walz energikus és jó szónok, akivel kapcsolatban szintén a személyiségre teszik a hangsúlyt, és úgy próbálják őt eladni, mint egy „apafigurát”.
Walz transzügyekben még Harrisnél is progresszívabb nézeteket vall.
A Washington Post úgy jellemezte őt, mint „a transzneműek jogainak és a nemi identitást megerősítő ellátásnak (nemváltoztató műtét) egyik legjelentősebb bajnokát”. Aláírt egy olyan rendeletet, amely Minnesotát „transz menedékké” tette az olyan szülők számára, akik támogatták kiskorú gyerekeik átalakító kezeléseit (hormonok, műtétek stb.)
Walz azonban úgy van beállítva, mint akivel a közép-nyugati konzervatív szavazókhoz akar szólni a párt, mivel fehér férfi, aki korábban a Nemzeti Gárdában is szolgált és edzősködött is. Tehát a progresszív kormányzása helyett az ő esetében is a személyiségre koncentrálnak.
Joe Biden eltávolítása a versenyből hatalmas megkönnyebbülést okozott a demokratáknak, és mindent megtesznek, hogy minél kevesebb szó essen ennek a félreállításnak a körülményeiről, vagy a tényről, hogy Biden továbbra is az Egyesült Államok elnöke, az amerikai hadsereg főparancsnoka maradt, miközben arra alkalmatlannak találták, hogy kampányoljon.
A Harris-kampány a Biden eltávolítása miatti megkönnyebbült és lelkes hangulaton lovagol.
Harris első nagy tesztje a szeptemberi elnökjelölti vita lehet Donald Trumppal, addig azonban a közvélemény-kutatásokból kiindulva növekedhet az alelnök népszerűsége. A felmérések alapján Harris és Trump fej-fej mellett áll, és a demokrata jelölt több billegő államban is egyre közelebb van a volt elnökhöz.
Kiemelt kép: X/Kamala Harris
