Általában a kormányokat szokták leváltani, nálunk meg az ellenzéket váltják le mostanában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mandiner Reakció című podcastjában, ahol a már tíz éve posztját betöltő külügyér a jobboldal állapotáról, a fiatalok megszólítási lehetőségeiről, a brüsszeli vitákról és természetesen a háború és Európa jövőjéről is elmondta a véleményét.

A minisztert először a magyar konzervatív oldal állapotáról kérdezték, hiszen nem tagadhatóan történt az elmúlt esztendőben néhány kellemetlen esemény. Szijjártó Péter véleménye szerint ezek azért voltak különösen fájó történetek, mert alkalmat adtak az ellenzéknek arra, hogy megkérdőjelezzék azokat az őszinte szándékokat is, amelyek a kormányt jellemzik.

Úgy véli, hogy a helyzetekkel sikerült megbirkózni, amit igazol az is, hogy az EU-s választáson soha annyi voksot nem kapott a Fidesz-KDNP, mint éppen most.

Ami különlegessé teszi a mai politikai helyzetet, az az, hogy bár általában a kormányokat szokták leváltani az elégedetlenek, nálunk éppen az ellenzék leváltásának folyamatát tapasztalhatjuk. Amire persze a kormánynak is figyelnie kell, hiszen most új irányból, más oldalról és más stítusban érkeznek a kihívások.

Szijjártó Péter beszélt a fiatalok politikai aktivitásáról is. Szerinte ma sokkal nehezebb megszólítani a fiatalokat, mert az új korosztályok nem csak a személyes találkozással kereshetnek kapcsolatokat, ma az életüket a Facebookon és az Instán élik.

Ugyanakkor személyes találkozásai nem azt mutatják, hogy ellenségesek lennének a konzervatív eszmékkel szemben. De tény, hogy a fiatalokat megszólítani ma sokkal bonyolultabb, viszont meg kell oldani, mert a következő választáskor ez nem lesz közömbös.

A minisztert arról is kérdezték, hogyan érzi magát azokban a helyzetekben, amikor nem éppen barátságos külföldi televíziókban vendégeskedik.

– Meg kell találni a módját annak, hogy az ember akár még jól is érezze magát egy-egy ilyen szituációban. Amikor az ember egy ilyen nagy nemzetközi médiumnak ad interjút, azt kell rendeznie magában, a lelkében, hogy én ezerszer többet tudok arról, amiről most beszélni fogunk, mint az, aki agresszíven, mint egy bikaviadalon, nekem fog rontani. Én itt élek lassan 40 éve, itt dolgozom, ez tölti ki a napjaimat, neki az adott napon ez mondjuk a 10 interjúból az egyik, az interjúra szánt felkészülési idő mondjuk fél óra, ő valami kicsit tud az egészről, én meg sokat. A kérdés csak az, hogy az adott szituációban ezt meg merjed mutatni./ …./ Nálam a nagy áttörés Richard Quest barátommal az volt, amikor azt mondtam neki, hogy hazugság, amit mondasz, és akkor volt egy nagy: micsoda? Honnan jött ez a fiú? A nagy Richard Questnek élőben azt mondja, hogy hazudik? És volt egy sokk és abból lett ordítozás, mutogatás. Még jó, hogy hosszú volt az asztal, mert így legalább megmaradtunk ezen szinten. De szerintem ha az ember le tudja rendezni magában a dolgot, kellően bátor hozzá, akkor onnantól kezdve már csak az agresszivitással kell kellő erővel szembeszállni – mesélte Szijjártó.

Természetesen szóba került hazánk helyzete az Európai Unióban és az is, hogy látszólag az Unión kívüli partnerekkel szinte baráti hangnemben tárgyalunk, míg a nyugatiakkal sokkal keményebben. A külügyminiszter ezt így indokolta:

– Egy keleti kolléga nem azzal kezdi a tárgyalást, hogy elkezd kioktatni minket, mondjuk, az igazságszolgáltatás, a médiaszabadság, a jogállamiság helyzetéről, míg a nyugati kollégák mindig éreznek magukban késztetést arra, hogy elővegyék a tankönyvet és mint tanár a diáknak, elkezdjenek nekem felolvasni. A finn kolléga például elkezdett oktatni a magyar médiaszabadság helyzetéről, közben Finnországban nagy mértékben koncentrált a média. Vagy amikor oktatnak minket, mondjuk, az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlenségéről, akkor kiderül, hogy egy adott országban az igazságügy miniszter egyúttal a legfőbb ügyész pozícióját birtokolja és maga dönthet a legfőbb ügyészi kompetenciában. Vagy a választási rendszerünket kritizálják, közben van olyan ország Európában, ahol egy 14 %-ot szerzett pártnak ha jól emlékszem 70 képviselője van, egy 15 %-osnak meg 4. Vagy Franciaországban hirdetik Le Pen asszony vereségét, miközben egymillióval több szavazatot szerzett, mint a második, csak a választási rendszer sajátosságai miatt kevesebb képviselői hely lett belőle, mint az egymillióval kevesebb szavazatot szerzettnek. Vagy amikor egy szomszédos országban egy államfő nyíltan kijelenti, hogy ha az a párt nyer, amelyik nem tetszik, akkor se ad neki a kormányalakítási megbízást. Hát akkor minket ne vegyenek már a szájukra – összegezte Szijjártó.

