A kolozsvári Házsongárdi temetőben közel ötszáz első és második világháborús magyar katona sírjára úgy került rá román trikolór, hogy pont a románok ellen harcolva estek el. Az „emlékezetpolitikai sírrablás” több ponton szerződésszegő, és nem is egyedi eset.
Augusztus közepére kék-sárga-piros színbe öltözött egész Kolozsvár, az elmaradhatatlan EU-s zászlók mellett minden létező villanyoszlopra és lámpára makulátlan tiszta román zászlók kerültek, de még a Daciák antennáit is szalagokkal tűzdelték tele. Román nemzeti színt öltött minden, a főtéren található Hunyadi Mátyás-szobortól kezdve egészen az uralkodó két sarokra található szülőházáig – írja a HVG.
„A román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya”
– hirdeti az épületre erősített román és angol nyelvű súlyos fémtábla. Ugyancsak trikolór színekben pompázik az erdélyi tolerancia és vallásszabadság szimbólumává vált Templomok utcája.
Az is kiderült, hogy a román trikolórral ellátott magyar hadisírok gyűrűjében bújik meg egy új építésű román világháborús emlékmű a következő, magyarul nem olvasható felirattal:
Dicsőség a román katonáknak, akik feláldozták magukat a haza és a nép felszabadításáért a fasiszta iga alól!”
A helyiek már hozzászoktak, késő nyári jelenség ez Kolozsváron. Ekkor tartják a Kolozsvári Magyar Napokat, a város legjelentősebb rendezvényét. A kulturális esemény Magyarország- és világszerte vonz látogatókat, ráadásul egybeesik az augusztus huszadikára datált államalapítással, melyet Erdély-szerte ünnepelnek a települések magyar lakosai. Ahol magyar többség van az önkormányzatban, ott tűzijátékkal is. „Ilyenkor minden évben előkerülnek a frissen vasalt román zászlók” – meséli egy kolozsvári magyar egyetemista.
Nem sokkal arrébb kezdődik a Házsongárdi temető, alighanem Európa egyik legszebb sírkertemlékműve. A pestisjárványok alatt létrehozott, hagyományos értelemben vett köztemető évszázadokon keresztül etnikumtól és vallási hovatartozástól függetlenül nyújtott mindenki számára végső nyughelyet, a környékbeli magyarok, zsidók, románok és németek is ide temették nagyjaikat. A helyi irodalmi, tudományos és politikai elit nagy részének is itt található a sírja, kezdve Apáczai Csere Jánossal és Dsida Jenővel, Reményik Sándoron át egészen Kós Károlyig.
Bár a temetőt a 19. század végén hivatalosan is megteltnek minősítették, a század első felében hirtelen megnövekedett a sírhelyek iránti igény, az első és második világháború katonáinak a temető délkeleti csücskében szorítottak helyet. A két világháború elesett honvédeinek sírjaira azonban nemrég kék-sárga-piros román nemzeti szalag került. Pedig kétségtelen, hogy valamennyien magyar katonák voltak, és nagy valószínűséggel magyar nemzetiségűek is. Legalábbis az a 446 katona, akit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír-nyilvántartó adatbázisa név szerint is azonosítani tud.
Az online adatbázisban az elhunytak nagy részénél szerepel a születési hely, amiből kiderül, hogy magyarlakta erdélyi településekről, sőt, jó néhányan a mai Magyarország területéről származnak. Ráadásul
a hadisírok mindegyikén magyar név szerepel, valamennyien a Magyar Honvédségben harcoltak mind a két világháborúban – így aztán még nehezebben értelmezhető a sírjaikra helyezett román trikolor.
Címlapkép: Határtalanul a Magyar Fiatalokért Facebook
