Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján tudatta, hogy ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.

„Itt a magyar álláspont egyértelmű. Egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért hogyha egy ország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti egy másik ország, akkor az a nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyezteti a célzott országnak” – szögezte le.

„És pontosan ugyanígy van ez most Ukrajna és Magyarország vonatkozásában is. Ugyanis Ukrajna azzal, hogy az Oroszországból származó magyar olajimport mintegy harmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti, a magyar energiaellátás biztonságát ássa alá vagy legalábbis állítja jelentős kihívások elé” – figyelmeztetett.

Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről.

És el kell mondani, hogy az Európai Bizottság lelepleződött, mert vagy annyira gyenge az Európai Unió, hogy egy nem uniós tagországgal szemben nem tudja megvédeni két tagállam energiabiztonságát, vagy saját maga találta ki ezt az egészet, és éppen Brüsszelből utasították Kijevet erre a magyar és szlovák energiabiztonságot korlátozó lépésre – jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint akármelyik is igaz, „elég kiábrándító, hogy vagy ennyire gyenge az Európai Unió, vagy ennyire arcátlan módon Kijev mögé bújva próbálják a magyar és szlovák békepárti álláspontot változásra kényszeríteni”.

Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is a csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.

„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni – mutatott rá.

„Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban. És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik” – tette hozzá.

A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálható hosszú távon az ellátás.

De még egyszer mondom, ebből nem nekünk kéne, hogy feladat adódjon, hanem vagy az ukránoknak kéne visszaállítani az eredeti állapotot, vagy az Európai Uniónak fellépni ebben a kérdésben – közölte.

Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid- és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható.

Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak a hosszú távú meglétét – mondta.

Szijjártó arról is beszélt, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője teljesen elvesztette a kontrollt, s rendkívül veszélyes és észszerűtlen javaslatokat tett a Közel-Kelet vonatkozásában.

„Josep Borrell láthatólag elveszítette a kontrollt, és mintegy ilyen brüsszeli Bidenként jön-megy itt, tesz javaslatokat, amelyek rendkívül veszélyesek Európa számára” – mondta Szijjártó, aki bírálta a főképviselő azon friss előterjesztését is, amelynek értelmében az Európai Uniónak szankciókat kellene elrendelnie az izraeli kormány két miniszterével szemben.

Rendkívül veszélyes és abszolút észszerűtlen javaslat, hiszen egy ilyen döntés rendkívüli kérdőjeleket vetne fel a Közel-Keleten, illetve aláásná teljes egészében az Európai Unió és Izrael együttműködését – mondta.

Majd Izraelt méltatta, amiért megegyezett az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) a gyermekbénulás elleni oltási program gázai megindításáról.

„Ezt a lépést becsülni kell. Itt ma egy közös álláspontot akartak elfogadni, amely Izraelt ostorozta volna ezen megállapodás ellenére, úgyhogy kértük annak a módosítását” – tájékoztatott.

Valamint üdvözölte Izrael elkötelezettségét amellett, hogy a Templom-hegyen és a szent helyeken fenn tudjon maradni a vallásgyakorlás szabadsága.

„Az elmúlt időszak bizonyos lépései bizonyos izraeli politikusok részéről a muszlim és egyes keresztény közösségekben is kiváltottak aggodalmat. És ebből a szempontból mind az izraeli külügyminiszter, mind pedig a miniszterelnök nyilvános elköteleződése a vallásgyakorlás szabadságának fenntartása mellett, azt hiszem, hogy komoly jelentőségű” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az ülésen részt vett a török diplomácia vezetője is, ezzel kapcsolatban pedig sérelmezte, hogy már öt éve nem volt ilyen magas szintű egyeztetés az EU és Törökország között, mint ami most a magyar soros elnökség alatt megtörténhetett.

Rendkívül fontosnak nevezte a migrációs együttműködés megőrzését, és tudatta, hogy arra kérte török kollégáját, hogy „semmiképpen ne hagyják magukat lebeszélni a migráció féken tartásáról csak azért, mert azt látják, hogy egy európai uniós tagországot azért köteleznek sok-sok tíz- és százmillió forint megfizetésére, mert az megvédi a határait”.

Illetve elmondta, hogy a török külügyminiszterrel most nem folytatott kétoldalú egyeztetést, mivel ezt bármikor megtehetik, és az ENSZ Közgyűlésén meg is fogják tenni szeptemberben.

Hozzátette: Törökország megkerülhetetlen az Európai Unió előtt álló kihívások kezelésében, legyen szó akár az energiabiztonságról, akár a fizikai biztonságról a migráción keresztül.

A miniszter kifejtette, hogy a hétvégi németországi késelés is világosan demonstrálta , hogy „mennyire veszélyes és észszerűtlen az a brüsszeli nyomás, amelyet Magyarországra is próbálnak gyakorolni”.

„Mi nem akarunk Solingent Magyarországon, nem akarunk késeléseket Magyarországon, nem akarunk illegális migránsokat Magyarországon, ezért egészen egyszerűen megdöbbentő és felháborító az, hogy miközben Európában drámaian nő az illegális migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, nő az illegális migránsok által megölt európai emberek száma, addig az Európai Unió minket azért büntet, mert megvédjük magunkat, a határunkat, és nem engedjük be az illegális bevándorlókat” – sorolta.

Borítókép: Brüsszel, 2024. augusztus 29.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az EU külügyminisztereinek informális tanácsülése után a közmédia brüsszeli központjában 2024. augusztus 29-én.
Forrás: MTI/Bodnár Boglárka