Budapest egykori főpolgármestere szerint az árvízi védekezés szempontjából kiemelten fontos lenne a Római-parton építendő védmű kivitelezése. Enélkül ugyanis a teljes csillaghegyi öblözet ki van téve egy esetleges árhullámnak.
Tarlós István számos kérdésben cáfolta mindazt, amit az árvíz elleni védekezésről a főpolgármestertől hallhattunk az utóbbi időben. Tarlós elmondása szerint az ő regnálása idején nagyságrendileg tízmilliárd forint volt elkülönítve az árvízvédelmi fejlesztésekre. „Mi 2019 előtt befejeztük a pünkösdfürdői védművet. Ezzel kapcsolatban nemrég hamis információk jelentek meg a médiában, miszerint a főváros az elmúlt években fejlesztette ezt a védműrendszert. Az elmúlt öt évben valójában a Római-parton és annak közelében az általunk elkezdett, az Aranyhegyi-patak bal partján álló védművet fejezte be a főváros, illetve a kormány megépítette a Barát-pataki jobb parti műtárgyat” – tette helyre a dolgokat az egykori városvezető.
Tarlós elmondása szerint ugyancsak az ő ciklusában kezdődött el a 3,1 kilométeres hosszúságú, Dunával párhuzamos védmű tervezése, ami a lelke és a leginkább vitatott eleme a csillaghegyi öblözeti védelemnek.
„Máig hiszem, hogy az általunk elképzelt mobil védmű elsősorban politikai jellegű obstrukció áldozata lett, aminek eredménye, hogy legalább 2029-ig nem lesz stabil árvízvédelem a Rómain”.
A volt főpolgármester szerint ha a „sötétzöldek” és a klímaforradalmárok nem fúrták volna meg annak a mobil gátnak a tervét, amit meg akartak építeni, akkor már rég állna a védmű, amelynek meg kellene védeni a jogilag hullámtérnek nevezett, de a gyakorlatban már 1914 óta nem hullámtérként funkcionáló területet, illetve az 55 ezer csillaghegyi és békásmegyeri polgárt.
„A mostani árhullám megmutatta, amit bizonyos médiumok elhallgattak, hogy a mobil gátak beváltak Magyarországon és Európában több helyen is.
A 2010-es évek közepéig egyetértés volt arról, hogy a Rómain a part mentén egy mobil gátra van szükség. Már Demszkyék is ebben gondolkodtak, sőt egy határozatban is kimondták, hogy a védmű fejlesztését a parton kell elvégezni. Másrészt pedig hat szakvéleményünk van komoly szakmai szervezetektől, például a Budapesti Műszaki Egyetemtől, a Magyar Tudományos Akadémia egyik munkacsoportjától, a Vízügyi Tudományos Tanácsától, a Vízügyi Főigazgatóságtól és a Mélyéptervtől, hogy a parton kell megépíteni a védművet” – szögezte le.
A médiában olyan információk jelentek meg, hogy ezen a három kilométeres szakaszon félig elkészült a védművek megépítése.
„Határozottan mondom, mert tény, hogy egy kapavágás nem történt a területen. Nem értem, hogyan lehet ilyeneket leírni. A zöldek és a törpepártok 2016 óta azzal szédítették a népet, hogy biztosan tudják, a Királyok útja – Nánási út nyomvonalon kell ennek a műtárgynak megépülnie. A kiviteli terveknek azonban csak most kezdenek nekifogni. Öt év alatt mi történt? Még mindig arról hallani, hogy a városvezetés azt állítja, sokat kellett beszélgetni a védműről. Miért kellett sokat beszélgetni, ha már 2016-ban tudták, hogy mi a gát helyes nyomvonala? Most sértődött, eufemisztikus és szakmailag értelmezhetetlen magyarázatokat hallok” – mondta Tarlós, aki
szívtelenségnek tartja, hogy ha egy ilyen drága védmű megépül, akkor az egykori hullámtérbe építkezőket tudatosan kizárják a védelemből.
A volt főpolgármester értékelése szerint még a legoptimálisabb esetben sem lesz védett a csillaghegyi öblözet legalább 2029-ig. „Remélem, hogy nemcsak Karácsonynak, hanem a városnak is lesz akkora szerencséje, hogy nem jön egy pusztítóbb árhullám, ami mind az 55 ezer lakót veszélyezteti. Ha ez bekövetkezne, akkor a klímaharcosok 2019 előtti kommunikációját is ideszámítva nem tudom, hogy mivel tudnák megmagyarázni ezt az időhúzást” – mondta Tarlós István, aki arra is figyelmeztetett:
a fővárosban számos más ponton sem kielégítő az árvízvédelmi rendszer.
„A csillaghegyi öblözet mellett legalább ugyanolyan veszélyeztetett az újpesti térség, az észak-angyalföldi térség, a Belváros, a Batthyány tér és a Bem tér környéke, mert a mellvédfalak már kritikus állapotban vannak. Fontos kiemelni, hogy Budapest árvízvédelmi létesítményeinek a méretei sem keresztmetszeti, sem magassági értelemben nem felelnek meg az új szabványoknak. Az állékonyságuk több helyen megkérdőjelezhető, különösen a Királyok útja – Nánási út szakaszon, ahol a nyúlgátnak nincsenek alapjai, nem volt soha építési engedélye, a mai napig nincs szabályos használatbavételi engedélye” – mutatott rá az egykori főpolgármester.
Borítókép forrása: Pesti Srácok
