Pert indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelemről szóló törvény miatt. A bizottság szerint az elfogadott törvény ugyanis ellentétben áll az Európai Unió jogalkotási normáival. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel a magyar törvényt támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg.

A szuverenitásvédelmi törvény alapján jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely legfőbb feladatai között olyan konkrét tevékenységek vizsgálata áll, amelyek más állam vagy külföldi szervezetek érdekében történnek és feltehetően sértik vagy akár veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. A vizsgálatok kiterjednek a külföldi támogatásban részesülő, Magyarországon működő szervezetekre is, amelyek tevékenysége akár befolyásolhatja a demokratikus választások eredményét is.

A szuverenitásvédelmi törvény megfelel az EU normáinak, és csak politikai okokból támadják, fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény (Szvtv.), valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (Hivatal) létjogosultságát és szükségességét Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) R) cikk (4) bekezdése is deklarálja, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervként működik.

– tette hozzá a szakértő.

Az alaptörvény kimondja, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása tehát egy szerves törvényalkotói folyamat újabb lényeges lépése volt, mutatott rá. – A törvény indokolásából kiderül, hogy – a közelmúlt időszakának tapasztalatai szerint – a pénzügyi forrásokat a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette:

„Ez a súlyos veszély magába foglalja a politikai szereplők közvetlen és közvetett pénzügyi támogatását és gazdasági kényszerítését, valamint a civil társadalom működésének felforgatását, a nemzetközi és szupranacionális elveken működő NGO-k befolyásszerző tevékenységét, amint azt Magyarország, illetve a magyar kormány az elmúlt években már felismerte.”

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy adott párt nem közvetlenül, hanem például civil szervezeteken keresztül kap szignifikáns külföldi támogatást, ami egyértelmű intervencióként azonosítható, a törvény épp ezért mondja ki a preambulumában, hogy bár „a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását”, a hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.

Az Európai Parlament és az Európa Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete két ponton is rendelkezik az átláthatóság elvének fontosságáról. Az Szvt. 6. § (3) bekezdése előírja, hogy a nemzeti szuverenitásjelentést minden év június 30-ig nyilvánosságra kell hozni. Ez biztosítja a transzparenciát és az információhoz való hozzáférést. Ez összhangban áll az EU Alapjogi Chartájának 42. cikkével, ami a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát biztosítja.

Tényszerűen cáfolható állítások

A törvényt bárkire lehet vonatkoztatni. Az Országgyűlés a Magyarország szuverenitása ellen irányuló beavatkozási kísérletekkel szembeni fellépés érdekében alkotta meg a jogszabályt, így a törvény csak a szuverenitást fenyegető cselekményekkel, illetve azok elkövetőivel kapcsolatban kerül alkalmazásra. A jogszabály pontosan meghatározza, ki lehet a fenti bűncselekmény elkövetője – ahogyan ez egy büntetőjogi norma diszpozíciójától a jogállam keretei között el is várható, fejtette ki az alkotmányjogász.

„A törvény preambuluma emellett a jogszabály és az ennek érvényesülését vizsgálni hivatott Hivatal szerepét és célját is pontosan definiálja.”

– hangsúlyozta a szakértő.

A magyar és az amerikai szabályozás hasonlóságai

Ifjabb Lomnici Zoltán arra is rámutatott, hogy a szuverenitásvédelmi szabályozás célja, hogy a külső támadástól, így a káros külső befolyástól segítsen megvédeni az országot, ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal nem rendelkezik titkosszolgálati jogosítványokkal, így például lehallgatást nem végezhet, ellentétben a kifejezetten a nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére, felderítésére és üldözésére irányuló amerikai „Patriot Act” szövetségi jogszabállyal.

„Az amerikai Patriot Act (PA) módosítja a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvényt (Foreign Intelligence Surveillance Act), amivel felhatalmazza a hírszerzői szerveket, hogy hozzáférjenek bizonyos üzleti nyilvántartásokhoz, külföldi hírszerzéssel kapcsolatos vizsgálatokhoz, valamint lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy külföldi személyeket figyeljenek meg nemzetbiztonsági okokból”

– magyarázta Lomnici Zoltán. A PA és a PAA elsősorban a terrorizmussal szemben nyújtanak védelmet, míg a magyar Szuverenitásvédelmi Törvény (Szvtv.) a külföldi beavatkozás ellen védi Magyarország demokratikus folyamatait és politikai rendszerét, tette hozzá.

„A jogi különbözőségeket figyelembe véve azonban kimondhatjuk, hogy az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel – erős politikai motiváció által vezérelve – a magyar Szvtv.-t támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg”

– emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán, aki arról is beszélt, hogy az szuverenitásvédelmi törvény részben épp ezért a nemzetközi joggyakorlatokat alapul véve készült.

„Franciaországban 2013-ban jött létre a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóság (Haute Autorité pour la transparence de la vie publique), amelynek feladat- és hatáskörét egyre bővítették, így 2016-ban a Sapin-II. nevű átláthatósági törvénycsomag révén a francia hatóság már a gazdasági nyomásgyakorlást, lobbitevékenységet és a súlyos korrupciós kockázatokat is hivatott visszaszorítani”

– összegezte az alkotmányjogász.

Címlapkép: Illusztráció / Pixabay