Nyilvánvalóan a hagyományos keresztény értékek tagadásáról van szó, amely durva terrorral párosul. Ennek célja a hagyományosan keresztény társadalmak szétzilálása, anarchiába taszítása – jelentette ki a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában Osztie Zoltán. A Belvárosi Nagytemplom plébánosa a Charlie Hebdo Szűz Máriát meggyalázó, a keresztényeket sértő karikatúrájára reagált. A Mindszenty-emlékéremmel kitüntetett atyát a Szabadság-szobor talapzatán elhelyezendő kereszt ötletének fogadtatásáról is kérdezte a lap.  

– Egy hónapon belül két súlyos, keresztényellenes támadás történt Franciaországban: hetekkel a botrányos olimpiai megnyitóünnepség után, Nagyboldogasszony napját követően időzítve jelent meg a Charlie Hebdo című szatirikus lapban egy karikatúra, amely majomhimlősnek ábrázolja a lourdes-i Szűzanya-szobrot, és idézhetetlen szidalmakat tartalmaz. Mi lehet az oka, értelme ennek a provokáció-sorozatnak?

– Nyilvánvalóan a hagyományos keresztény értékek tagadásáról van szó, amely durva terrorral párosul. Ennek célja a hagyományosan keresztény társadalmak szétzilálása, anarchiába taszítása. Olyan világuralmi törekvéseket látunk, amelynek ideológiai alapjait az 1923-tól működő Frankfurti Iskola ideológusai, filozófusai helyezték el. Nem titkolt céljaikat fölfedi, ahogy például az „egyesült Európáról” beszélnek, vagy arról, hogy csinálni kéne egy új világvallást. Hogy a kérdésére válaszoljak: már a Frankfurti iskola korai évtizedeiben felismerték, hogy mindennek egyetlen igazi, fő akadálya van, és ez a katolikus egyház. Ezért egy szisztematikus, fölépített, tendenciózus támadássorozatnak vagyunk a tanúi és elszenvedői. Ennek a lépéseit az említett filozófia iskola teoretikusai pontról pontra kidolgozták.

– Milyen lépésekre gondol?

– Ezek volt a szexuális forradalom az amerikai egyetemeken az 1960-as években, aztán jöttek az egyház és a papság elleni támadások, a feminizmus, az egyházi iskolák ellehetetlenítése, s utóbb a migráció, a gender-ideológia, és lehetne sorolni tovább. Éppen arról a terrorról van szó, amelyet a fasizmus és a kommunizmus gyakorolt. Mindhárom terrorrendszernek ugyanaz a gyökre, megegyeznek a céljai és az eszközei.

– Melyek a közös vonások?

– A német fasizmus, a moszkovita kommunizmus és a liberális világuralmi törekvések gyökerében egyaránt istentagadás áll, mindhárom ideológia „istentelen”. Célkitűzése mindegyiknek a világuralom megszerzése, eszközei pedig az embergyűlölő, emberellenes támadások sora.

– Különös, hogy a legutolsó támadás célkeresztjébe éppen a lourdes-i Szűz került – egy Franciaország-szerte népszerű zarándokhely. Mi lehet az oka ennek a választásnak?

– Lourdes egy olyan emblematikus helye az egész, egyetemes katolikus egyháznak, ahol ráadásul Mária mint eszménykép jelenik meg; a vele való kapcsolat pedig a keresztény közösség egyik pillére. Érdekes párhuzam ezzel például az a hatalmas torinói oltárkép, melyen Bosco Szent János (olasz katolikus pap, a szalézi rend megalapítója, Don Boscóként is emlegetik – a szerk.) lelkülete jelenik meg. A képen szereplő nagy, hánykolódó hajó az egyház hajója; a hajót ugyanis gyakran használják az egyház jelképeként. A hajó két pillérhez van kikötve, az egyiken az oltáriszentség, a másik Szűz Mária jelképe látható. Ez az a két oszlop, pillér, amely a kereszténységet kétezer év óta megtartotta. Így tehát a Szűz Mária elleni támadás az egyház ellen irányul, s az általa megjelenített eszménykép, valamint a női mivolta és az anyaság ellen is.

– Minek, kinek a nevében folyik ez a támadás?

– Itt egy olyan perverz ideológiával állunk szemben, amely lábbal tiporja az emberi méltóságot, ám megköveteli annak tiszteletét.

– Valóban gyakran halljuk azt a szófordulatot, hogy egyes csoportok például „az emberek” nevében lépnek fel, ez valahogy divatossá vált.

– Kulcskérdéssé vált napjainkban, s ez már nem vallási, hanem az egyetemes jellegű, az antropológia kérdése: „Ki az ember?” Ugyanis ők, akik hazugságot, terrort, gyűlöletet képviselek, mindezt ránk akarják kenni. Csakhogy a Charlie Hebdo épp úgy magáról állít ki szegénységi bizonyítványt, ahogy a franciaországi olimpia megrendelői.

– Ilyesféle hárítás talán az is, hogy a sokszorosára növekedett keresztényellenes cselekményeket például nem a megnövekedett lélekszámú, fanatizált iszlamista réteg, hanem az arab–izraeli háború számlájára írják.

– Ez a jelenség azt leplezi le, hogy számukra – s ebben a liberális sajtó elöl jár – nem számít a valóság és az igazság, hanem mindez attól függ, hogyan kommunikáljuk. Olyan dolgokat társítanak, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Mi köze például a gender-ideológiának az olimpiához? Az embert magát és a társadalmi élet pilléreit használják fel támadásuk eszközként. Kikezdenék a keresztény identitás három pillérét is, amely az ember és a keresztény társadalom önazonosságát megalapozza.

– Melyik ez a három pillér?