– Ha én nem reagálnék ezekre a szidalmakra és jópofán mosolyogva ülnék a nyugati barátainkkal, tűrném, hogy így beszéljenek Magyarországról, akkor nem biztos, hogy engem a magyar érdekek megfelelő képviselőjének tartanának.

Tehát szerintem alap dolog, hogy ha keleti, ha nyugati, ha északi, ha déli, hogy ha minket gyaláznak meg kritizálnak, akkor arra igenis, válaszolni kell. Én soha nem úgy ülök le egyetlen nyugati kollégával sem, hogy te, ne haragudj, hogy is van az, hogy nálatok migránsok rettegésben tartanak városrészeket, hogy van az, hogy a templomból áruház lett, hogy van az, hogy le akarjátok vetetni a keresztet a tanárok nyakából? Én sosem ülök le így tárgyalni. Nem gondolom magamat felhatalmazva arra, hogy elkezdjek másokkal a belső vagy belpolitikai kérdésekről beszélni. Ők érzik a késztetést arra, hogy ezt tegyék, én viszont mindig meg fogok felelni erre – ismertette a helyzetet a külügyminiszter.

Az Uniós tárgyalásokkal és hazánk értékeléséről szólva Szijjártó Péter kifejtette, hogy elképesztő képmutatás jellemzi a politikusok egy részét. Négyszemközt dícsérnek minket és ösztönöznek arra, hogy legyünk kemények, vétózzunk, harcoljunk, de nyíltan támogatni nem mernek minket, és az ülésen monoton hangon felolvassák az előre megírt, minket elmarasztaló szövegeket.

Szó esett arról is, hogy időnként talán taktikusabb lenne úgy viselkedni, mint mondjuk Ausztria, amely nem vitatkozik, viszont fű alatt megteszi, amit akar. Szijjártó Péter válasza:

– Ha valaki G7-es tag, ha valaki Európa egyik leggazdagabb országa, akkor megengedheti magának, hogy ne azt csinálja, mint amit mond, és ne azt mondja, mint amit csinál. Mi ezt nem tehetjük. Én olyan nagy veszteséget eddig nem érzékeltem abból, hogy őszinte politikát folytatunk, mert ugyan mondhatja bárki, hogy hány tízmilliárd eurót nem ad oda az Európai Unió, de ezt akkor sem adná oda, ha képmutatóak lennénk, ugyanis van egy 14 éve teljesen világos, koncepcionális különbség Brüsszel és Magyarország között. Mi nem akarunk migrációt, nem akarunk genderpropagandát. Nálunk a család az apa, anya és gyerekek, az apa férfi, az anya nő. Nem akarunk háborút, nem vagyunk hajlandók behódolni a nemzetközi liberális mainstreamnek, nem vagyunk hajlandók kiszolgáltatni az országot külső erőknek.

Ugyanakkor meg az őszinte és világos külpolitikánknak eddig nagyon sok haszna és előnye volt.

Tény, hogy Magyarország a világnak azon 3 országa közé tartozik, ahol itt van a három legnagyobb német autógyártó vállalat, és az egyetlen olyan ország vagyunk, ahol a világ 10 legnagyobb akkugyártója közül itt van öt, köztük a legnagyobb is. Tény, hogy évről évre beruházási rekordokat érünk el, nő a foglalkoztatás, alig van munkanélküliség. Tény, hogy azon országok közé tartoztunk, ahol a covid után többen dolgoztak, mint a covid előtt és az is, hogy a covid alatt is jöttek Magyarországra beruházások. A covid alatt mi gyorsabban tudtunk oltani, mint bármely európai ország. Az is azért volt, mert keletre is nyitva volt a kapu. Emlékezzünk vissza arra, hogy nagy csinnadrattával beharangozták, milyen jó lesz, hogy a nagy közös európai beszerzésből majd érkeznek az oltóanyagok, és majd hogy lehet oltani, közben emberek tízezerszámra haltak meg naponta, az egészségügyi ellátórendszer letérdelt, Von der Leyen elnök asszony sms-ben rendelt vakcinái viszont nem jöttek meg. Ha akkor nem tudtunk volna Szputnyikot meg Sinopharmot venni, akkor sok tízezerrel több áldozat lett volna Magyarországon.

– Vagy az energiaügyek. Ugye, azt szokták mondani, hogy ami van, az nincs. Azt, hogy az országban a földgáz, a kőolaj- meg a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztos alapokon van és a legnehezebb időkben is folyamatosan érkezett, ezt természetesnek veszi mindenki, de nem az. Vannak országok, ahol energiaellátási problémák adódnak a nehéz helyzetekben. Nálunk ilyen soha nem volt, mert van egy normális viszonyunk a világ vezető szereplői felé minden irányban – mutatott rá az interjúban Szijjártó.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Ifj. Tóth György

Borítókép forrása: Facebook/Szijjártó Péter