Gál Kinga szerint minden, amit Magyar Péter mond, „az lufi”. Interjú.
A magyar kormány nem oroszbarát, hanem magyarbarát; Orbán Viktornak nem kell Magyar Pétertől tartania; a Patrióták az európai választók többségének akaratával összhangban álló változás éllovasai. Többek között erről beszélt Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, a Fidesz-KNDP európai parlamenti delegációjának elnöke és a Patrióták Európáért frakció első alelnöke az interjúban.
A kormánypártok európai parlamenti delegációjának elnöke úgy véli, hogy a Fidesznek és frakciójának, a Patriótáknak lesz mozgástere a most kezdődő parlamenti ciklusban. Az idén létrejött új jobboldali képviselőcsoporttal kapcsolatban lapunknak azt mondta, abból kell kiindulni, hogy a Patrióták a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben – 12 országból, 13 tagpárt és 84 képviselő alkotja.
Láthatóan mindent megpróbáltak annak érdekében, hogy ne kapjunk vezető parlamenti tisztségeket, az Európai Néppárt ezért még a szélsőballal, a kommunistákkal is összefogott. Ennek ellenére az elkövetkezendő időszak munkájában megkerülhetetlen lesz a képviselőcsoportunk, épp a számaránya miatt, és ha elkezdődik a napi munka, ez a jelentéseknél és a felszólalásoknál is nyilvánvalóvá válik majd. Biztos vagyok benne, hogy reagálni tudunk azoknak az európai polgároknak az igényére, akik változást akarnak, mert nem elégedettek az európai vezetés döntéseivel a migráció, a méregzölddé vált úgynevezett Green Deal, a mezőgazdaság, illetve a gazdák megvédésének kérdésében, és amellett vannak, hogy Európának békére van szüksége
– fogalmazott Gál Kinga. Azt is kiemelte: az Európai Unió eredetileg azért jött létre, hogy békét, biztonságot biztosítson az európai nemzetek és polgárok számára, most mégis épp az ellenkezője történik.
Az európai parlamenti képviselő arról is beszélt, reméli, hogy a Patrióták partnerre találnak az Európai Konzervatívok és Reformistákban (ECR). „Számos konkrét ügy mentén elérhetjük, hogy akár megfordítsunk lényeges európai parlamenti szavazásokat” – jegyezte meg.
A kérdésre, várható-e rivalizálás a Patrióták és az Európai Konzervatívok között, Gál Kinga azt válaszolta, hogy inkább konkrét ügyek mentén számít együttműködésre a két képviselőcsoport között.
„Nem kell feltétlenül mindenben egyetértenünk, lehetnek véleménykülönbségek, de az európai parlamenti választáson a változásra szavazó polgárokat érintő lényeges kérdésekben együtt tudunk működni. Bizakodó vagyok”
– szögezte le az európai parlamenti képviselő.
„Bízom benne, hogy gyarapodni fog a képviselőcsoportunk”
Idén június végén eldőlt, hogy a Fidesz nem csatlakozik a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által vezetett Európai Konzervatívok és Reformistákhoz. Orbán Viktor beszélt arról, hogy egy nagy jobboldali frakció létrejötte lenne a legideálisabb, ugyanakkor ez a megállapodás nem született meg Giorgia Meloni és a francia radikális jobboldal vezetője, Marine Le Pen között.
Június végén Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) elnöke egy úgynevezett Patrióta kiáltványt fogadott el az európai jövőért. Ez lett az alapja annak az új európai parlamenti képviselőcsoportnak, amelynek megalakulását július elején jelentette be Gál Kinga, akit a Patrióták Európáért első alelnökévé választottak. A frakcióhoz az európai konzervatívok közül is átmentek, és így a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá vált az Európai Parlamentben.