– Már a régiek is megfogalmazták ezt a hármast: Isten, haza, család. S lám ezen a három ponton tapasztaljuk a támadást is: a nemzetállamok tagadása, a vallás és a kereszténység gyűlölete, és a családi élet állnak a célpontban.

Szabadság-szobor kereszt

Hihetetlen indulatokkal támadják a Szabadság-szobor talapzatán elhelyezendő kereszt puszta gondolatát is (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

– Talán ebben a rendszerben helyezhető el a Gellért-hegyre tervezett kereszttel kapcsolatban kirobbantott hisztériakeltés is. Nem tűnik kissé aránytalannak ez a felhorgadás?

– Nem, ha ezt az eseményt is beleillesztjük ebbe az összefüggés-rendszerbe. Világos, hogy az Isten maga, és minden, ami az Istennel, Jézussal, a kereszténységgel kapcsolatos, az mérhetetlen gyűlöletet és elutasítást vált ki belőlük. Közbevetőleg azért megfogalmazódik az is: vajon bízhatjuk-e olyanokra a közösségeink, az állam, az ország vezetését, akik csak a gyűlöletre tudnak apellálni? Nos, a keresztre visszatérve, ez egy különösen hangsúlyos jelkép – nem véletlenül jele a keresztény közösségnek eredeténél fogva. S nemcsak a kereszt, hanem a feszület is az. Ez a jel azért a kereszténység jele, mert arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a szeretet létmódja egészen igénybe veszi az embert. Isten ilyen módon közeledik hozzánk Jézusban, hogy mindent ad, s az utolsó leheletéig mindent latba vet.

– Ez miért vált ki ekkora ellenérzést?

– Az a fajta világuralmi, gyűlölködő ideológia, amely hajlamos még az embert is tagadni – mert nem annak fogadja el az embert, ami –, természetesen dühöng a szeretet létmódjára való mindenféle utalás miatt. A keresztnek ebből a szempontból is sajátos ereje van – s így a gyűlölt jelkép tagadása okán is szembefordulnak: „Nehogy már ott legyen ez a jel!”

– A nyílt gyűlölködés mellett alattomosabb támadások is érték a Gellért-hegyi kereszt tervét.

– Gyurcsány Ferenc például azt mondta, hogy Magyarország nem keresztény. Természetesen nincs igaza, mert – bár a keresztény vallásosság már nincs úgy jelen, ahogy a korábbi évtizedekben jelen volt, „kikopott”, ám még eleven az erkölcsi értékekben való közmegegyezés, a társadalom fölépítése, struktúrájában még keresztény. Magyarországon az „Isten, haza, család”, s hogy mindennek a keresztény kinyilatkoztatás az alapja, még evidens. S ezt próbálják most kikezdeni. Ezek a támadások arra irányulnak, hogy kiirtsák a még meglevő keresztény gyökereket, s a meglévő közmegegyezést.

– Ha már a keresztény értékeket vizsgáljuk, hazánkban ön volt az elnöke 1996–2006 között a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a KÉSZ-nek. Nagy utat tett meg az ország a 2006 körüli, reményveszetten sodródó időszaktól mostanáig.

– Bármilyen ideológia, párt, kormány jut hatalomra, mi mindig betöltjük a magunk küldetését. Csak a keret, a lehetőségek mások például egy Gyurcsány-érában, ahol egészen más lehetőségekkel végeztük a KÉSZ munkáját, vagy végeztem a saját lelkipásztori teendőimet, mint egy Orbán-kormány idején, amely partnert ismert föl a keresztény egyházakban. A Gyurcsány-érában a kormánynak egyáltalán nem volt családpolitikája. S a kormányzat az emberek mindennapi életét megnehezítette, ellehetetlenítette a gázárakkal, a vizitdíjjal. Ám kritikával kell élnünk, bármilyen ideológia vagy kormány kerül uralomra. Ezért indítottuk el annak idején – a kritikus szolidaritás alapján – az Idők jelei programot. Betöltjük tehát a küldetést, akkor is, ha nincsenek ehhez partnerek, s ha bármilyen nehéz is a helyzet ma Európában.

– Ha már szóba került: milyen a helyzet ma, Európában?

– Például a német egyháznak már régen vége van; az ott uralkodó viszonyok alapján elmondhatjuk, hogy az már rég nem katolikus egyház, nem az apostoli hagyomány és a hit talaján áll. Tehát a jelenlegi dekadencia közepette valóban még Magyarország és a magyar kormány tekinthető az értékek védelmezőjeként.

– Hogyan tudja kiemelkedő tőkeerő, gazdasági háttér nélkül egyetlen, nem túl nagy területű ország beölteni ezt a küldetést, ellenállni a nyomásnak?

– Molnár Imre történész Áldozatból fakadó szentség és küldetés című könyvében kifejti, hogy a magyarság küldetéstudatának, önértelmezésének, öntudatának mindig a pillére, lényege volt az, amit énekköltészetünk is tükröz: hogy Magyarország a kereszténység védőbástyája, védőpajzsa és védőfala. Ez a három kép mutatja fel a magyar önértelmezés lényegét. Nyilvánvalóan ez az, amit ma is elvárunk, s az egész magyar nemzetnek meg kéne erősíteni ezt magában, hogy nekünk küldetésünk van Európában. Persze mindazt, ami ezzel szembe megy, a visszaéléseket, amelyeket annyit emelgetnek, a kritikus szolidaritás jegyében szóvá kell tennünk. De a lényeget tekintve jó irányban halad a magyar nemzet és a kormány.

hirado.hu

Kiemelt kép: Osztie Zoltán plébános hálaadó szentmisét mutat be a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban (Fotó: MTI/Lakatos Péter)