Nem volt hiány az elmúlt hetekben súlyos bírósági döntésekből.
Hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla sújtotta jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztéssel azt férfit, aki körfűrésszel támadta és sebesítette meg egy szóváltás után saját édesapját. Pár nappal korábban két férfi kapott első fokon ugyanilyen súlyos büntetést, miután 2020 novemberében megöltek egy 94 éves idős asszonyt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hegymegen. Augusztus végén pedig tényleges életfogytiglanra ítélték első fokon az a hajléktalant, aki szállásadóját és társát is meggyilkolta.
Stagnáló adatok, változatlan szabályok
Ezzel együtt nem változott érdemben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (TÉSZ) ítéltek száma hazánkban az elmúlt időszakban – derült ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság lapunknak küldött válaszából.
A BvOP közlése szerint
jelenleg jogerősen 75 ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, valamint 363 életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt rab tölti büntetését a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.
A TÉSZ-esek száma az büntetés bevezetése óta dinamikusan nőtt, a bevezetés első évében, azaz 1999-ben még csak egy ilyen elítélt volt Magyarországon, 2012-ben 25, 2014-ben már 49, míg 2019-ben 57. Tavaly 72 TÉSZ-es volt, ahogy az azt megelőző évben is.
A legsúlyosabb büntetés bevezetése óta mindössze annyi változás történt, hogy egy módosítás alapján a TÉSZ-esek esetében 40 év után hivatalból egy automatikus kegyelmi eljárás indul, aminek során megvizsgálják, hogy az adott személy feltételesen szabadlábra bocsátható-e.
A kormány azután döntött a kötelező felülvizsgálat bevezetéséről, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) többször elmarasztalta hazánkat a tényleges életfogytiglan alkalmazása miatt – arra hivatkozva, hogy ha az elítéltnek semmilyen reménye nincs arra, hogy ítéletét felülvizsgálják, az megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.
Igaz az EJEB-nek a negyven év is sok, ők jobban örülnének a huszonötnek.
A kormány azonban eddig nem akart módosítani a hazai szabályozáson és ahogy megtudtuk – hiába merül fel bizonyos időközönként a téma uniós szinten –
továbbra is kitart álláspontja mellett, azaz nem tervez változást.
Visszadobta az Alkotmánybíróság
A kérdésben ugyanakkor belföldön is volt egy forduló: Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa még 2020 végén fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), alaptörvény-értelmezést kérve a testülettől, mivel szerinte nem minden életfogytiglani szabadságvesztésre elítélt számára biztosított a belátható időn belüli szabadulás.
Az Ab azonban tavaly decemberben elutasította az indítvány, megállapítva, hogy
a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítélt személy számára biztosítottak,
meghatározott, belátható időtartamon belüli szabadulás lehetőségéről rendelkeznek. Vagyis éppen azt szabályozzák, amire az indítványozó kérdése irányult. Ilyen értelemben voltaképpen törvényi szintű választ adnak a konkrét kérdésre.
Ezért az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az adott kérdés vizsgálata kizárólag az Alaptörvény értelmezésével, jogszabály közbejötte nélkül nem végezhető el. Egy ilyen tartalmú alkotmányossági vizsgálatnak szükségszerű része kell, hogy legyen az utalt, kapcsolódó törvényi szintű szabályozás is. Ezért a konkrét kérdés érdemi vizsgálatára az Ab nem látott lehetőséget.
Van, ahol még szigorúbb
Pár európai ország gyakorlatát megvizsgálva kiderül, hogy a például demokrácia egyik mintaállamának tekintett Hollandiában még szigorúbb a szabályozás, mint idehaza.
A halálbüntetés eltörlése óta az életfogytig tartó szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés, méghozzá a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Ilyen elítéltek legfeljebb királyi kegyelem után szabadulhatnak feltételesen.
Nagy-Britanniában is létezik az életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye, és itt szintén csak kivételes körülmények esetén kaphat valaki kegyelmet.
Az olasz szabályozás szerint az életfogytiglanra ítéltek esetében 10 év után van lehetőség enyhítésre, és 26 év után pedig feltételesen szabadlábra helyezésre.
Persze az USA sem kivétel, itt is ítélhetnek arra valakit arra, hogy feltételes szabadulás lehetősége nélkül kelljen élete hátralévő részét a rács mögött töltenie, de az Egyesült Államokban még a halálbüntetés is létezik –még ha egyre kevesebbszer is szabnak ki ilyen verdiktet.
Az USA ötven szövetségi államából 27-ben van lehetőség ilyen büntetés kiszabására, a tényleges életfogytiglanra pedig minden államban.
Kiemelt kép: Pixabay