A két frakció viszonyát tovább firtató kérdésre Gál Kinga azt mondta, a Patriótáknak és az Európai Konzervatívoknak is az az érdeke, hogy a konzervatív jobboldal erősödjön az Európai Parlamentben:
Mindkét frakció, és annak vezetői, vagyis Giorgia Meloni részéről is az az álláspont, hogy az együttműködés nem gyengít, hanem erősít.
Hogy érkeznek-e még újabb csatlakozók a Patriótákhoz, az európai parlamenti képviselő kijelentette: biztos benne, hogy lesznek még belépők az elkövetkező hónapokban.
Az világos, hogy a hazafiságunk és az európai kérdésekhez való hozzáállásunk pozitív visszhangra lelt számos politikai pártban. Bízom benne, hogy gyarapodni fog a képviselőcsoportunk
– mondta Gál Kinga.
Nemrégiben a lengyel sajtó arról írt, hogy Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök szeretné leváltani Giorgia Melonit az Európai Konzervatívok és Reformisták éléről. Gál Kinga szerint ezzel nincs dolga a Patriótáknak, bármilyen változás is álljon be az ECR élén, az nem befolyásolná a fennálló jó kapcsolatokat.
A kérdések közt felmerült, hogy terveznek-e együttműködni a radikális jobboldali pártokból álló Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoporttal, amelynek egy képviselővel tagja a Mi Hazánk, illetve a németországi tartományi választásokon sikeresen előretörő AfD is (14 képviselővel a frakció legnagyobb delegációját adják). Gál Kinga kiemelte, hogy két külön frakcióról van szó eltérő programokkal, de az európai polgárokat érintő konkrét ügyek mentén lehetnek együtt szavazások: példaként említette a migráció kérdését, a külső határok védelmét, a béke melletti kiállást, továbbá a Green Deal kritikáját. Utóbbit „egy méregzöldítő folyamatnak” nevezte, ami szerinte „kifejezetten ártott” a magyar és az európai gazdáknak, az európai élelmiszer-biztonságnak, valamint az európai versenyképességnek is.
Én úgy gondolom, ezekben a kérdésekben lehet egyetértés a konzervatív jobboldalon, mint ahogy arról is, hogy nincs szükség egy európai szuperállamra, amely centralizált, és elveszi a nemzeti tagállamok hatásköreit. Az alapító atyák nem ilyennek képzelték el az Európai Uniót. Azt szerették volna, ha egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés jön létre. Meg kell állítanunk a most erősödő föderalizáló, centralizáló tendenciát. Ezekben a konkrét ügyekben is lehet együtt szavazás a konzervatívokkal
– magyarázta Gál Kinga.
Ami az AfD-t illeti, hogy lehet-e vállalható partner a Fidesz számára, a képviselő azt válaszolta: azt kell figyelni, mi a választói akarat, és most látható, hogy van egy változásra való igény Európában, amit a németországi tartományi választások eredménye is igazolt.
A változásra való igényre oda kell figyelni. Ezért is gondoltuk úgy az európai parlamenti választások után, hogy igenis lépni kell. Ezért fogadta el a három pártvezető Bécsben a Patrióta kiáltványt, és ennek mentén jött aztán létre a Patrióta frakciónk – ami különbözik attól a frakciótól, amihez az AfD tartozik. Az emberek változást akarnak, és úgy gondoljuk, hogy mi, patrióták ennek a változásnak az éllovasai tudunk lenni
– mondta Gál Kinga.
„Orbán Viktor mindig megerősödve került ki az európai parlamenti csörtékből”
A június 9-i választások átrajzolták a magyar politika térképét, az új európai parlamenti ciklusban az ellenzék soraiból döntően a Tisza Párt szerzett képviselői mandátumokat. A Fidesz politikusa erre reagálva kifejtette: a Tisza Párt beállt a „nagyon erős, háborúpárti hangot megütő” Európai Néppárt képviselői közé, ezért ugyanazt a háborúpárti álláspontot képviseli, amivel a kormánypárt nem tud egyetérteni.
