Mintegy negyven cserkész emlékezett az elmúlt időszak nagyjaira Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről, Venezuelából és az anyaországból a huszonkilencedik magyar öregcserkészek találkozóján.
Az augusztus 6-tól négy napig tartó találkozó igazi cserkészhangulatát Bánki Sándor és Ugróczky Gábor, a 100-as számú budapesti központi Baden-Powell Öregcserkész Csapat parancsnokai biztosították, a tanulságos előadásokkal, az esti tábortüzek felejthetetlen hangulatával, a szép magyar nótákkal, az Aquincumban tett kirándulással és a cserkészi jókedvvel.
A legidősebb cserkészt a 92 éves Tarnai Sándor személyében ismerhettük meg, de a 90 éves Ferencz Mária doktornő is izgalmas előadást tartott az egészséges életmódról, a venezuelai Fedor Alíz pedig átfogó tájékoztatást nyújtott a külhoni cserkészet jelenlegi helyzetéről.
Hogy azonban az öregcserkészek se felejtsék a fiatalkorukat, a találkozóra eljött a 13 éves Horváth-Militicsi Kinga a néhány évvel idősebb nővérével, Violával a délvidéki Szabadkáról, akik „magukkal hozták” édesapjukat, Horváth-Militicsi Szabolcs orvost, a bácskai körzet cserkészparancsnokát, aki előadásával minden hallgatót a székhez bilincselt.
Nemcsak a délvidéki cserkészetet tartja életben, de a cserkészpalántáknak is rendszeresen szervez kirándulásokat az Adriai-tenger partjára. Oda, ahova a Felvidékről is igen sokan látogatnak, de csak kevesen tudatosítják, mennyi magyar vonatkozású emlék kacsint rájuk a tengerparti sziklákról, a sok apró szigetről.
Szabolcs ezeket eleveníti fel rendszeresen a mindenre fogékony kiscserkészek számára, és erről tartott lenyűgöző előadást a találkozó résztvevőinek.
A szépséges Árpád-házi Ilona, I. Béla királyunk lánya például Dalmáciába ment feleségül Dmitar Zvonimir horvát királyhoz a 11. században, a király halála után pedig a partvidék a Magyar Királyság birtokába került. Nem kevésbé jelentősek Nagy Lajos király nápolyi hadjáratai az 1340-es években, vagy IV. Béla menekülése Trogir várába, ahova még a tatár is üldözte. Horváth-Militicsi Szabolcs nem hagyta ki Pólát és Fiumét sem. Az előbbi 1859-től a Habsburg Birodalom fő hadikikötője és hajógyártó központja, illetve Horthy István kormányzóhelyettes szülővárosa (1904).
Nem kevésbé fontos szerepet töltött be Fiume, ahol a Magyar Királyság idején a Ganz Danubius Gép- Vagon- és Hajógyárban számos csatahajót és cirkálót eresztettek vízre. Közülük is kiemelkedett a Szent István-csatahajó, vagy a Novara- gyorscirkáló, Horthy Miklós zászlóshajója, amely az első világháborúban az otrantói szorosban törte át az antant tengerzárát.
Természetesen a felvidéki cserkészek sem maradtak le, amikor közösségünk büszkeségeit idézhették fel. Bohus Gabriella vezetésével a rimaszombati öregcserkészek öttagú képviselete és e sorok szerzője mutatta be a város és a Felvidék nagy cserkészeit, Szombathy Viktor írót, Győry Dezső költőt, A. Tóth Sándor bábművészt, Mátrai-Makovits Jenő festőművészt és másokat, valamint a százéves Kálmán Laci bácsit, aki a napokban hunyt el, az újkori rimaszombati cserkészet egyik elindítóját.
A sikeres rendezvényen néhány napra ismét összeforrt a Kárpát-medence és a történelem viharjai miatt tengeren túlra került magyar cserkészek lelke abban a reményben, hogy egy év múlva ismét egészségben találkozhatnak és a hagyományos, Jó munkát! köszöntéssel üdvözölhetik egymást.
