Az ellenzéki pártok és sajtójuk Orbán Balázs elleni támadása mutatja rosszindulatú hozzáállásukat és 1956-os tájékozatlanságukat. Fejvadászi mivoltuk nem pótolhatja többoldalú ismereteik hiányát (történelem, politika, gazdaság). Azt hiszik, hogy a bab is hús.
Ugyanakkor Magyar Péter melletti bűnpártolásuk sem igazolható, hiszen régen tudjuk, hogy az alma nem keverendő a körtével. Pláne nem akkor, ha a körte foltossága óvatos fogyasztásra int.
Hasonlításképpen: Orbán Balázs nem hazudozik éjt nappallá téve, de vallja, hogy 1956 emléke szent és sérthetetlen. Patriótaként, szellemi honvédői elkötelezettségem mellett mondhatom, hogy eddigi munkássága nagyon is rendben volt.
Említett interjújában elhangzottakat a miniszterelnök tűpontosan értelmezte neki címezve.
Tanulságként hozzáfűzném, hogy a fejvadászok ne feledjék, ablakot nem lehet golyószóróval tisztítani. A hataloméhség rossz tanácsadó.
Jómagam tízévesen már felfogtam az 1956-os eseményeket és érzem még ma is azt a veszteséget, amely testvéremet menekülésre késztette a szovjetek által leigázott hazából.
Zelenszkijnek az orosz agresszió folyamatában lett volna lehetősége békés megoldást választani.
Szemben az 1956-os forradalmunk leverésekor létrejött helyzettel. Egyedül maradtunk. Ukrajna mögött azonban azonnal felsorakozott a nyugat pajzsot képezve. Kaptak és kapnak pénzt, paripát és fegyvert. Ezzel az erővel az azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdésére javasolására is lehetőség nyílt.
Zelenszkij talán nyugati nyomásra, de egyes számú vezetőként, önszántából mégis a háborút választotta. Az eredmény még ma is beláthatatlan, Ukrajna több sebből vérzik.
Európa gazdasági válságban van. Az uniós bürokrácia sorra hozza bumeráng típusú szankcióit. A ténylegesen egymással szemben álló két nagyhatalom, politikai és gazdasági érdekből egyaránt, játékszerévé tette az ukrán népet.
Volt és van választás, a kérdés akkor és most is háború vagy béke? Élet vagy halál?
A háborúpártiaknak végső soron a teremtő tud megbocsátani. Meggyőződésem, hogy Orbán Balázs nem ide tartozik.
Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA elnöke