Emellett Gál Kinga véleménye az, hogy minden, amit Magyar Péter mond, „az lufi”:
A kampány során végig azt állította, hogy nem veszi fel a mandátumát, aztán csak felvette. Majd az európai parlamenti mentelmi joga mögé bújt, miután egy róla felvételt készítő ember mobiltelefonját erőszakkal elvette és a Dunába dobta. Nem hiszem, hogy komoly, érdemi, és a magyar választókat segítő munkára lehet tőle számítani.
A fideszes politikus hangsúlyozta, az ellenzéki európai parlamenti képviselők eddigi hozzáállását felháborítónak tartja. Gál Kinga szerint azért tesznek, hogy az ország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz, pedig mostanra bebizonyosodott: nem jogállamisági probléma van Magyarországon, hanem politikai nyomásgyakorlás zajlik ellene, mert az orosz–ukrán háború ügyében a kormány továbbra is kitart a békeálláspontja mellett, szembemegy az illegális migrációval, nem fogadja el a migrációs paktumot. Miközben a magyar kormány védi a schengeni határokat, ehhez az Unió nemhogy támogatást nem nyújt, hanem még durván bünteti is a határvédelmet.
A Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette: zsarolni próbálják a kormányt, és mivel emögé az ellenzék is beáll, ezért az ország és a magyar emberek érdekei ellen vannak.
A tervek szerint szeptember 18-án Strasbourgban ismertetheti Orbán Viktor a magyar soros EU-elnökség programját, amelynek tartalmáról Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Indexnek adott interjúban beszélt.
A program azokat a témákat érinti, amelyek Európa versenyképességével, illetve érdekeivel vannak összefüggésben: például a demográfia kérdése és a nyugat-balkáni bővítés. Ez utóbbi egy húszéves ígéret az uniótól, emellett összeurópai érdek, ami a térség biztonságát segítené. A magyar kormány programjába még senki nem kötött bele, tartalmilag teljesen elfogadható. Bármilyen támadás érte eddig a magyar uniós elnökséget, amögött kizárólag politikai indokok voltak
– hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Arra a felvetésre válaszolva, hogy az uniós kritikákban általában a magyar kormány túlzott oroszbarátságára hivatkoznak, a Fidesz európai parlamenti képviselője kifejtette:
A magyar kormány nem oroszbarát, hanem magyarbarát és békepárti. Azt nézi, mi Magyarország érdeke, és mit kell tennie azért, hogy az ne sérüljön. A szomszédunkban háború zajlik, és pontosan látjuk, hogy ez milyen módon eszkalálódhat. Ha folytatódik az, amit az elmúlt hetekben a harctereken láthattunk, akkor ez egy még nagyobb háborúvá terebélyesedhet. A kormány álláspontja következetesen az, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket, és mielőbbi tűzszünetre lenne szükség. Álljon meg a pusztítás és kezdődjenek béketárgyalások. Ez nem más érdekeinek a felvállalása, hanem ez a magyar érdek.
Nemrégiben Magyar Péter azt üzente Orbán Viktornak, hogy találkoznak a strasbourgi ülésen, és lesznek kérdései a miniszterelnökhöz. „Ott leszek! Előre megküldöm a kérdéseket, hogy legyen ideje készülni” – írta közleményében a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője.
Nem először lenne csörte a magyar miniszterelnök és valamelyik vele ellenséges EP-képviselő között az Európai Parlamentben, ezekből mindig megerősödve került ki, ezután is így lesz. Orbán Viktor meg fogja védeni a magyar érdekeket
– jelentette ki Gál Kinga.
„Várhelyi Olivér felkészült és politikai támadásokban edzett biztosjelölt”
Az új Európai Bizottsággal való viszonyról az európai parlamenti képviselő azt mondta: a kormány ez idáig is nyitott volt a bizottsággal történő egyeztetésekre, eredményes tárgyalásokat folytatott és észszerű kompromisszumok születtek, ahol arra szükség mutatkozott.
„Ehhez képest azt látni, hogy ha a kormány megtett valamit, amit kértek tőle, akkor újabb és újabb kifogást találtak, újabb és újabb elvárásokat fogalmaztak meg. Az önmeghatározása szerint is politikai bizottságként működő testület politikai nyomásgyakorlás alá helyezi Magyarországot, és politikai cselekvéséhez minden jogi eszközét felhasználja amögé bújva, hogy ő a jogszabályok őre. Ez elfogadhatatlan. Ezzel szerintem az összeurópai együttműködést – lassan, de biztosan – szétveri. Az Európai Bizottság elmúlt ötéves tevékenységének eredményeképpen ma Európa rosszabb állapotban van, mint öt évvel ezelőtt volt. Nem ért el eredményt a béke megőrzése ügyében, sem az illegális migráció megállítása és a külső határok védelmének kérdésében, sem a gyermekeink védelme érdekében. Nem tudott segíteni a gazdáknak, az európai iparnak, és nem ért el eredményt a versenyképesség területén. Emiatt nem lehetett támogatni ezt a bizottságot és újra megszavazni bizottsági elnöknek Ursula von der Leyent” – fogalmazott Gál Kinga. Várhatóan emiatt lesz politikai nyomásgyakorlás, de a fideszes európai képviselő szerint akkor is vállalniuk kellett a Patriótákkal a választók igényét, hogy változásra van szükség.
Az európai parlamenti választásokon azok a pártok szerepeltek jól vagy győztek, amelyek szembesítették a bizottságot az elmúlt években elkövetett hibás döntéseivel és azok eredményeivel. Szomorú azonban, hogy egy olyan választási kép után is, mint ami most kijött Németországban – kiderült, hogy a választók akarata messze van attól, amit a brüsszeli fősodor mond – az uniós intézmények döntéshozói nem veszik figyelembe a választói akaratot, hanem a status quo megőrzésére elvtelen paktumokat kötnek, ezek kezdeményezője pedig jellemzően az Európai Néppárt.
A Bizottság elnökének újraválasztását ugyanilyen elvtelen paktum döntötte el
– mutatott rá Gál Kinga.
Az még nyitott kérdés, hogy Magyarország milyen biztosi portfólióra számíthat. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint ez megjósolhatatlan, hiszen az Európai Bizottság elnökének hatáskörébe tartozik. A magyar kormány ismét Várhelyi Olivért jelölte biztosnak, aki az előző ciklusban a bővítéspolitikáért volt felelős.
Várhelyi Olivér egy komoly rálátással és elképzelésekkel bíró szakember, aki hozzájárult az európai együttműködés erősítéséhez, és kulcsszerepet játszott abban, hogy az Unió bővítési politikája újra lendületet kapott. Büszkék lehetünk az eddigi munkájára, és bízunk benne, hogy újra biztos lesz. Számíthat a támogatásunkra
– jelentette ki Gál Kinga, ugyanakkor hozzátette, „ismerve az Európai Parlament működését, és tudva, hogy a legtöbb döntés politikai meccsek kérdése, biztos benne, hogy Várhelyi Olivérnek nem lesz könnyű meghallgatása, nem fog meglepetést okozni, ha az EP-képviselők megalapozatlan politikai támadásaival kell szembenéznie. Személyében egy jól felkészült és politikai csatákban edzett biztosjelöltünk van” – szögezte le.
Hogy mi lesz a lemondott és a politikából távozó Györffy Balázs európai parlamenti mandátumával, a kormánypártok európai parlamenti delegációjának elnöke azt mondta: szeptember 2-i hatállyal lépett életbe a képviselő lemondása, a Fidesz elnöksége pedig szeptember első heteiben hoz döntést arról, ki fogja felvenni a mandátumot és mihamarabb megkezdeni az európai képviselői munkát.
Kiemelt kép: Index/Papajcsik Péter
